Established Member of the

HuGBC

Nem is jöhet jobbkor az építőipar átalakulása, mint mikor ilyen eszeveszetten drágulnak a nyersanyagok

A világ nyersanyag-felhasználása abszolút értékben még mindig növekszik, annak ellenére is, hogy sokan intenzív, vagyis az erőforrásainak minél hatékonyabb kihasználásán alapuló növekedésere álltak át. Kína például 2011-2013 között több nyersanyagot használt fel, mint az USA az egész 20. században. Többek között ezen számok visszafogására lenne megoldás a körforgásos gazdaságra való áttérés - hangzott el a HuGBC legutóbbi Green Talk eseményén.
1

A szakértők konkrét építészeti, kivitelezési példákat mutattak be arról, hogy miként lehet a körforgásosságot az építőiparban alkalmazni.

Dr. Horváth Bálint, a Holland Királyság Nagykövetségének körforgásos gazdasági szakértője a körforgásosság építőipari alkalmazásának lehetőségeit ismertette az előadásában. A terület átalakítása azért is különösen fontos, mert

Az építőipar az EU-ban felhasznált nyersanyagok és az energia 50%-ért, valamint a vízmennyiség és az összes generált hulladék egyharmadáért felelős. 

Körforgásos gazdaság 10 pontban

Horváth Bálint 10 olyan tevékenységet mutatott be - elméletben, illetve gyakorlati példákkal - amelyek mind támogatják a körforgásos gazdaságot. Az egyes lehetőségeket prioritási sorrendben szemléltette, a legfontosabbtól a kevésbé fontosabb lépések felé haladva. A szakértő ismertette azt is, hogy sokan az újrahasznosítással azonosítják a körforgásos gazdaságot, noha ez csupán a lista végén szereplő egyik tevékenység.

1-2. Legmagasabb prioritás: elutasítás és csökkentés

A körforgásosságban az első és legfontosabb elhatározás, hogy sokkal kevesebb nyersanyagot használjunk fel, miközben megtartjuk a gazdaság növekvő pályáját. A dematerializált gazdaság egyben kisebb függőséget is eredményez egyes nyersanyagoktól. A csökkentésre jó gyakorlat, ha az egyébként termékként is rendelkezésre álló erőforrásokra szolgáltatásként tekintünk.

Az Amszterdam-Schiphol repülőtér üzemeltetője okoségőket szereltetett fel a komplexumban, de ahelyett, hogy megvásárolta volna ezeket, a fényért, mint szolgáltatásért fizetett a villanykörték gyártójának. A Philips így tulajdonosa maradt az égőknek, és az időjárástól, illetve a napi természetes fény mennyiségétől függően tudja állítani, hogy mennyi "fényt" kell szolgáltatnia a repülőtérnek. Az energiahatékony LED-lámpák használatával 50%-kal kevesebb villamosenergia-fogyasztást ér el a reptér, a hagyományos világítási rendszerekhez képest. "Win-win" szituáció, hiszen a szolgáltató folyamatos bevételre számíthat, a repülőtérnek nem kellett megvásárolnia a termékeket, ráadásul a rezsiköltsége is alacsonyabb. A környezet is nyert, mert azzal az 50%-kal kevésbé lesz terhelve, és a szerződés lejártakor egy korszerűsítés után az okoseszközöket újra fel lehet majd használni.

Egy másik példát is említett Horváth Bálint, ahol a visszafogott használat szintén egy szolgáltatás kialakításának köszönhető a terméktulajdonlást helyett. A holland Delfti Műszaki Egyetem épületén egy olyan okos homlokzatot szereltek fel, amely a fűtés és hűtés szabályozásra alkalmas. A visszafogottabb és optimalizált fűtésért, pontosabban a homlokzatért cserébe az egyetemnek megéri szolgáltatási díjat fizetni, mert közben kisebb energiafelhasználást generálnak.

3. Megújítás

Nemcsak a termékeket kell újratervezni, hanem az egész gyártási, termelés folyamatot át kell alakítani a körforgásos gazdaság támogatására. Erre jó példa a 3D-s nyomtatás, illetve az ezzel készült épületek. Egy másik példaként a szakértő egy környezetpozitív épületet említett a holland Venloban, a Városháza épületének kialakítása során a "bölcsőtől bölcsőig szemlélet" valósult meg, vagyis már a tervezési szakaszban tudták, hogy a későbbi bontás során az egyes épületelemeket hogyan fogják ismét hasznosítani. Azokat a részeket, amelyek újrafelhasználásra nem alkalmasak, eleve könnyen lebomló anyagokból készítik.

4. Újrahasználat

Az épületekbe beépített elemek, szerkezetek, anyagok ismételt felhasználása máshol, jelentősen meghosszabbíthatja egy legyártott termék életciklusát. Erre is van holland példa, a Liander irodaházat úgy fejlesztették, hogy az 80%-ban korábbi, helyi épületek szerkezetéből, építőanyagaiból jöjjön létre. Nemcsak az építési elemek ismételt felhasználása a lényeg, hanem az is, hogy ezt helyi szinten oldották meg, így a szállítással járó karbonlábnyom is minimális maradhatott.

5-7. Javítás, felújítás, újragyártás

A körforgásos gazdaságban alapvetően nem a hulladék újrafelhasználásán van a hangsúly, hanem az elkerülésén, amihez elengedhetetlen, hogy a már legyártott és felhasznált termékeknek. Építőiparban ezt a moduláris építészet testesítheti meg, az előregyártott elemek ugyanis javítás, felújítás után ismételten használhatók. A moduláris építészet egyik úttörő példája Amszterdam (átmeneti) bírósági épülete, aminek minden részét előregyártott elemekből rakták össze, és amikor már nem volt szükség az épületre, akkor az elemeket szétszerelve egy másik helyszínre szállították és újra összeraktak belőle egy másik ingatlant.

8. Továbbhasznosítás

Továbbhasznosításról akkor van szó, ha egy terméket nem az eredeti, hanem más funkcióra hasznosítunk. A farmerek anyaga például szigetelőanyagnak is használható.

9-10. Újrahasznosítás, visszanyerés

Bármilyen hosszú is egy termék élethossza, az újrahasznosítás is egy fontos tevékenység a kör bezárásához. A körforgásos betongyártás során a betont szétzúzzák, az eredeti összetevőkre, homokra, cementre és kavicsra alakítják vissza. A visszanyerés után az eredeti nyersanyagok teljes mértékben új betonná dolgozhatók fel. Egy másik jó kezdeményezés, hogy az épületekbe beépített minden anyag egy úgynevezett útlevelet kapjon, így egyfajta leltár készülhet az épületek minden eleméről. Így később a bontásnál már lehet tudni, hogy az adott anyagokat hogyan lehet újrahasznosítani.

Fenntartható épületek Hollandiában

A Green Talk következő előadója Barta Zsombor, a HuGBC elnöke volt, aki egy holland tanulmányút során látott jó építőipari, építészeti gyakorlatokat mutatta be. Elmondta, hogy a globális anyaghasználat 2060-ra 2,1-szeresére nőhet 2011-hez viszonyítva, ez is jól szemlélteti, hogy a jelenlegi pálya egyáltalán nem fenntartható.

A bemutatott gyakorlatok között volt az amszterdami Ideiglenes Bíróság épülete, amelynél a fő koncepció az volt, hogy az elemeket, amiből felépült, később egy másik épületben is felhasználhassák. A projekt 2016-ban jött létre, és abszolút úttörőnek számított, mind a koncepciót, mind a megvalósítást tekintve. A bíróság tartóelemeit könnyen szétszerelhetőként tervezték, illetve az egyes szerkezeti elemek - még a lépcső is - modulokból készültek, helyben szerelték őket össze. Már az épület lebontása is megtörtént, ami nagy odafigyelést igényelt a kivitelezőtől, mert az elemeket rendszerezve kellett az új helyre átvinni. A költségek a hagyományos építészettel megegyeznek, vagy annál egy kicsit magasabbak a logisztika miatt, de amint ez nem úttörő projekt, hanem egy elterjedt technológia lesz, akkor olcsóbb megvalósításra lehet számítani. A körforgásosságon alapuló kivitelezéseknél a jogszabályok időzítése jelenthet nehézséget. Itt is előfordult, hogy az eredetileg beszerelt lift, a másik épületbe már nem volt újra beszerelhető, mert megváltozott a szabályozás. Emiatt egy intenzív jogalkotói diszkurzus folyik, hogy a jogszabályok ne gátolják a körforgásos projekteket.

A szakértő bemutatta az ABN Amro holland nagybank egyik épületét, ahol a vasbeton szerkezetek faanyagokkal lettek kiváltva, Érdekessége a fejlesztésnek, hogy a belsőépítészet nem új, hanem használt bútorokra, elemekre támaszkodott, így nem volt egy részletesen előre kidolgozott koncepcióterv, hiszen azt tudták felhasználni, amit éppen kaptak a piacon.

A teljes cikk itt olvasható.

Az esemény felvétele itt megtekinthető.

Forrás: http://portfolio.hu

<< Vissza a főoldalra