Kérjük itt adja meg a belépéshez szükséges adatokat. A regisztrációhoz vegye fel a kapcsolatot kollégánkkal.
Kérjük itt adja meg a belépéshez szükséges adatokat. A regisztrációhoz vegye fel a kapcsolatot kollégánkkal.
Kérjük, itt adja meg a belépéshez szükséges adatokat. A regisztrációhoz vegye fel a kapcsolatot kollégánkkal.
A konferencia középső részében építőipari innovációkról, az EU Taxonomiáról, a magyarországi hitelesítésről és az ESG keretrendszerről hallhattak előadásokat a résztvevők.1
A beszámoló 1. része itt olvasható.
A nemzetközi építőanyagipari innovációs trendekről az Egyesül Államokban élő, magyar származású Márfi József tájékoztatta a konferencia résztvevőit. A konferencia címében rejlő kártyás hasonlatot folytatva arra szólított fel, hogy emeljük a tétet: ne csak a nulla karbonkibocsátást, hanem a regeneratív, akár CO2-felvevő anyagok gyártását tűzzük ki célként! Már létező külföldi példákkal bizonyította, hogy ez nem lehetetlen – Svédországban például létezik olyan acélgyár, melynél az egyetlen kibocsátott anyag a vízgőz. A másik legnagyobb szén-dioxid kibocsátó anyag a beton, melynek gyártásakor a CO2-elnyelés és kalcinálás mutathat innovatív utat. A kibocsátás csökkentésére irányuló kutatások egyéb megoldásokat is kínálnak, például a betonkeverék optimalizációját helyi talaj és adalékanyagok vegyi analízisével vagy a cement mennyiségét csökkentő helyettesítő kötőanyagok alkalmazását. Vannak törekvések a direkt szén-dioxid-lekötésre (Blue Planet) is, és sikeres próbagyártás zajlott a magyarországi Holcim üzemben, ahol aktivált kalcium és szilikát keveréket alkalmaztak a klinker kiszorítására. A végső megoldást Márfi mégis abban látja, hogy drasztikusan új irányvonalat követve egyszerűen ki kell szorítani a piacról a kalcium és szilikát alapú technológiákat, helyettük igazi megoldás a természeti és geológiai folyamatokat másoló biológia alapján dolgozó kötőanyagok használata lehet. Erre létező példa a bioLith (bioMason), ahol enzimek formálják a kötést rövid idő alatt. A beton után Márfi röviden megemlítette még az üveget mint legrosszabb hőszigetelő képességgel bíró építőanyagot. Ha egy régi technológia reneszánszaként a hagyományos nemesgáz töltés helyett vákuum kerül az ablak üvegtáblái közé, ezáltal a hőszigetelő képesség megötszöröződik. Ezen a területen Magyarország EU-gyártóvá válhatna, mivel helyben elérhető a kiváló minőségű üveg készítéséhez szükséges nyersanyag.
A kávészünet és felfrissülés után a konferencia Gyura Gábor, a MNB fenntartható pénzügyek főosztályvezetőjének előadásával folytatódott, melynek középpontjában az EU Taxonómia magyarországi megvalósítása állt. Megfigyelhető tendencia a világban a zöldhitelek és zöldkötvények felfutása, és hasonló jelenségnek tekinthető Európában az ESG alapok bővülése is. Bár 2018-ig Magyarország teljesen fehér folt volt, mára már felkerült erre a térképre. A folyamat ösztönzésére a vállalati és önkormányzati zöldhitelek esetén a MNB bevezette a tőkekövetelmény kedvezményét, mely növekvő érdeklődést vont magával. A zöld finanszírozás (hitelek, jelzáloglevelek, kötvények) gyors felfutása szükségessé tette a definíciók tisztázását, azok rendezésére dolgozták ki az EU Taxonómiát, mely évekig tartó megfeszített munka után most lépett életbe. Alapelve szerint környezeti szempontból akkor fenntartható egy gazdasági tevékenység, ha érdemben hozzájárul a Taxonómia által felsorolt hat környezetvédelmi célkitűzéshez, nem sért súlyosan egy másik környezetvédelmi célkitűzést sem, betartja az alapvető társadalmi normákat (munkajog) és megfelel a szakmai átvilágítási kritériumoknak. Az új nagyvállalati fenntarthatósági mutatók segítségével transzparenssé válnak a cégek, fenntartható tevékenységek pontos definíciójával a zöldhitelek odaítélésénél kiküszöbölhető a green washing, illetve a Helyreállítási Alapot és egyéb EU-s forrásokat is olyan célokra fognak biztosítani, melyek megfelelnek az EU Taxonómiának. Magyarország igyekszik ezzel lépést tartani, például a Zöld Otthon programon kívül a MNB tőkekövetelmény kedvezménye is ezen a szabályozáson alapul, a zöld hitelek esetén pedig három megfelelési szint szerint folyósítják az igényelt összeget. A hallgatóság részéről érkezett egy kérdés arra vonatkozóan, ki fogja hitelesíteni az ESG-t vagy EU Taxonomiát, ha a létező minősítő rendszerek (BREEAM, LEED) nem fedik azt le. A válaszból kiderült, hogy ezeket a minősítéseket is elfogadják, csak kisebb kedvezménnyel, illetve a helyi viszonyokat ismerő partner – jelen esetben a HUGBC – segítségével szükség van a Taxonomia honosítására.
Szorosan kapcsolódott a felvetéshez Szarvas Gábor, a Greenbors Consulting ügyvezetőjének előadása. Elmondta, hogy az EU által a 2020/852 rendeleten keresztül létrehozott Taxonomia keretrendszer célja a fenntarthatósági szempontok előtérbe helyezése a pénzügyi piacon, ám ez nem kizárólagosan ingatlanspecifikus, hanem sokféle ágazatot lefedő szabályozás. Az ingatlanokkal kapcsolatos EU Taxonomia követelmények kidolgozásában és alkalmazásában a WGBC és a nemzeti GBC-k is aktív szerepet vállaltak, és hasonló szakmai együttműködést kötött a MNB a HUGBC-vel a rendelet hazai adaptálására. Ezzel a céllal alakult meg a HUGBC Taxonomia Munkacsoportja olyan tagok részvételével, akik foglalkoztak már hitelesítéssel. Az egy éve tartó közös munka során a HuGBC Munkacsoport kidolgozta az EU Taxonomia és az egyszerűsített magyar (ún. Huxonomia) feltételek megfelelését elősegítő, az új épületek megvalósítására, adás-vételre és cserére, illetve régi épületek korszerűsítésére vonatkozó útmutatót. Emellett a HuGBC vállalta szakemberek felkészítését a szükséges felmérések, értékelések elvégzésére, és erre kidolgozott egy képzési programot is. A MNB által kínált tőkekövetelmény kedvezmények igénybevételéhez szükséges hitelesítési rendszer kidolgozását és létrehozását a HuGBC szintén vállalta. A további lépésekhez tartozik majd a hitelesítési lehetőség és a hitelesítési képzés meghirdetése, illetve a hitelesítési joggal rendelkező szakemberek listájának közzététele, valamint az EU-rendelet változásainak és a gyakorlati „best practice” kialakulásának folyamatos nyomon követese.
Az EU Taxonomiának való megfelelés témáját egy konkrét példa, az Alphagon Irodaház bemutatásával járta körül Wolfgang Lukaschek, az OTEREA alapító ügyvezetője. Az OTEREA fenntarthatósági és mérnöki tanácsadó cégként működik az ingatlaniparban Bécsben, de nemzetközi szinten is tevékenykedik, főleg Közép- és Kelet-Európában. Az ingatlanpiacon belül az ESG-szemlélet (melynek három fő területe a környezeti hatások vizsgálata, a társadalmi kérdések kezelése és a vezetői döntéshozatal folyamata) érvényesítésére alkalmas eszköz például a Blue Auditor. Ez egy menedzsment eszköz, melynek fókuszában épületekhez és ingatlanportfóliókhoz kötődően a fenntartható ingatlaniparra való átállás áll. A szemlélet figyelembevételével történt az Alphagon Irodaház fejlesztése, mely 2019-ben DGNB Pre-certificate, 2021-ben DGNB certificate minősítést kapott. Bár Az Alphagon teljesíti az új építési tevékenységekre vonatkozó LÉNYEGES HOZZÁJÁRULÁSI követelményeket, energetikai minősítési besorolása csak a CC osztálynak felel meg, és az éghajlatváltozás mérséklése szempontjából a DNSH (do-no-significant-harm = nem okoz jelentős kárt) kategóriába esik. Barnamezős beruházásként megfelel az egészséges ökoszisztéma kritériumának, és az ÖGNI által igazoltan teljesíti az EU Taxonomia feltételeit.
Jenei Attila, a Densktatt Hungary Kft ügyvezetője a beépített karbon teljes terméklánc mentén történő csökkentéséről beszélt. Felvezetésként megemlítette, hogy az épületek az elfogyasztott energia 40%-áért és az energiatermeléshez köthető üvegházhatású gázok kibocsátásának 36%-áért felelősek. A globális éves kibocsátás megoszlása a következők szerint alakul: 28% jut az üzemeltetésre, 11% az építésre, 39% az építőanyag előállítására és 23% annak szállítására. A beépített karbont a szerkezet teljes életciklusára kell vonatkoztatni, nem feledkezve meg az élettartam végén bekövetkező bontásról vagy újrahasznosításról sem. Ennek felmérésére már több benchmark/viszonyítási alap létezik (LETI, RIBA, OneClick LCA), és bár EU-s szintű célérték még nincs megfogalmazva, egyes tagországokban már van teljes életciklusra vonatkozó szabályozás. A beépülő karbon arányát érdemes a különböző épületrészek, illetve az építőanyagok szempontjából is vizsgálni. Előállítási technológiától függően az acél beépített karbontartalma akár 50%-kal is csökkenthető, beton esetén pedig a különböző adalékanyagok akár 30-40%-os javulást jelentenek. Éppen ezért nagyon fontos a gyártásra vonatkozó információk gyűjtése és pontos mennyiségi adatszolgáltatás beszerzése a beépülő anyagokról a beszállítók kiválasztásához. Fontos elvégezni az alapépület és szerkezeti változatok LCA értékelését, és mérlegelni a majdani bontási munkákat, hiszen projektenként nagy eltérések lehetnek köztük. Az építőanyagok lábnyomára vonatkozó hiteles adatok forrása az EPD (Környezetvédelmi Terméknyilatkozat), érdemes erre hagyatkozni azok megválasztásakor, mivel hasznos információkkal látja el a fogyasztókat. A terméknyilatkozat elkészítésének folyamata a következő lépésekből áll: 1. programoperátor kiválasztása (EU programoperátor jelenleg nincs Magyarországon), 2. LCA elkészítése specializált szoftverrel, vagy saját modellel, 3. EPD hitelesítése (5 évig érvénye) 4. közzététel a programoperátor által, illetve a gyártó saját honlapján. A nemzetközi piacon a hitelesített EPD-vel rendelkező termékek száma rohamosan nő, de Magyarországon még elenyésző. Zárásként a hallgatóság soraiból érkező, a külföldön hitelesített EPD-vel rendelkező termékekre vonatkozó kérdésre Jenei Attila elmondta, hogy az ilyen építőanyag megfelelően alkalmazható itthon, viszont szem előtt kell tartani a szállítással járó karbonkibocsátást is.
Az energiapozitív jövőt lehetővé tevő elméleti megoldásokra Schmidt András, a Skanska fenntarthatósági vezetője hozott gyakorlati példát a PowerhouseTM Brattørkaia bemutatásával. A projekt története akár onnan is datálható, hogy 2002-ben több cég összefogásában megalapították a független, nonprofit ZERO környezetvédelmi alapítványt Norvégiában. 2011-ben egy befektető energiapozitív épületet akart fejleszteni, majd a cél eléréséhez az energiakoncepciót egy folyamatvezetővel lebonyolított 50 fős workshop-sorozat során, három év alatt dolgozták ki. A „Powerhouse concept” elvét később több másik projektnél alkalmazták, melyek közül az eddig megvalósított négy Powerhouse épület mindegyike kihasználja a tengerparti fekvést (hőszivattyú alkalmazása), de jelenleg tart a kivitelezés fázisában egy újabb ház, melynek energiaellátása már nem a tengerre alapoz. A PowerhouseTM Brattørkaia a Snøhetta tervei alapján készült el, a projektben a Skanska Norway „design and build” konstrukcióban vett részt. A 2019-ben átadott létesítményben nincs hűtés-fűtés, a homlokzaton és tetőn elhelyezett PV panelek 460 000 kWh/év energiatermelésre képesek, amiből a többlet energiát mikró hálózaton a szomszédos épületek és elektromos járművek használják. Az épületforma a maximális természetes fény bejuttatása érdekében egy nyitott átriumot foglal magába, a tető dőlésszöge a napelemek működését optimalizálja. Az elárasztásos szellőztető rendszer miatt a ventilátorok üzemeltetése sokkal kevesebb energiát igényel, napközben a szellőzőrendszerek hagyományosan működnek, míg a beton adja a szükséges felhalmozott hőt, a fűtés energiáját pedig éjszaka aktiválják a szerkezetbe. Az épület egyfajta trademark, tehát az erre nyitott ingatlanfejlesztők kérhetnek ezen az elven működő épületet, csak ahhoz le kell szerződniük a koncepciót kidolgozó cégekkel.