Rezsicsökkentés másképp - A döntés, amivel mindenki jobban járna

Miként tudnák az épületeink kevesebb energiafogyasztásukkal lakóik pénztárcáját kímélni, jelentősen hozzájárulva a kibocsátáscsökkentéshez, a klímaválság enyhítéséhez?

1

Július 7-én az Országgyűlés elfogadta a 2024-es költségvetést, amelyben a Rezsivédelmi Alap több mint 1340 milliárd forintot kap; ennyit szán a kormány jövőre rezsicsökkentésre. Bár ez nagyjából fele annyi, mint az idei 2580 milliárd forint, még így is az egyik legnagyobb tétel a kiadási oldalon. A központilag megszabott lakossági energiaár minden hazai lakossági felhasználónak – aki az ún. átlag alatt fogyaszt – alanyi jogon jár, függetlenül attól, hogy rászorul-e erre az ártámogatásra. Az elemzésekből azonban az derül ki, hogy leginkább a gazdagabbaknak kedvez. Ehelyett egy sokkal előremutatóbb, a klímacélokat, valamint a lakossági érdekeket is támogató megoldás lehetne, ha az idei és a következő évekre tervezett több ezer milliárdos rezsicsökkentésre szánt keret egy részét is épületenergetikai felújításokra csoportosítaná át az állam. Az épületeink így a kevesebb energiafogyasztásukkal tudnák a lakóik pénztárcáját kímélni, jelentősen hozzájárulva a kibocsátáscsökkentéshez, a klímaválság enyhítéséhez.

A tehetősebbeknek kedvez, a rászorulókat jobban terheli

A lakossági energiaár-támogatás – azaz a rezsicsökkentés – jövedelmi viszonyoktól, szociális helyzettől és életkörülményektől független rendszerével szemben több hazai és nemzetközi szereplő is kifejezte már aggályait. Ezek közé tartozik az Európai Bizottság közelmúltban megjelent, Magyarországra vonatkozó országspecifikus ajánlása, amely javaslatokat is megfogalmaz a rezsicsökkentés módosításával kapcsolatban. Ebben nem a rezsicsökkentés feltételek nélküli megszüntetést várják el Magyarországtól, hanem minden tagállamot felszólítottak arra, hogy fokozatosan vezessék ki azokat a költségvetési intézkedéseket, amelyek a háztartások és a vállalkozások energiaköltségeit hivatottak csökkenteni, kezdve a legkevésbé célzott intézkedésekkel (azaz azokkal, amelyek minden kritérium nélkül bárkinek járnak). Másrészt pedig abszolút nyitva hagyja a lehetőségét a további támogatásoknak, de ezeket az intézkedéseket a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartásokra és vállalkozásokra kell a tagállamoknak összpontosítaniuk. Tehát azokra, akiknek valóban szükségük van rá.

A magyar rezsicsökkentés intézményét pedig azért lenne szükséges átalakítani a Bizottság szerint, mert a szabályozott energiaárak alacsony szintje nem ösztönzi a háztartásokat a fosszilis tüzelőanyagok (pl. gáz) takarékos használatára, a végső energiafogyasztás országos szinten 2014 óta nőtt, különösen a lakossági szektorban. És mivel az árplafont egységesen alkalmazzák valamennyi háztartásra, így a támogatott hatósági árak előnyeit a magas jövedelmű háztartások is élvezik. Sőt, ők élvezik jobban. 

Egy hazai kutatás egyértelműen kimutatta, hogy a rezsicsökkentés előnyeiből a magasabb jövedelműek jobban részesülnek, és elsősorban a felső középosztálynak és a leggazdagabbaknak kedvez.

Egyszerűen azért, mert több a fogyasztásuk (hiszen az alacsony ár egyáltalán nem ösztönzi őket a takarékosságra), így nagyobb arányban is jut nekik a támogatásból.

Egy másik probléma, hogy az alacsony jövedelműek jóval nagyobb arányban használnak szilárd tüzelőanyagot – leginkább tűzifát –, amely nem részesül a rezsiár-támogatásból. A gázárral ellentétben a tűzifa folyamatosan drágult, az elmúlt 10 évben az ára több mint háromszorosára emelkedett; a KSH adatai szerint csak a tavaly júliusi rezsicsökkentés-változás bejelentése óta idén februárig 77%-kal növekedett. Az alsó jövedelmi ötöd 42%-a kizárólag fával fűt, míg a legfelső jövedelmi ötödnek mindössze 8%-a.

És amíg rezsicsökkentésre idén 2580 milliárd, jövőre 1340 milliárd forint jut, addig a szociális tűzifaprogram támogatási összege 2011 óta változatlan: mindössze évi 5 milliárd forint. Ráadásul ez az összeg idén csak háromnegyed annyi tüzelőre lesz elég, mint tavaly, míg a rászorulók száma jelentősen megnőtt az energiaválság és a magas infláció következtében.

A Habitat for Humanity Magyarország online, 2022-es felmérése alapján, - ahol a rezsicsökkentés korábbi, és a 2022 augusztusában bevezetett rendszeréről kérdezte a lakosságot - a 2022-es módosításokig a lakosság közel fele (leginkább az 50 év felettiek) nyilatkozta azt, hogy nem volt segítség számára a rezsicsökkentés. Az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők kétharmada jelezte, hogy megterhelő volt számára a költségek kifizetése, szemben a magasabb jövedelműek 38%-ával.

Az elsődleges fűtőanyagokat vizsgálva pedig azok körében volt megterhelőbb szintén kétharmados arányban, akik fával fűtöttek az előző szezonban. Az új, 2022 augusztusában bevezetett rendszer sem segített ezen a megítélésen, sőt: akiknek azelőtt is megterhelő volt az energiaköltségek kifizetése – a vidékiek (79%), a családi házban élők (83%), az alapfokú végzettségűek (82%) és az átlag alatti szubjektív jövedelemmel rendelkezők (87%) –, azoknak a 2022-es változások után is az lesz.

Az elsődlegesen tűzifával fűtő lakosok szinte mind (90%) úgy vélik, hogy továbbra is megterhelő lesz számukra az energiaköltségek kifizetése.

A felmérés szerint a lakosság közel fele már a korábbi rendszert sem tartotta kifejezetten igazságosnak – 47%-uk szerint nem túl igazságos vagy egyáltalán nem igazságos –, a jelenlegivel kapcsolatban még többen (59%) vélekednek így. A lakosság is érzékelte, hogy a rezsicsökkentés a magasabb jövedelműeknek kedvez: a Habitat felmérésében a válaszadók 40%-a szerint a 2022 augusztusa előtti, 38% szerint pedig az azutáni rendszer egyértelműen vagy inkább a gazdagoknak kedvez, és a lakosság több mint fele (58%) gondolja úgy, hogy a szegényebb háztartásokat jobban kellene az államnak támogatnia.

A teljes cikk itt olvasható.

 

 

 

 

 

 

 

Forrás: http://portfolio.hu

<< Vissza a főoldalra