San Marinói Nyilatkozat a fenntartható és befogadó építészetről

Az ENSZ folyamatosan sürgeti az építészeket, mérnököket és városalakítókat a 2030-as fenntartható fejlesztési célok megvalósítására, amely széles körű vitát váltott ki az elégtelen intézkedések kapcsán.

1

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 83. Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ-EGB) Városfejlesztési, Lakásügyi és Földgazdálkodási Bizottsága San Marinóban kiadott egy nyilatkozatot arról, hogyan építsünk jobb, biztonságosabb, befogadóbb és reziliensebb városokat. „A fenntartható és inkluzív várostervezés és építészet alapelvei”, vagy más néven a San Marinói Nyilatkozat Norman Foster és Stefano Boeri építészek nevéhez fűződik.

A becslések szerint 2050-re az ENSZ-EGB régió a leginkább urbanizált terület közé fog tartozni a Földön – Európában jelenleg az emberek 75%-a városokban él. A San Marinói Nyilatkozat számos célt kíván kitűzni a városok, a városi infrastruktúra és az építkezés által az európai kontinensen. Ezek az elvek a fenntartható várostervezés és -építészet biztosítását célozzák a fenntartható lakhatáson, földgazdálkodáson és városfejlesztésen keresztül. Az emberekre, az éghajlatra, az erőforrásokra, a természetre, valamint az interdiszciplináris együttműködésre összpontosítva a szabályokat minden épület és városfejlesztés tervezésénél alkalmazni kell.

Norman Foster és Stefano Boeri, akik vállalták, hogy további támogatásokat gyűjtenek össze, és alapelveiket tettekre váltják, elsőként írták alá a nyilatkozatot az olaszországi San Marino, Rimini és Pesaro Építészek Rendjével együtt.

Foster kijelentette: „A válság idején nagy reményt lelhetünk abban, hogy világszerte klímasemlegessé, biztonságosabbá, befogadóbbá és ellenállóbbá tegyük a városokat. Az előttünk álló kihívások nagyságrendje és sürgőssége miatt azonban az urbanistáknak, építészeknek, mérnököknek és tervezőknek – városaink más kulcsfontosságú alakítóival együtt, például civil vezetőkkel, menedzserekkel és fejlesztőkkel – kötelességük az átalakuló változások előmozdításához szükséges lépéseket megtenni”.

Foster mindenkit felszólít, hogy kamatoztassa kreativitását és szakértelmét, és vállalja a San Marinói Nyilatkozat alapelveinek megvalósítását.

Stefano Boeri ehhez hozzáfűzve kifejtette, hogy „Az építészek és várostervezők a bolygó emberi történetében jelenleg alapvető felelősséget viselnek: a szén-dioxid-kibocsátás és az energiafogyasztás minimalizálása, a megújuló energiafelvevő eszközök maximalizálása, integrálása, a biológiai és zöldfelületek részarányának növelése az épületekbe, valamint alkalmazkodás a közösségi közlekedési rendszeren alapuló fenntartható, villamosított mobilitási modellhez.”

A nyilatkozatot az építészek és tervezők cselekvésre való felhívásaként a novemberi Sharm El Sheikhben megrendezésre kerülő 27. ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciájára (COP27) viszik, és vállalták, hogy a lehető legtöbb támogatást gyűjtik.

A San Marinói Nyilatkozat 11 alapelve:

 

1. Emberközpontúság, társadalmi felelősségvállalás és inkluzivitás a társadalmi felelősségvállalás előmozdításával és támogatásával, valamint a sokszínűség és az egyenlőség integrálásával minden egyén és háztartás szükségleteinek megfelelő figyelembevételével.

2. A kulturális identitás, a helyek, épületek és közösségek értékeinek és örökségének tisztelete.

3. Erőforrás-hatékonyság és körkörösség az energia- és erőforrás-felhasználás korlátozására, és lehetőség szerint: újrahasznosított anyagok használata; a terek újrafelhasználása és minősítése; esővíz használata és a szennyvízképződés csökkentése; az élelmiszertermelés a városi mezőgazdaságon, a gyümölcsösökön és az élelmiszer-erdőkön keresztüli ösztönzése.

4. Biztonság és egészségvédelem, a nemzetközileg elismert minőségi szabványok betartása; biztonságos és fenntartható mobilitási és közlekedési rendszerek biztosítása, beleértve a vasúti, közúti, belvízi utakat és a kikötőket, valamint elérhető sétáló- és pihenőtereket, zöldterületeket és erdőket.

5. A természet és a természetes rendszerek és folyamatok tiszteletben tartása olyan tervezésen keresztül, amely tiszteletben tartja a növényeket, állatokat és más szervezeteket, valamint a természetes élőhelyeket. Ez azt jelenti, hogy előzetes környezeti hatásvizsgálatokat kell végezni, teret engedve a biológiai sokféleségnek, természetes anyagok felhasználásával és alacsony hatású gyártási, összeszerelési és szétszerelési folyamatokkal.

6. Klímasemlegesség a várostervezésen és átminősítésen keresztül, olyan kreatív megoldások elfogadásával, amelyek csökkentik a környezetszennyezést és az energiafelhasználást, fokozatosan megszüntetik a fenntarthatatlan mobilitási rendszereket, és integrálják a zöld energiatermelő rendszereket a várostervekbe és épületekbe.

7. Az emberek tudása, az új technológiák és a kapcsolódási lehetőségek kihasználása mindenki életképességének javítása érdekében, beleértve a szociálisan leghátrányosabb helyzetű csoportokat is, az átláthatóság megerősítése és a korrupció visszaszorítása érdekében.

8. Rugalmasság, tartósság, funkcionalitás és előrelátás a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség erősítésére, különösen az éghajlatváltozással összefüggésben, valamint az épületek és az infrastruktúra tartóssá és rugalmassá tételére a térbeli alkalmazkodóképesség beépítésével, hogy az idő múlásával alkalmazkodjanak az új feltételekhez és felhasználásokhoz.

9. Megfizethetőség és elérhetőség minden polgár számára.

10. Interdiszciplináris együttműködés és hálózatépítés az együttélés, a közösségi részvétel, a szolidaritás és a társadalmi kohézió előmozdítása érdekében, figyelembe véve a polgárok változatos szükségleteit.

11. Elköteleződés a helyi közösségekkel és érdekelt felekkel folytatott konzultáción és részvételen keresztül a bizalom erősítése, a szükségletekre való reagálás biztosítása és a város jövőjével kapcsolatos közös tulajdon megszilárdítása érdekében.

A teljes cikk itt olvasható.

 

Forrás: http://greenology.hu

<< Vissza a főoldalra