Sokan korszerűsítenének, de nagyon hiányoznak a források

Meglepő eredményeket és az elmúlt évek energetikai trendjeit is mutatja a 2023 év elején végzett Nagy Lakásfelmérő Kérdőív eredménye. A felmérés rávilágított arra, hogy az energiahatékonyság egyre fontosabb szempont a házfelújítások esetében, és érzékelhetően nőtt a tulajdonosok tudatossága. Azonban továbbra is rengeteg a felújításra váró ingatlan Magyarországon, és sokan nem látják, miből tudnának a korszerűsítésre pénzt fordítani.

1

A Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesülete 2023 év elején végzett nem reprezentatív felmérése* azt kutatta, hogy milyen állapotban vannak a hazai ingatlanok, ki milyen felújításokat hajtott már végre, és milyen a hazai ingatlanállomány energetikai helyzete. Ez a kérdőív egy 2016-os felmérés aktualizált folytatása volt, ami így lehetőséget adott arra, hogy középtávú tendenciákra vonatkozó megfigyeléseket tehessenek.

– A kérdőív eredményeit kiértékelve számos érdekességre figyeltünk fel. Egyrészt egyre nagyobb arányban veszik ki a nők szerepüket az otthonok felújításának kérdéséből, ami korábbi kutatásunkkor még nem volt jellemző – mondja Gulyás István, az egyesület elnöke. – Ami viszont súlyos eredménye a kérdőívnek, hogy még mindig rengeteg felújításra váró, energiapazarló épület van hazánkban, elsősorban az 1980 előtt épült ingatlanok között. Az ilyen házak tulajdonosai töltötték ki a legtöbben kérdőívünket – tette hozzá az elnök.

Gulyás István ugyan kiemelte, hogy láthatóan nőtt a tulajdonosok energiatudatossága, azonban még mindig nagyon sokan - a válaszolót 74%-a - nem tudja, hogy a lakása milyen energetikai kategóriába sorolható. 

Az adatokból az látszik, hogy kis mértékben nőtt az ingatlanok alapterülete (átlagosan 112 m2, ami 10%-os növekedést jelent 2016-hoz képest.

Az otthonokban már többségbe került a kondenzációs gázkazán, de a cirkófűtési megoldás, a gázkonvektoros fűtés és a vegyes tüzelésű kazán még mindig jelentős mennyiségű (46%) fűtési megoldást biztosít. 2016-hoz képest jelentősen megnőtt az elektromos fűtési berendezéseket (hőszivattyúk, klímaberendezések stb.) használók aránya. A kiegészítő fűtési megoldások létrejötte, azaz a többlábon állás még sohasem volt ilyen fontos, mint most. Azaz, jól látszik, hogy a gázüzemű berendezések mellé, a vegyes tüzelés, és/vagy az elektromos fűtési berendezések megléte abban segíti a tulajdonosokat, hogy a megemelkedett energiaárakat több részre tudják osztani, az adott évszakhoz, az adott hőmérséklethez. 

A 2016-os adatokhoz képest 16%-kal csökkent azok száma, akik nem tudják, vagy legalább 5 éve nem volt otthonuk felújítva. A válaszadók 47,6%-a nem tudja, vagy legalább 5 éve nem újította fel otthonát. Érdekes volt az 5-10 éve felújítók között, hogy a nyílászáró cserét és a padlás- és/vagy pincefödém felújítást, korszerűsítést végezték el.

Sajnos az is látszik, hogy sokan korszerűtlen vagy nem megfelelően felújított ingatlanokban élnek, és csak a legszükségesebb felújításokat végzik el.

Szerencsére azok, akik már végeztek valamilyen felújítást, szinte minden esetben figyelembe vettek energiahatékonysági szempontokat, és energiamegtakarítással járó beruházásokat végeztek. A legtöbben nyílászárókat cseréltek, hőszigeteltek vagy fűtésüket korszerűsítették. Ugyanakkor örvendetes, hogy a korábbi 4%-ról 21%-ra nőtt azoknak az aránya, akik valamilyen megújuló energiaforrást már használnak házukban – ez az adat előremutató, és mindenképpen jelzi az igényeket és a trendeket.

A rezsire fordított összegek nem csökkentek, inkább nőttek. Itt az ingatlanok mérete és típusa miatt nagy a szórás, de megállapítható, hogy jelentős emelkedésről beszélhetünk: az átlagos áramköltségek 32%-kal, a gáz átlagos lakásonkénti ára 70%-os emelkedést mutat – amiben már az aktuális energiahelyzet és a rezsicsökkentés csökkentése is érezteti hatását

A kitöltések alapján a lakosság beruházásra fordított pénzügyi tőkéje is felemás képet mutat. A válaszadók 36%-a rendelkezik megtakarítással, amit ingatlana fejlesztésére fordítana, azonban a kitöltők közel 40%-ának nincs felújításra szánt kerete – ez az arány megegyezik a hét évvel ezelőtti aránnyal. 

Az eredmény érdekes lett, a megkérdezettek 36,8%-a rendelkezik megtakarításokkal, vagy valamilyen megoldás segítségével tudná finanszírozni, vagy tudja finanszírozni a tervezett energiamegtakarítást eredményező beruházásokat. Az is jól látszik, hogy nagymértékben csökkent az LTP-t (Lakástakarékpénztári megoldást) igénybe vevők száma, a megoldás megszűnésével. Ez ezért is érdekes, mert amíg volt, volt legalább 1 pénzügyi megoldás arra, hogy a tulajdonosok öngondoskodása meglegyen, az ingatlanok és/vagy lakások felújítására legyen pénzügyi fedezet, egy pénzügyi tudatossággal. Sajnos, az is jól látszik, hogy a kitöltők 39,9%-a nem tudja finanszírozni önerőből a felújításokat, és ez a szám pontosan megegyezik a 2016-os adatokkal.

A teljes cikk itt olvasható.

Forrás: http://igylakunk.hu

<< Vissza a főoldalra