Szakmai vélemény a Budapest klímastratégiájáról való társadalmi egyeztetéshez

A Főpolgármesteri Hivatal nemrég összeállította a Budapest Főváros Klímastratégiája és Fenntartható Energia- és Klíma Akcióterve című társadalmi egyeztetési anyagot, Budapest Klímastratégiájának előremutató, valóban tenni akaró dokumentumát. Különösen példamutató a szakmai és társadalmi egyeztetések folyamata, amelyben mind a lakosság, a cégek és a szakmai szervezetek véleményét kikérik a Klímastratégia hangsúlyainak formálásához. A HuGBC ennek jegyében tett szakmai javaslatokat az anyaghoz.

1

Mivel a dokumentum Célok részének zárómondata alapvetően választ ad a felmerülő bizonytalanságokra, azt javasoltuk kiemelni, hogy: „A célok és akciók meghatározásánál az elsődleges szempont a végrehajtásért való felelősség volt, azaz az akcióterv azokra a területekre összpontosít, amelyeket Budapest Főváros Önkormányzata saját hatáskörben valósíthat meg.”

Ez a megközelítés támogatható, pragmatikus, ugyanakkor ez alapján nem egyértelmű, hogy például a teljes fővárosi CO₂-kibocsátás évi 6,1 millió tonnányi mennyiségét hogyan sikerül majd a fő célként kitűzött 40 százalékkal csökkenteni ezeknek az intézkedéseknek a révén. Emellett az intézkedések egy részében mégis találhatók feladatok, melyek a fővárosi kompetencián túl segítik a főváros klímacéljait, de nem teljesen konzekvensen megjelölve, hogy milyen hatáskörben tud az önkormányzat fellépni. Például a lakossági kibocsátás jelentős csökkenésére, a lakóépületek energetikai korszerűsítésére irányuló célkitűzés végrehajtása – már csak a finanszírozási igénye (1 500 000 millió Ft!) okán is – biztosan a Főváros hatáskörén kívül esik. A lakóépületek felújításának előmozdítását továbbá hátráltatják a nem a hatékonyságot segítő kormányzati támogatási rendszerek (pl. otthonteremtési támogatás, lakásfelújítási támogatás), amelyek sajnos semmilyen mértékben nem részesítik előnyben a mitigációt és az adaptációt sem.

A HuGBC javaslata szerint érdemes lenne több helyütt is egyértelműen jelezni, hogy az egyéb társadalmi szereplők (kormány, gazdasági szereplők) tevékenységétől is nagy mértékben függ a kitűzött célok elérése.

Felhívtuk a figyelmet, hogy a kerületi önkormányzatoknál is folyik az éghajlatváltozási mitigációs, adaptációs, szemléletformáló tervezés, mind klímastratégiák, mind SECAP-ok készítésével. Számos átfedő intézkedés van, amelyre a fővárosi SECAP nem tér ki. A Budapesti Klímaplatform véleményünk szerint erre – vagy legalábbis ennek megalapozására – megfelelő platform lenne. Tekintettel arra, hogy a nemzeti célértékek elérésében Budapest jelentős szerepet játszik, fontos lenne a fővárosi célértékek szerepét bemutatni az országos célok tekintetében.

A klímabarát építési anyagok, technológiák alkalmazásának elősegítése tett intézkedéscsomag esetében, reflektálva „az önkormányzati beruházások esetén javasolt bevezetni a környezettudatos épületminősítő rendszerek valamelyikét vagy saját rendszert kell bevezetni a cél érdekében” mondatra, a HuGBC javasolta a meglévő rendszerek szempontjainak használatát, hiszen ezek egy hatalmas tudásbázisra épülnek, és nagy apparátus foglalkozik ezek naprakészen tartásával. A HuGBC felajánlotta ezen rendszerek ismereteire alapozva a segítségét a főváros zöld közbeszerzéseinek, beruházásainak megalapozására.

Szakmai véleményünkben javasoltunk egy főváros-HuGBC együttműködést is. Egyesületünk, mint az építési ágazat vezető szakmai szereplője a Platformban való részvétel mellett egyes konkrét szakmai kérdésekben részt venne a Fővárosi Klímastratégia céljai elérésében és intézkedések megvalósításában. Mind a vállalati, mind a lakossági szemléletformálási intézkedésekben számos lehetőség van a HuGBC hozzájárulására a klímacélok elérésében. Az egyesület szerepet vállalhat pl. esettanulmányok előkészítésében és bemutatásában, zöldépület-bejárási programok szervezésében, egy Budapestre is adaptálható zöld beszerzési útmutató kidolgozásában, a zöld finanszírozásban való együttműködésben, valamint felmérések, kutatások készítésében a körforgásos gazdaság fővárosi adaptálásához.

Szóltunk az épületfelújításokhoz kapcsolódó monitoring rendszerről is, mert a fővárosi mitigációs célok kulcsa az épületállomány, amelynél a tervezett CO₂-megtakarítások a 2030-ra elérendő 40 százalék kibocsátás közel felét jelentik.

Egyesületünk 2019-2020-ban egy nyolc európai országot bevonó H2020 projekt, a BUILD UPON2 keretében létrehozta az épületfelújítások elősegítését célzó keretrendszert, meghatározva annak legfontosabb környezeti, társadalmi és gazdasági mutatóit. A keretrendszer figyelembe veszi a helyi szinten rendelkezésre álló adatok hiányosságainak problematikáját, így a legfontosabb, de helyi szinten megvalósítható adatrendszerre tesz javaslatot.

Az önkormányzati- és lakóépületeknek az intézkedési táblázatokban meghatározott eredményindikátorai mellett javasoltuk a BUILD UPON2 rendszerben kidolgozott, több szempontra kitérő – intézkedési csomag és abban megvalósuló beruházások műszaki paraméterei, környezeti hatásai (CO₂ kibocsátásán), gazdasági és társadalmi hatásai – indikátorrendszert bevezetni.

 

A teljes vélemény csatolva olvasható.

<< Vissza a főoldalra