Kérjük itt adja meg a belépéshez szükséges adatokat. A regisztrációhoz vegye fel a kapcsolatot kollégánkkal.
Kérjük itt adja meg a belépéshez szükséges adatokat. A regisztrációhoz vegye fel a kapcsolatot kollégánkkal.
Kérjük, itt adja meg a belépéshez szükséges adatokat. A regisztrációhoz vegye fel a kapcsolatot kollégánkkal.
A kutatásból kiderül: az a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének (HuGBC) tagjai tisztában vannak az ágazatra jellemző kihívásokkal, de a fenntartható megoldások kidolgozásához nagy szükség van a jó gyakorlatok és módszertanok szélesebb körű megosztására, bemutatására.3
A HuGBC által összeállított és az egyesület tagjai által kitöltött kérdőív azt kívánta feltárni, hogy az ágazat fenntarthatósági kérdésekre nyitott szereplői miben látják az épület-dekarbonizációs feladat megoldását, mik a nehézségek és mik a kihívásokra adható lehetséges válaszok.
Az egyesület a márciusban megjelent Zéró Karbon Ajánlás szakmai egyeztetésével kezdte meg azt a széles körű párbeszédet, amelynek a kérdőíves felmérés is az egyik eleme. Az ajánlás kitekintést nyújt az európai és globális trendekre, szabályozási és minősítési rendszerekre, meghatároz egy a magyar kontextusra vonatkoztatható zéró karbon épület definíciót, valamint javaslatokat ad a gyakorlati megvalósításra vonatkozóan.
A kérdőíves felmérés célja elsődlegesen az volt, hogy képet kapjunk a magyar építési piac tájékozottságáról az épületek dekarbonizációjával kapcsolatban, valamint feltárjuk, hogy a téma megvalósításában hol tartanak a cégek, vállalatok, intézmények, és mik lehetnek a következő lépések, mely területeken van szükség több információra vagy egyéb támogatásra.
A kérdőívet az egyesület tagságának fele töltötte ki. Az eredmények elemzése során az látszik, hogy a kitöltők háromnegyede már tett konkrét lépéseket az épületállománya dekarbonizációjának érdekében. A konkrét lépések között szerepelt többek között a karbonsemleges építőanyagok használata, okos épületgépészeti eszközök, rövidebb beszállótói útvonalak, szigetelés, napelemek telepítése. A korszerű megoldások melletti döntést a legtöbb esetben a klímaváltozás hatásainak enyhítése motiválta, de fontos szempont a költséghatékonyság, a megrendelők elvárásai és a brand jó hírnevének kiépítése is. Azok számára, akik még csak tervezik az első lépéseket, a stratégiaalkotás és a pontos célkitűzések meghatározása a legfontosabb. A halogatók legerősebb indoknak azt tartották, hogy a megrendelők részéről nem érzékelik az ilyen jellegű elvárást, illetve akadályozó tényező a magas költség és a lassú megtérülés.
Az elköteleződést mutatja, hogy a válaszadók 60%-a igényelne több információt, mélyebb tudást a témában, a tudás megszerzéséhez pedig a jó gyakorlatok megosztását látná legszívesebben. A nettó zéró karbonnal kapcsolatos szabályozási, minősítő rendszerek közül az EU-s direktívát, az EU Taxonómia rendeletében előírt adatszámítási és -szolgáltatási módszert tekinthetjük jelenleg a legismertebbnek ítélt forrásnak tagjaink körében.
A válaszadók 73%-a ítélte elsődleges célkitűzésnek az energiafelhasználás csökkentését, és a konkrét lépések közül is magasan az energiaigény csökkentése érdekében tettek lépéseket a legtöbben. Ennek részeként 60%-uk alkalmaz automatizált épületgépészeti rendszert, majdnem 50%-uk pedig helyszíni megújuló energia felhasználása mellett döntött. A fennmaradó karbon ellentételezésére viszonylag kevesen tettek erőfeszítéseket.
A karbonmentes energia vásárlásáról, a fennmaradó karbon ellentételezéséről, vagy a harmadik fél általi verifikációról van a legkevesebb információja a válaszadóknak és ezzel arányosan ezeket az eszközöket nem is tartják annyira fontosnak. Pozitív és bíztató adat, hogy habár kevesen tettek lépést egy-egy konkrét eszköz alkalmazása felé, a kihívások nagy részét ismerik a válaszadók. A kérdőív igyekezett összefüggést feltárni a nehézséget jelentő, de egyben fontosnak ítélt eszközök között. Az mutatkozott meg a válaszokból – a nemzetközi trendeknek megfelelően –, hogy a körforgásos gazdaság megvalósítása, a beépített karbon hatásának csökkentése nagyobb kihívást jelent az iparági szereplőknek, mint például az energiaigény csökkentése, a gépészet automatizálása vagy akár egy stratégia kidolgozása, mely súlyozottan fontos, de könnyebben megvalósítható.
Az ágazati egyeztetés folytatásaként a HuGBC a nyár folyamán mélyinterjúkat készít az ágazat egyes szegmenseinek szereplőivel, valamint innovatív módszertanokkal kísérletezve (stratégiai design, design research) készíti elő a közös gondolkodást és együttműködések feltárását lehetővé tevő eseményeket. Ezek sorozatát ősszel kezdjük meg, melyben a HuGBC tagságára és minden a téma iránt elkötelezett iparági szereplőre számítunk a dekarbonizációs törekvések előmozdítása érdekében.
Építsd a jelent, alakítsd a jövőt! #BuildingTheTransition workshop - részletek hamarosan