Established Member of the

HuGBC

Téglagyári tavakból zöld városliget: a nyíregyházi Bujtosi Városliget rekonstrukciója

Nyíregyházán a Bujtosi Városliget megújulása 2017-ben indult el, mára kiválóan működik. Az MG Építész Kft. tervezte rekreációs közparkban futópálya, sétautak, horgászstégek, játszótér és sokféle tevékenységet lehetővé tevő gazdag téri rendszer épült ki.
1

Népszerű közpark a nyíregyházi Bujtosi Városliget, amelynek különlegessége, hogy a területén található öt tónak köszönhetően hatalmas vízfelülettel büszkélkedhet. Nemcsak a tavak vonzzák azonban régóta a látogatókat, hanem az olyan attrakciók is, mint amilyenek a sportpályák, horgászstégek, cserjelabirintus vagy sütögetőhelyek. Ezek a népszerű szolgáltatások újultak meg a mostani rekonstrukció során, és egészültek ki további elemekkel - mindez egy olyan átfogó program részeként valósult meg, amely Nyíregyháza területén több további projekt elemet is magában foglalt. Az uniós forrásnak köszönhetően megvalósuló felújítás fő célja egy korszerű, számos szolgáltatást kínáló, 21. századi színvonalú közpark létrehozása volt. Mindez a meglévő funkciók megtartásával, fejlesztésével és kiegészítésével, egy családbarát, minden korosztály által jól használható, élhető és fenntartható zöldfelület létrehozásával, amelynek jegyében megújult a növényzet is, cserjéket, fákat, sövényeket ültettek a területre.

Értékes adottságok, korábbi fejlesztések

 A legenda szerint Bujtos az itt bujkáló hajdani szegénylegényekről kapta a nevét. A város északkeleti oldalán fekvő, korábban mocsaras terület mai arca a 19. században kezdett el formálódni, amikor az itt működő Barzó-Vojtovits-féle téglagyárakhoz a helyszínen termelték ki az agyagot, és az így keletkezett gödröket elkezdte kitölteni a víz. (Érdemes megjegyezni, hogy az építőmester Barzó Mihály által a 19. század végén alapított gyár adta a kiváló minőségű téglát a város számos jelentős középületéhez.) Összesen 11,5 hektár vízfelület jött így létre. A 20. század első felében, az 1920-as és 40-es évek között strandként használták a tavakat, itt tanult meg például úszni Balczó András öttusa olimpiai bajnok. Ezt követően, egészen az 1990-es évekig azonban a terület elhanyagolt volt, a tavakat szemétlerakónak használták. A szocialista városfejlesztés időszakában ráadásul egy négysávos út is került ide, amely kettévágta a területet. 

Csak 1995-ben döntött úgy a városvezetés, hogy közparkot hoz itt létre. Ekkor kotrást és kútfúrást végeztek a tómedrekben, a környezetüket pedig parkosították és sétányokat alakítottak ki. A tavakat a Bujtosi Sporthorgász és Tájvédelmi Egyesület vette kezelésbe: céljuk az volt, hogy a leromlott vízminőségű, elhanyagolt tavakból kultúrtavakat varázsoljanak, a halak telepítésével a horgászok örömére változatossá tegyék a halállományt. Ennek köszönhetően ma már a hazai halfajok többsége megtalálható a tóban.

A fejlesztés keretrendszere

Nyíregyháza fenntartható városfejlesztése, és ennek részeként a város közösségi zöldfelületeinek bővítése, korszerűsítése egyaránt deklarált célja Nyíregyháza Integrált Településfejlesztési Stratégiájának (ITS) és Integrált Területi Programjának (ITP). Ezen célkitűzésekkel összhangban valósult meg a „Zöld város kialakítása Nyíregyháza területén" című projekt, amely a Bujtosi Városliget felújítása mellett magában foglalta a Benczúr és Bessenyei tér teljes park-rekonstrukcióját, az Arany János utcai növényzet frissítését, a Pazonyi tér park-rekonstrukcióját és a Bocskai utca 16. szám alatt egy szolgáltatóház létrehozását is. A Bujtosi Városliget rehabilitációja során az öt tó környezete a terület középpontjában, az egyik tóban található kis sziget és a zöldfelületek is megújultak. 

A rekonstrukció célja egy multifunkcionális, ligetes faállománnyal, cserje, egynyári és évelő foltokkal jellemezhető park létrehozása volt a térfunkciók megtartásával, illetve bővítésével, továbbá a park által nyújtott szolgáltatások fejlesztése. Szempont volt a park kapcsolódása a városi integrált zöldfelület-rendszerhez. A gyalogos és sétálófelületek növelésének része volt, hogy a sziget is aktívan be legyen vonva a gyalogos felületek körébe, illetve előirányozták a zöldfelületekhez és gyalogos sétányokhoz tartozó térbútorok, egyéb kiszolgáló elemek beépítését, kialakítását - ilyenek az esőbeállók, sütő-főző helyek vagy a mosdók. Igény volt az önállóan vezetett futópálya kialakítása, valamint a gyalogos-futó konfliktus csökkentése is. Fontos szempont volt a költséghatékonyság, több opció esetén költséghatékonysági vizsgálat elvégzésével. 

Igény volt a rekonstrukció során, hogy a jövőben a nagyfelületű zöldterületeken a csapadékvíz elvezetését elsősorban helyben tartással, a fejlesztési területen történő hasznosítással kell megtervezni, a keletkezett csapadékvizet a helyszínen kell felhasználni.

A feladatkiírás értelmében szükséges volt a meglévő sétányok felújítása és új sétautak létesítése. Ezekkel szemben elvárás volt, hogy egyszerre legyenek környezetbe illő és esztétikus, ugyanakkor időtálló és hosszú távon is könnyen karbantartható felületek. A fejlesztés további üteme volt közparkolók létesítése a terület határain.

A projekt kapcsán előírás volt, hogy a növényállomány fejlesztése során alkalmazni kell a Green City irányelveket. A Plant Publicity Holland elnevezésű szervezet által 2002-ben életre hívott Green City kezdeményezés az urbanizáció és a városi zöldfelületek létesítésének és megőrzésének kérdését boncolgatja. A mozgalom célja, hogy a városokat visszakapcsolja az ökoszisztémába, vagyis élhetőbb és fenntarthatóbb városokat hozzon létre a települési zöldfelületek integrált és interdiszciplináris fejlesztésével. Az ökológiai szemléletű zöldfelületi rehabilitáció által tehát növekedhetett a ligetben a zöldfelületek biodiverzitása.

A növényállomány fejlesztési javaslata egyrészt a zöldfelületek esztétikájának, minőségének javítását irányozta elő, másrészt célja volt a ligetben található zöldfelületek szerepének erősítése, biológiai aktivitásának növelése és a területnek a város zöldfelületi rendszerébe kapcsolhatósága is. 

A Bujtosi Városliget növényállományának fejlesztése is a funkcionális fejlesztések környékére összpontosított, azzal a céllal, hogy így méltó és természetközeli környezet jöjjön létre az épített elemeknek és az azokat használóknak. A liget nagyszámú faállománya nem kívánt különösebb beavatkozásokat: alapvetően néhány kiszáradt fa kivágása, illetve a gyorsan öregedő fafajok (például nyár, fűz) állapotának folyamatos ellenőrzése volt szükséges a balesetveszély megelőzésére.

A teljes cikk itt olvasható.

fotó: Nyírdrón

Forrás: http://epiteszforum.hu

<< Vissza a főoldalra