Established Member of the

HuGBC

Új részletek derültek ki Lázár János törvénycsomagjából: jövőre már nem lehet majd olyan házat építeni, amely csak fogyaszt és nem termel

Új részletek derültek ki abból az ősszel benyújtandó törvényjavaslat-csomagból, amit Lázár János az utóbbi hetekben, hónapokban már pedzegetett. A csomag alapvetően átírná a hazai építőipari és beruházási kereteket. A részleteket Lánszki Regő építészeti államtitkár, országos főépítész osztotta meg az Építészfórumnak adott interjújában. Ebben a törvényjavaslaton kívül beszél még az építészet és építőipar előtt álló kihívásokról, a háború hatásairól és az államtitkársága felépítéséről.
1

A korábbi építészeti, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkárság kapcsán elmondta, az államtikárságon belül négy pilléren nyugvó, azok szoros együttműködésén alapuló rendszert alakítanak ki. A korábbi feladatköröket két részre osztva jön létre az építészeti, kulturális örökségvédelmi és régészeti helyettes államtitkárság, valamint a településrendezési, szabályozási és hatósági helyettes államtitkárság. Utóbbihoz kerülnek az épületenergetikai, zöld kérdések, valamint a települési szintű Smart City programok is.

Új elem lesz az államtitkárságon belül az építésgazdaság területe, ahol a hazai építőipar új kihívásaira adnak válaszokat a szabályozások és szabványok felülvizsgálatával, a teljes hazai építésügyi struktúra újraértelmezésével. A negyedik terület az építészeti stratégia kérdése - ide kerülnek majd az oktatási feladatok, a programszervezések, pályázatok és fórumok is, de itt kerül majd kidolgozásra a hosszú távú építészetpolitikai stratégia is.

Az építőipar klímaváltozásban betöltött szerepét és az unió 2050-es klímacélját (az építőipar addigra legyen nettó zéró kibocsátó) firtató kérdésre reagálva Lánszki Regő kifejtette, az építészetben és az építőiparban hullámszerűen jelentkeznek bizonyos problémák - jelenleg például a használati és működtetési kérdésben a hatékonyság, a minél alacsonyabb energiaigényre való törekvés kap egyre nagyobb szerepet. Az EU-s célokhoz való alkalmazkodás szerinte nehéz feladat lesz - főleg ha a nagyarányú lakótelepi épületállományunkat nézzük -, de nem lehetetlen. A kidolgozás alatt álló beruházási kerettörvény és az építési kerettörvény alapvetése lesz az épületenergetika, a megújuló energiahasználat, a kibocsátáscsökkentés meghatározása, de az energiatermelés és helyi tárolás, közös felhasználás pontjai is.

Jövőre már nem lehet majd olyan házat építeni, amely csak fogyaszt és nem termel - emelte ki, utalva a Lázár János által az elmúlt hetekben, hónapokban belengetett nagyszabású törvénytervezetére.

Utóbbit illetően később elárulta, hogy valójában ősszel kettő kerettörvény kerül benyújtásra. Az egyik az építési kerettörvény, mely a jelenlegi építési törvények és jogszabályok rendszerét értelmezi újra és ad egy egyértelmű, egyszerűsített keretet, a helyi tervtanácsok minőségi kontrolljának erősítése mellett. A másik a beruházási kerettörvény, mely az állami pénzből megvalósuló beruházások rendszerét fogja szabályozni. Mint mondta, "itt kiemelt hangsúlyt kap a beruházások előkészítésének kérdése. Pontos igényfelmérés, precíz helyszínkiválasztás, a beruházással érintettek, az ott élők teljes körű bevonása kell, hogy megtörténjen." A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások körét is ezen kerettörvényen belül határozzák meg.

"Nem jó, ha azért születnek kiemelő rendeletek, mert a jogszabályi háttér nem megfelelő, vagy mert nem sikerül a beruházás kapcsán arról azt megelőzően megegyezni. Ezt kellő szigorral és szűkítéssel fogjuk meghatározni. - húzta alá.

"Az urbanisztika, a településtervezés és szabályozás az alapja mindannak, hogy mi, hol és hogyan épüljön. Az okos város kérdésköre egy eszköz, melynek hála ma lehetőségünk van pontos képet kapni arról, hogy mi a terület- és épülethasználat valósága" - felelte a főépítész arra a kérdésre válaszolva, hogy korábbi urbanisztikában és okos városok terén szerzett tapasztalata hogyan befolyásolja majd munkáját. Hozzátette, az országos építésügyben a településrendezés, a településkép meghatározásakor azzal az alapvetéssel fognak élni, hogy az eszközök és mérések adatait tudják és kell, hogy tudják használni. A szabályozási és településfejlesztési rendszerek megalkotásakor ez az alapvetés fontos szerepet fog kapni.

A háború és a többek közt annak következtében hazánkba begyűrűző válságról, annak építőiparra gyakorolt hatásáról (elmaradó beruházások) a főépítész úgy vélekedett, hogy ennek következtében a beruházási folyamatok valamennyire valóban lassulni fognak. Elmondása szerint az előttünk álló kiélezett időszakban a pontos és alapos előkészítésre sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani, a tervek megléte, átgondolt, kiviteli terv szintű kidolgozottsága alapvetően fontossá válik. "A hogyan és mit építünk kérdés pontosításához elengedhetetlennek látom a kiválasztási folyamatok további erősítését, így az építési szándékhoz és lehetőségekhez igazítva a tervpályázatok számát tovább tervezzük növelni - emelte ki. "Mind a tervpályázatok, mind a kiválasztás minősége miatt a tervzsűrik és tervtanácsok rendszerében is lépni fogunk" - tette hozzá.

A cikk a Net Média Zrt. tulajdona, mely itt olvasható teljes terjedelemben.

 

 

 

Forrás: http://portfolio.hu

<< Vissza a főoldalra