Established Member of the

HuGBC

Zöld építéssel a fenntartható életért 2.

2019. október 09., Sajtómegjelenés 66 ENSZ Fenntartható fejlődés célok SDG Bánáti és Hartvig

A környezettudatos építés segíti az ENSZ fenntartható fejlődés céljait. A Bánáti és Hartvig Építész Iroda tanácsadója Kurucz Regina (HuGBC tag) háromrészes cikksorozatban foglalja össze, hogy mit tehet a zöld építés bolygónk fenntarthatóságáért.
1

Az első részben az ENSZ világszervezet ezirányú törekvéseit mutattuk be, illetve az ENSZ fenntartható fejlődési céljai (SDG) közül hármat ismertettünk. Jelen bejegyzésünkben további hat fenntarthatósági célról írunk, melyek a környezettudatos tervezéssel és építéssel állnak kapcsolatban. A cikksorozat utolsó részében a WELL sztenderd és a fenntarthatósági célok kapcsolatát mutatjuk majd be.

Célterületek, melyekkel az építőipar segíti a fenntarthatóságot 

A környezettudatos zöld tervezés és építés otthonokban, irodákban és közintézményekben is érvényesülhet. Ez a szemléletmód és ennek eredményei az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósulását is aktívan támogatja.

Ipar, innováció és infrastruktúra 

A zöld épületek tervezése ösztönöz az innovációra és hozzájárul a klímarezíliens infrastruktúrához
A zöld épületek nem csak itt és most jók. Oly módon kell tervezni őket, hogy rezíliensek és a jövőben a globális klímaváltozáshoz alakíthatók legyenek. De nemcsak jövőálló épületekről van szó, hanem a köztük lévő térről – az infrastruktúrának ugyanolyan mértékben fenntarthatónak és rezíliensnek kell lennie. A New Climate Economy jelentése szerint az infrastrukturális szektorban világszerte 90.000 milliárd dollár értékű beruházásra lenne szükséges a következő 15 évben annak érdekében, hogy az infrastruktúra virágzó és zéró kibocsátású legyen. A fenntartható és nulla energiaigényű épületek megvalósítására irányuló törekvés az innovációs és technológiai fejlődés egyik motorja.

Fenntartható városok és közösségek 

A zöld épületek a fenntartható közösségek és városok alapelemei
A lakosság közel 60 százaléka lesz városlakó 2030-ban, ezért a várasok fenntarthatósága kiemelten fontos. Az épületek a város alapelemei, tehát a zöld épületek teremtik meg a város hosszútávú fenntarthatóságát. Az épített környezet – legyen az otthon, iroda, iskola, bolt vagy zöldterület – hozzájárul közösségek alakulásához és fejlődéséhez. Több országban a zöld építési szervezetek túlléptek az egyes épületek tanúsításán és helyette vagy mellette zöld közösségek és környékek létrejöttét támogatják. Mások, például a Fülöp-szigeteki Green Building Council (GBC) szervezet városoknak segített – többek között Mandaue városának –, hogy olyan irányelveket dolgozzanak ki, melyek az egész város építési gyakorlatát zöldebbé tették.


Felelős fogyasztás és termelés 

A zöld épületek körforgásos alapelven működnek, ahol a forrásokat nem pazarolják
Ennek a célnak a középpontjában az alapanyag és az energia hatékony felhasználása, a fenntartható infrastruktúra, az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés és a zöld munkahelyek teremtése áll. Az építőiparnak kiemelkedő szerepe van a hulladék csökkentésében, melyet az anyagigények csökkentésével, újrafelhasználással és újrahasznosítással érhet el, megvalósítva ezzel a körforgásos gazdaság modelljét az építőiparban is. A REHAU ablakgyártó például jelentős erőfeszítéseket tesz erőforrás-kímélő ablakprofil-rendszerek gyártásába. Az ablakprofilok belső magját reciklátból készítik. Céljuk, hogy a reciklát arányát az összes európai üzemben a jelenlegi 25%-ról 50%-ra növeljék 2020-ig. Az újrafelhasználással évente mintegy 97.000 tonna szén-dioxid kibocsátás megtakarítást értek el. Az újrafelhasználással és újrahasznosítással nemcsak a hulladéklerakókba kerülő szemét mennyisége csökkenthető, hanem csökken a nyersanyagigény is, amit eddig érintetlen természeti területekről termelnénk ki.

Fellépés az éghajlatváltozás ellen 

A zöld épületek kevesebb káros anyagot bocsátanak ki és ezzel segítik a klímaváltozás megfékezését
Az épületek felelősek a globális szén-dioxid kibocsátás több, mint 30 százalékáért, ezáltal jelentős tényezőt jelentenek a klímaváltozásban. De ugyanezen okból kifolyólag a zöld építésben hatalmas potenciál van a megfékezésére. Magyarországon az emberek nagy arányban laknak saját tulajdonú családi házban, csak az úgynevezett Kádár-kockából – melynek alapterülete kb. 100 m² és jellemzően a hatvanas évek elejétől a nyolcvanas évekig építették – kb. 800 ezer található országszerte. Ezen házak éves szén-dioxid kibocsátása elérheti a tíz tonnát évente és fűtési költsége akár 600 ezer forint is lehet. Összehasonlításképp egy hasonló méretű korszerű, közel nulla energiaigényű, szabadonálló ház szén-dioxid kibocsátása nullától három tonnáig terjed évente. Valójában az energiahatékonyság növelése a legköltséghatékonyabb módszer a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére.

Szárazföldi ökoszisztémák védelme 

A zöld épületek növelhetik a biodiverzitást, segítenek a vízkészletek és az erdők megóvásában
Az építéshez felhasznált építőanyagok kulcsszerepet töltenek be fenntarthatósági szempontból. Ezáltal az építőipar és beszállítói lánca meghatározó a felelősen kitermelt építőanyagok terén, mint a fűrészáru. A zöld minősítési rendszerek felhívják a figyelmet a vízfelhasználás csökkentésének szükségességére, a biodiverzitás értékére és megőrzésére a kivitelezés és a használat során. A szárazföldi ökoszisztémák védelmét segíti a helyi növényzet használata a kerttervezés és növénytelepítés során.

Partnerség a célok eléréséért 

A zöld építéssel erős és globális partnerséget alkotunk
Az építőipar sajnos sokáig nem képviseltette magát egységbe tömörülve a világ jelentős klímavédelmi konferenciáin és nem ismerték fel a benne rejlő hatalmas potenciált a változásra. 2015-ben érkezett el az idő, amikor a World GBC, az UNEP, Franciaország kormánya és egyéb szervezetek megrendezték az első Építés Napját és megalapították a Global Alliance for Building and Construction nevű szövetséget. Az összefogással sikerült elérni a jobb képviseletet és az összefogásban rejlő erő felismerését. Felismerték, hogy a fenntartható jövő gátja nem a technológiai megoldások hiánya, sokkal inkább az összefogás hiánya.
 

A teljes cikk itt olvasható.

Forrás: http://bh.hu

<< Vissza a főoldalra