A WGBC Leadership Award magyar indulói: RATI projekt, Komló

A RATI Kft. gyárépülete a hazai fenntartható építészet kutatólaborjának is tekinthető.

4

A RATI Kft. gyárépülete a Leadership Award magyar indulói között méltán emelhető ki a magyar fenntartható építészet egyik legkülönlegesebb példájaként. Amellett, hogy az épület működésében is követendő példának tekinthető, a projektet megelőző tervezési folyamat is egyedülállónak számít: az úgynevezett Energia Desing rendszerrel tervezett épület ugyanis az első magyar példája az integrált tervezési módszer megvalósulásának.

Nem túlzás azt állítani, hogy a RATI projekt egy innovációs, kutatás fejlesztési programként teljesedett ki, hiszen a dr. Kistelegdi István által vezetett tervezőstáb kiegészült a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kara Energia Desing Tanszékének kutatóival is. A speciális tervezési megközelítés szimulációkon alapuló rendszermegoldása pedig egy egyedülálló építészeti szemlélet megszületéséhez vezetett. Az integrált energiadesign módszerrel fémjelzett folyamat tehát a komplexitás, precizitás és átláthatóság jegyében született meg. Az épület energiakoncepciójának alapját a dinamikus CFD energetikát, beltéri klímát, természetes és mesterséges fényt, szélcsatornákat és a hőtechnikát vizsgáló szimulációk adták meg. A vizsgálatoknak köszönhetően már a korai tervezési időszakban lehetségessé vált, hogy a pontos visszacsatolások alapján optimalizálják az épület energia- és klímakoncepcióját, ezáltal törekedve a leghatékonyabb működési állapot elérésére. Ennek egyik eredménye többek között a közel 80%-os hűtési-fűtési megtakarítás a régi csarnok üzemeltetéséhez képest.

És hogy ez minek köszönhető? Az integrált energiadesign tervezési módszernek. Ennek egyik szerves része az épület hűtési és fűtési rendszere, amelynek alapját egy 25 x 100 m-es talajszonda-hálózat adja, amelyet hőszivattyúk működése egészít ki, míg a magas beltéri komfortot a vasbeton födémekben az alacsony hőmérsékletű termoaktív fűtű-hűtő rendszer képes biztosítani. Ami a szellőztető rendszert illeti, légtechnikai különlegesség, hogy a mechanikus szellőzőrendszer 60%-os hővisszanyerésével a használt levegő termikusan „újrahasznosítható”. Egyedi megoldás az is, hogy a természetes szellőztetés a három szellőzőtorony (Venturi) tányérszerkezetének segítségével megy végbe. Az épület energiaellátását a napkollektoros rendszer egészíti ki, amely a használati meleg víz 80%-át képes szolgáltatni. A gyárüzem teljes épületenergetikáját az épületfelügyeleti rendszer szabályozza, amely ügyel az energiafelhasználás optimalizálására, de egy mobil monitoring ellenőrzőrendszert is beépítettek, hogy az eredmények feldolgozásával segítse a további szimulációkat, amelyek a további energiagazdálkodási fejlődést hivatottak szolgálni. A speciális energiadesign tervezési módszernek és ennek részeként a geotermikus szondáknak, a hőszivattyúknak, a polikristályos napelempaneleknek, valamint az ezekhez társult intelligens optimalizálási technológiának köszönhetően az épület energiamérlege pozitív (közel 19,5 kWh/m2/év ).

Az épület tájolását és belső környezetét illetően a maximális komfortérzet és az ehhez társult minimális energiafelhasználás igénye irányította a tervezőket. Az épület energiakoncepciója, vagyis az előbbiekben említett technológiák (hűtő-fütő rendszer, szellőztetőrendszer), a mennyezet hőtároló szerkezetei, valamint a téglafalakon falhűtést-fűtést elősegítő panelek ennek a kettős elképzelésnek hivatottak megfelelni. A belső környezet kényelmének maximalizására törekedtek a természetes világítás tervezésével is, az üvegfelületek kiterjedtségének köszönhetően (az irodarészlegen 43%-ban, a gyártócsarnokban pedig 100%-ban polikarbonát homlokzattal és üvegezett felülvilágítókkal) sikerült e szempont szerint is magas vizuális élményt és kiváló minőségű belső komfortot biztosítani.

Végül, de nem utolsó sorban szükséges szót ejteni a projekt közvetett hatásáról is, hiszen határozottan állíthatjuk, hogy a komlói gyárépület a hazai fenntartható építészet ösztönző kísérleti laborjává vált, és úttörőként mutathat példát integrált és innovatív szemléletével a hasonló beruházások szereplőinek és kezdeményezőinek. A RATI projekt nem az építkezés lezárultával fejeződött be, sőt még nem is fejeződött be! A folytatódó szimulációk és az optimalizálási kísérletek lehetőséget adnak arra, hogy ne csupán a gyárüzem működésében érjenek el további fejlődést, hanem a jövő energetikai és zöld építészeti beruházásai még inspirálóbb és hatékonyabb eredményekkel valósulhassanak meg.

Vezetõ tervezõ: ifj. Dr. habil. Kistelegdi István DLA, okl. építészmérnök

Tervezõ munkatársak: Prof. Dr. habil. Kistelegdi István, DLA, okl. építészmérnök, okl. mûemlékvédelmi szakmérnök, Baranyai Bálint, Póth Bálint

Építész: Vörös Erika, Pethes Tamás, Solymosi Péter, Kontra Péter, Zsiga Zoltán

A cikk szerzője: Erdey Andrea

Forrás: http://www.hugbc.hu

<< Vissza a főoldalra