Emerging Member of the WorldGBC

HuGBC

BIM: A változás nagyobb lesz, mint a tustollról a számítógépes tervezésre való átállás

2017. február 23., Saját hír 466 green talk bim mabim

A februári HuGBC & RICS Green Talkon egyesületünk társult tagja, a Magyar BIM Szövetség (MABIM) elnökségi tagjai, dr. Szabó László építőmérnök és Zagorácz Márk építész tartottak előadást a BIM épületinformációs módszerről.

Szabó László, aki a MŰÉP Építőmérnöki Kft. műszaki igazgatója, azzal indította az elődást, hogy kifejtette: olyan korban élünk, amikor minden építési szereplő rengeteg információt, adatot hoz létre és használ a tervezés, a kivitelezés és az üzemeltetés során, de ezeket nem, vagy nem megfelelően osztják meg egymással. Igény lenne a megosztásra: erre született a BIM, amely nem egy szoftver, inkább egy munkamódszer, gondolkodásmód. Egy helyen gyűlnek össze az egyeztetett, integrált adatok, ahol 3D-s és nem-geometrikus adatok (idő, költség, stb.) is szereplenek. Az információhoz minden érintett hozzáfér, a BIM technológia pedig végigkíséri az épületet a teljes életciklusán.

Az előadók részletezték a megvalósítás mikéntjét. Léteznek szabványok, BIM kézikönyv, de a BIM menedzser és a szoros együttműködés is eredményre vezet. Szabványok tekintetében elsősorban nemzetköziek – ISO, amerikai, brit és európai – eredetűek a sztenderdek. Mivel Magyarországon az európai szabvány lesz érvényes, magyar szabvány nem készül. Zagorácz Márk, aki a Lechner Tudásközpont 3D Építésügyi Módszertani Osztály vezetője, elmondta, hogy dolgoznak egy 4 kötetes BIM kézikönyvön, amelynek első 2 kötete várhatóan az év második felében fog megjelenni. Ebben az általános leíráson és esettanulmányokon kívül tervezési segédlet, módszertani útmutató, a szabványok értelmezése és oktatási tananyagok is szerepelnek majd. A 3-4. kötet IT szakembereknek, szoftverfejlesztőknek készül, ill. a szabványok foganatosítását taglalja.

A BIM mint módszer kinek előnyös? Az ingatlanfejlesztőknek, mert már az első tömegmodell jó költségbecslési alapot jelent, és könnyen vizsgálhatnak különböző épületverziókat. A tervezés alatt fontos, hogy a különböző szakágak hatékonyabban tudnak együttműködni: jobban becsülhetők a mennyiségek és világosan látszanak az ütközőpontok. Az üzemeltetési szakaszban is hasznos, mert már a tervezés alatt pontosabban becsülhetők a fenntartási vagy a karbantartási költségek.

Az előadók kitértek arra is, hogy Magyarország a BIM bevezetésének még az elején jár. Üdvözlendő azonban, hogy az állam jogszabályban és anyagi forrásban is áldoz a BIM-re, de a módszerre való átállás hosszú szakmai felkészülést igényel. Hangsúlyozták, hogy nagyobb változás előtt állunk, mint mikor a tustollról a számítógépes tervezésre álltak át az építszek. Az oktatás is igyekszik lépést tartani az újdonságokkal: a BME-n és a PTE-n is vannak már olyan tantárgyak, amelyek a BIM-ről szólnak, és szakdolgozat is született már a témában.

Mind az előadók, mind a hallgatóság kérdései kényes területekre is rávilágítottak. Az egyik legfontosabb téma, hogy vajon kié az információ? Hiszen nem minden szereplő érdeke, hogy a teljes építési ciklus átláthatóvá váljék. Ehhez kapcsolódik, hogy ki az, aki megrendeli a BIM-et, és ki fizeti ennek a költségeit? BIM szakértőkből sincs egyelőre sok Magyarországon, a képzést is meg kell oldani. Fontos az is, hogy az adatok biztonságban legyenek, ne változtassanak rajtuk, illetve hogy a tárolt adatok a teljes életciklus alatt olvashatóak, tárolhatóak maradjanak.

Többek között ezen kihívások megválaszolására alakult 2014-ben a Magyar BIM Szövetség, amely jelenleg 51 tagot számlál, és képzésekkel, konferenciákkal igyekszik hozzájárulni a BIM módszer elterjedéséhez. A MABIM 2016 májusa óta társult tagja a HuGBC-nek.

 

 

Forrás: http://

<< Vissza a főoldalra