Emerging Member of the WorldGBC

HuGBC

HuGBC kutatás a fenntartható újlakás-fejlesztésekről

2017. december 06., Saját hír 124 lakóingatlan fejlesztői kutatás ingatlanpiac ingatlanpiaci felmérés újépítésű lakások hugbc kutatás

2017 októberében a legnagyobb újlakás-fejlesztő cégek bevonásával készített felmérést a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (Hungary Green Building Council, HuGBC). Az egyesület arra volt kíváncsi, mennyire épülnek fenntartható és környezettudatos módon az újépítésű lakások ma Magyarországon. Mi a jelenlegi helyzet, milyen kihívásokkal találkoznak a fejlesztők, milyen jövőbeni várakozásaik vannak.

A személyes interjúk során kapott válaszokból az derült ki, hogy jelenleg csekély igény mutatkozik a fenntartható lakások építésére, és a magasabb költségek és az ismeretek hiánya nagymértékben hátráltatja a zöld elvek gyakorlati alkalmazását. A vásárlókat pénzügyi segítséggel, a fizetőképesség növekedésével, az előnyökre, hosszú távú kilátásokra vonatkozó ismeretterjesztéssel, illetve a várható megtakarítások növelésével lehetne ösztönözni. A befektetőket, fejlesztőket pedig a bevétel növekedésével, versenyhelyzet kialakításával, kockázatcsökkentéssel, szabályozással, valamint a megújuló energiaforrások és egyéb zöld technológiák praktikus, lakóprojektekben is alkalmazható megoldásaival lehetne motiválni.

Az interjúk alapján azt lehet mondani, hogy ma Magyarországon a fenntarthatóságról szóló diskurzus leginkább a lakáshoz, az épülethez kapcsolható műszaki megoldásokról szól. Azonban még sok a tennivaló annak érdekében, hogy a fenntartható, jól kialakított otthonok, illetve a lakók jobb egészségi és lelkiállapota között húzódó egyértelmű és bizonyított kapcsolat átmenjen a köztudatba, hatással legyen a piacra is, és a lakhatást, a fenntarthatóságot ne csak egyéni (lakás), közösségi (épület), de városi szinten (épület a városszövetben) is figyelembe vegyük.

De mit is jelent konkrétan a fejlesztők számára a fenntarthatóság? Elsősorban műszaki tartalmat, mely három csoportra osztható. Az elsőbe olyan alaptartalmak tartoznak mint a hőszigetelés, a jó minőségű nyílászárók, a hőszivattyús rendszerek, a mennyezetfűtés és hűtés, a napelemek alkalmazása és a központi vagy távfűtés. A második csoportba az emberi jólléthez is kapcsolódó megoldások sorolhatók: az „okos otthon” rendszerek, a megfelelő szellőzés, a légzárás, a víztakarékosság és a víz újrahasznosítása, a LED világítás, elektromos gépkocsi feltöltők kialakítása, nem mérgező építőanyagok használata és energiatakarékos készülékek alkalmazása. A harmadik csoportot a környezettudatos megoldások képezik, a kevesebb hulladékot termelő, alacsonyabb beépített energiát igénylő, természetes, újrahasznosítható építőanyagok, az épületfelügyeleti rendszerek vagy az életciklus szemlélet. A fenntarthatóság úgynevezett szoft (másodlagos) elemeihez sorolódnak a zöldfelületek, a kényelem, a vegyes rendeltetésű épületkialakítások, a közösségi terek (játszótér, rendezvénytér stb.), a természetes megvilágítás, a tájolás, a tágabb lakókörnyezeti jellemzők, az alaprajzi elrendezések, a zajhatás, a kilátás vagy a vízfelületek köre.

A vásárlók elvárásainak való megfeleléssel kapcsolatban a vizsgálatban részt vevők nagyobb arányban feleltek úgy, hogy kizárólag az elsődleges igényeket elégítik ki, melyek a lokáció, az ár és az alaprajz hármasa, míg a fejlesztők csupán egyharmada vállalja fel, hogy a vonatkozó szabályozásokban leírt követelményeknél többet és jobbat kínáljon fenntarthatósági szempontból. Ugyanakkor az elmúlt években megfigyelhető egyfajta eltolódás a vásárlók igényeiben a környezettudatosabb lakások felé, köszönhetően egyrészt a szigorodó szabályozásoknak és az így elvárható alacsonyabb rezsiköltségnek, másrészt annak, hogy bizonyos, korábban luxus kategóriába eső technológiák mára elérhetőbb áron elérhetők. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a vásárlók hajlandóak-e többet fizetni a fenntarthatóbb lakásokért, nagyon megoszlottak a vélemények. Egyes befektetők szerint a vásárlók legfeljebb 10%-a vállalná a magasabb árat, míg mások ezt a számot 80-90%-ra tették. A középutat azok a válaszok jelentették, melyek szerint ez az arány számtalan tényezőn (lokáció, alapár, a projekt tartalma stb.) múlik.

Az energiatanúsítványra, annak lakásvásárlásra gyakorolt hatására vonatkozóan az derült ki a felmérésből, hogy a vevőknek csak nagy általánosságban számít a lakások energetikai teljesítménye, és bár a másodlagos szempontok közé sorolják, azon belül a lista elejére teszik. A régi otthonokhoz hasonlítva jelentős különbség van az új lakások energia-megtakarításában és rezsiköltségeiben, éppen ezért tudná nagymértékben segíteni az ügyfeleket, ha egyértelműbben tudnák a ház/lakás energia-besorolását saját kiadásaik csökkenésével összevetni. A jelenleg használatos zöldminősítési rendszerek (BREEAM, LEED) főleg az iroda, kereskedelmi vagy szolgáltató épületeknél jellemzőek. Ennek oka a tanúsítványok megszerzésének magas költsége, összetett kritériumrendszere, de az is, hogy meglétük nem tartozik a fő vásárlói igények közé, és jelenleg nincs semmilyen pozitív hatással az eladásokra sem. Egy esetleges hazai minősítési rendszer bevezetésére vonatkozóan a megkérdezettek döntő hányada úgy vélte, jelenleg nincs rá szükség, egy későbbi kidolgozásnál pedig fontos szem előtt tartani, hogy a tanúsítás megszerzése alacsony költséggel járjon, egyszerű legyen alkalmazni, könnyen érthető legyen az emberek számára, illetve mindenképpen valamilyen független intézmény végezze a tanúsítást.

Azzal kapcsolatban, hogy milyen kihívásokkal kell szembenézni a zöld szemlélet megvalósítása során, a válaszadók első helyen említették a szemléletváltás szükségességét. Jelenleg a fenntarthatóság – főleg a lakáspiacon – nem elsődleges elvárás, fontos lenne a témával kapcsolatos ismeretterjesztés, az energiahatékonyság és -takarékosság mindennapi gyakorlatainak oktatása, valamint az új rendszerek bemutatása az emberek számára. Akadályt jelenthet, hogy a lakóprojektek esetén – léptékük függvényében – bizonyos megújuló energiaforrások nem alkalmazatók, például a napelemek használata magasházak esetén korlátozottabb. Probléma az is, hogy a gyorsan fejlődő technológiával az emberek nem tudnak lépést tartani, nem tudják, mikor és mibe érdemes befektetni – de az alacsonyan tartott energiaárak szintén nem segítik a zöld szemlélet terjedését. A válaszadók szerint a hazai építőipar felkészültségében, precizitásában is vannak hiányosságok, és bizonyos jogszabályi változásokra is szükség lenne a fenntarthatóság szélesebb körű elterjedéséhez.

Magyarországot a többi európai országgal összehasonlítva elmondható, hogy építéstechnológiában, módszerekben vagy anyaghasználatban nincsenek nagy különbségek. A kutatás résztvevői mégis nagy arányban érezték úgy, hogy a klímaváltozásra adott válaszok és a fenntarthatóság terén el vagyunk maradva a többi európai országtól, illetve a kivitelezés és részletképzések minőségén még van mit javítani.


A kutatásról:

A magasabb kategóriás irodapiacon évek óta alapelvárás a bérlők részéről, hogy az irodák környezettudatos elvek mentén épüljenek, illetve valamely zöldminősítési rendszer egyik fokozatát megszerezzék. Jelen vizsgálat célja annak feltérképezése volt, hogy az újra felfelé ívelő újlakás-építési szektorban mit jelent a fenntarthatóság a befektetők számára, napjainkban milyen igényeik, elvárásaik vannak a lakásvásárlóknak, illetve ezekre hogyan reagálnak a feljesztők. Fontos kérdés volt az is, milyen tényezők akadályozzák a zöld szemlélet elterjedését az újlakás piacon, hogyan lehet ezeket leküzdeni, és mik a várható kilátások ezen a téren a következő öt évben. A kutatás azt is vizsgálta, ugyanebben az intervallumban lesz-e szakadék a magyarországi és a külföldi tendenciák között, és ha igen, mekkora, valamint arra is kereste a választ, mekkora előnnyel járhatna egy hazai, a lakóépületekre kidolgozott zöld minősítési rendszer bevezetése.

 

Forrás: http://

<< Vissza a főoldalra