Emerging Member of the WorldGBC

HuGBC

Változik az épületenergetikai szabályozás hatásköre

2015. január 15., Saját hír 4969 épületenergetika

Az Európai Bizottság az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv bevezetésével kapcsolatban tett észrevételeinek való megfelelés érdekében 2014. december 31-én több változás is történt két épületenergetikai rendeletben.

A változások 2015. január 30-án lépnek hatályba. A változtatásokat két rendelet hajtotta végre:
- az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 387/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet és
- az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról szóló 14/2014. (XII. 31.) MvM rendelet.

Általános hatály
A két rendeletben egységes, saját épület fogalom került definiálásra, ami szélesebb hatáskörű, mint az Építési Törvényben megfogalmazott. A két rendelet alkalmazásában (és csak ott) épületnek minősül: „falakkal ellátott, fedett építmény, amelyben energiát használnak a beltéri légállapot szabályozására”. Ennek megfelelően a korábbiakkal ellentétben nem csak a huzamos tartózkodású épületekre vonatkozik a két rendelet hatálya.

A mezőgazdasági épületek
Korábban a két rendelet hatálya nem terjedt ki a mezőgazdasági épületekre. Mivel az Európai Bizottság álláspontja az, hogy „az alacsony energiaszükségletű, nem lakáscélú mezőgazdasági épületek” kerülhetnek ki az épületenergetikai követelmények hatálya alól, ezért a továbbiakban ez eszerint változik. Ennek megfelelően, a kivételek egyértelművé tétele érdekében tisztázni kellett az alacsony energiafogyasztású mezőgazdasági épület műszaki tartalmát: olyan mezőgazdasági épület, amelyben a levegőhőmérséklete a fűtési rendszer üzemideje alatt nem haladja meg a 12 °C-ot vagy négy hónapnál rövidebb ideig kerül fűtésre és két hónapnál rövidebb ideig kerül hűtésre. Tehát a rendeletek hatálya alá fognak tartozni például a magas hőmérsékletű melegházak, vagy a magas hőmérsékletű hizlalók. Azok a fűtött fóliasátrak viszont, amik két évnél rövidebb idejű használatra készülnek, továbbra sem tartoznak a rendeletek hatálya alá, emellett természetesen a fűtetlen melegházak sem.

Ugyanakkor nem minden követelményértéket kell alkalmazni mezőgazdasági épületekre: a nyári túlmelegedés kockázat és önmagában a fajlagos hőveszteség tényező (q-tényező) követelményeknek nem kell megfelelni. Ez elsősorban a növénytermelési melegházak tervezésnél bír jelentőséggel, hiszen a két követelmény kielégítése csak nagyon komoly többletberuházással volna elérhető. Mivel Magyarországon jellemzően termálvízzel oldják meg a melegházak fűtését, aminek a kis szivattyúzási, visszatáplálási energiaigénye miatt kicsi a primer energia taralma is, ezért az összesített energetikai jellemző (Ep-jellemző) teljesítése nem jelenthet nehézséget. Így elsősorban a hőátbocsátási tényezőknek való megfelelés szükségessége jelent gyakorlati változást (ez hatályosan homlokzati üvegfalra U=1,5 W/m2K és a tetőfelülvilágítóra U=2,5 W/m2K).

50 m2 alatti épületek
Az egységenként 50 m2 alatti hasznos alapterületű sorházak és ikerházak esetében nem volt egyértelmű, hogy a két rendelet hatálya alá esnek-e. A kiegészítés ebben jelent egyértelműsítést, ha több sorházi, vagy ikerházi egység együttesen eléri az 50 m2-t akkor a rendeletek hatálya alá esnek. Ez nem jelent nagy változást a gyakorlatban, mivel az 50 m2-nél kisebb alapterületű sorházi és ikerházi egységek jellemzően üdülők és hétvégi házak. Ezek az épületek pedig továbbra is kívül esnek a két rendelet hatályán, a következő pont szerint.

Az évi 4 hónapnál rövidebb használatú épületek
Korábban minden, évi 4 hónapnál rövidebb használatú épület kikerült a két rendelt hatálya alól; a továbbiakban csak a lakhatás és pihenés céljára használt épületek kerülnek ki. Ilyen épület lehet üdülő vagy hétvégi ház.

Ipari vonatkozású épületek
Korábban nem kellett tanúsítványt készíteni semmilyen épületre „ha abban a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m2, vagy a fűtési idényben több, mint húszszoros légcsere szükséges, illetve alakul ki”, és az ennek a feltételnek megfelelő és egyben ipari rendeltetésű épületekre az épületenergetikai minimum követelmények sem vonatkoztak (Ut-ényező, q-tényező, Ep-jellemző stb.). Nem kellett továbbá tanúsítványt készíteni műhely épületekre sem. A továbbiakban a két rendelet kivételeinek köre egységes lesz; hatálybalépéstől a tanúsítási kötelezettség és a méretezési minimum követelmények ugyanarra az épületkörre vonatkoznak. Tehát minden, a fent idézet feltételnek megfelelő műhely vagy ipari terülten lévő épület kikerül a rendeletek hatálya alól.

Védett épületek
A két rendelet követelményei közül csak azok alól emelhetőek ki a hivatalosan védett történelmi épületek, amelyek esetében a követelmények teljesítése elfogadhatatlan változást okozna az épület jellegében. Magyarországon hivatalos védelem alatt álló épület: a műemlék épület és a helyi védelem alatt álló épület (együttesen a továbbiakban: védett épületek). Mivel az energetikai tanúsítás nem okoz az épületben semmilyen közvetlen változást, ezért a legésszerűbb nem kivonni a védett épületeket a tanúsítás alól. A műemlék épületek a teljes épületállomány 0,1%-át teszi ki, a védett épületek is megközelítőleg ennyit, így az elvégzett tanúsítások mennyiségében ez a kör jelentős változást nem okoz. Ugyanakkor a műemléki értékek megóvása érdekében a tanúsítványban szereplő felújítási javaslatban fontos kitétel, hogy: „Energia-megtakarításra irányuló javaslat vagy az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények betartása a műemléki vagy a helyi védettséget megalapozó érték megváltoztatását nem eredményezheti”.

Amennyiben valaki úgy dönt, hogy a felújítási javaslat alapján vagy attól függetlenül egy védett épületet felújít, ott nem vonatkoznak rá az energetikai minimumkövetelmények „ahol az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények betartása a műemléki vagy a helyi védettséget megalapozó érték megváltoztatását eredményezné”. Más esetekben a felújítás azonos normák szerint kell végezni. A helyi védettséget megalapozó értékről az örökségvédelmi jogszabályok rendelkeznek. Azok pontos tartalmának meghatározásában, betartásában műemlékvédelmi szakmérnök tervező igénybevétele segíthet.

Az energia-megtakarítási célú felújítás
Mivel a felújítás esetén csak energia-megtakarítási célú felújításkor kell alkalmazni az U-tényezőt és gépészeti követelményeket (és jelentős felújításnál q-tényező és Ep-jellemző követelményeket), ezért ez a kifejezés az egyértelmű lehatárolás érdekében külön fogalommeghatározást kapott: „a meglévő épület energiahatékonyságát befolyásoló épületelemének utólagos beépítése, cseréje, kiegészítése vagy az épületelem alapvető jellemzőjének megváltoztatása; vagy a meglévő épület eredeti állapotának fenntartását célzó azon állagmegóvási, javítási, karbantartási munka, amely gazdaságossági szempontból megvalósítható”.

Alkalmazni kell tehát az épületszerkezetekre és gépészeti rendszerekre vonatkozó minimum-követelményeket akkor, ha egy adott szerkezet, berendezés modernizációra kerül, valamilyen új szerkezet, berendezés beiktatásával az adott rész jellemzőjének változtatása céljából. A változtatás nem kizárólag energetikai változtatásra vonatkozik, lehet pl.: tűzvédelem, nedvesség védelem, léghanggátlás stb. jellemzőjének változtatása is.

Ugyanakkor a fogalommeghatározásnál fontos volt kivételként tekinteni a kifejezetten állagvédelmi, javítási munkákat, amikor az energetikai követelmények gazdaságossági szempontból nem megvalósíthatóak, hiszen az energetikai követelmények nem nehezíthetik ezeket a szükségszerűségből, a további károsodások megakadályozásából vagy akár életveszély elhárításából fakadó feladatokat, kötelezettségeket. Így például, ha néhány cserepet letépett a szél vagy a nedvesedéstől leesett a vakolat, a javításokat el lehet végezni a teljes felület hőszigetelése nélkül is.

A hatályváltozás ebben az esetben annyiban jelent kis mértékben kiterjesztést, hogy az építőknek nem csak akkor kell a rendelet követelményeit figyelembe venniük, ha kifejezetten csak energetikai céllal újítanak fel, hanem akkor is, ha olyan épületelemet cserélnek, egészítenek ki vagy változtatatják meg az épületelem alapvető jellemzőjét, ami a meglévő épület energiahatékonyságát befolyásolja (lehűlő felületet határol, vagy fűtési hűtési szellőztetési gépészeti világítási rendszert érint).

Egyértelműsítés a tanúsítás referenciaértékéről
Mivel 2015. január 1-jétől pályázatokra külön követelmény van életben, ilyen esetben bizonytalanná válhatott volna, hogy a tanúsításnál melyik értékeket kell referencia értéknek tekinteni a besoroláshoz. Erre a célra a 2006-ban bevezetett Ep-jellemző követelmények továbbra is megmaradnak, egészen 2018-ig, amikor a tanusítványokat át kell majd sorolni, az akkortól általánosan életbelépő követelmény szerint.

Összefoglalás
A hatályváltozás az épületek elenyésző részét érinti, mivel a legtöbb fűtött épület már egyébként is a két rendelt hatálya alá tartozott. A legjelentősebb változást a mezőgazdasági épületek energetikai szabályozása okozza, ami a fűtött hasznos alapterület kör hozzávetőleg 1%-t teheti ki. Mivel ez az épületkör a jelentős energiaár-emelkedés miatt többségében már eleve geotermális és mezőgazdasági melléktermékkel való fűtésre állt át (vagy a versenyképessége miatt kénytelen átállni), így várhatóan nagy változást nem okoz a rendeletek hatályának módosítása a nem megújuló energiahordozók felhasználásában. A módosítások elsősorban az Európai Uniós joghoz való szorosabb illeszkedést szolgálták.

Forrás: Miniszterelnökség, Építésjogi és Hatósági Főosztály
 

Forrás: http://hugbc.hu

<< Vissza a főoldalra