Változik az épületenergetikai szabályozás hatásköre

Az Európai Bizottság az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv bevezetésével kapcsolatban tett észrevételeinek való megfelelés érdekében 2014. december 31-én több változás is történt két épületenergetikai rendeletben.

1

A változások 2015. január 30-án lépnek hatályba. A változtatásokat két rendelet hajtotta végre:
- az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 387/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet és
- az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet módosításáról szóló 14/2014. (XII. 31.) MvM rendelet.

Általános hatály
A két rendeletben egységes, saját épület fogalom került definiálásra, ami szélesebb hatáskörű, mint az Építési Törvényben megfogalmazott. A két rendelet alkalmazásában (és csak ott) épületnek minősül: „falakkal ellátott, fedett építmény, amelyben energiát használnak a beltéri légállapot szabályozására”. Ennek megfelelően a korábbiakkal ellentétben nem csak a huzamos tartózkodású épületekre vonatkozik a két rendelet hatálya.

A mezőgazdasági épületek
Korábban a két rendelet hatálya nem terjedt ki a mezőgazdasági épületekre. Mivel az Európai Bizottság álláspontja az, hogy „az alacsony energiaszükségletű, nem lakáscélú mezőgazdasági épületek” kerülhetnek ki az épületenergetikai követelmények hatálya alól, ezért a továbbiakban ez eszerint változik. Ennek megfelelően, a kivételek egyértelművé tétele érdekében tisztázni kellett az alacsony energiafogyasztású mezőgazdasági épület műszaki tartalmát: olyan mezőgazdasági épület, amelyben a levegőhőmérséklete a fűtési rendszer üzemideje alatt nem haladja meg a 12 °C-ot vagy négy hónapnál rövidebb ideig kerül fűtésre és két hónapnál rövidebb ideig kerül hűtésre. Tehát a rendeletek hatálya alá fognak tartozni például a magas hőmérsékletű melegházak, vagy a magas hőmérsékletű hizlalók. Azok a fűtött fóliasátrak viszont, amik két évnél rövidebb idejű használatra készülnek, továbbra sem tartoznak a rendeletek hatálya alá, emellett természetesen a fűtetlen melegházak sem.

Ugyanakkor nem minden követelményértéket kell alkalmazni mezőgazdasági épületekre: a nyári túlmelegedés kockázat és önmagában a fajlagos hőveszteség tényező (q-tényező) követelményeknek nem kell megfelelni. Ez elsősorban a növénytermelési melegházak tervezésnél bír jelentőséggel, hiszen a két követelmény kielégítése csak nagyon komoly többletberuházással volna elérhető. Mivel Magyarországon jellemzően termálvízzel oldják meg a melegházak fűtését, aminek a kis szivattyúzási, visszatáplálási energiaigénye miatt kicsi a primer energia taralma is, ezért az összesített energetikai jellemző (Ep-jellemző) teljesítése nem jelenthet nehézséget. Így elsősorban a hőátbocsátási tényezőknek való megfelelés szükségessége jelent gyakorlati változást (ez hatályosan homlokzati üvegfalra U=1,5 W/m2K és a tetőfelülvilágítóra U=2,5 W/m2K).

50 m2 alatti épületek
Az egységenként 50 m2 alatti hasznos alapterületű sorházak és ikerházak esetében nem volt egyértelmű, hogy a két rendelet hatálya alá esnek-e. A kiegészítés ebben jelent egyértelműsítést, ha több sorházi, vagy ikerházi egység együttesen eléri az 50 m2-t akkor a rendeletek hatálya alá esnek. Ez nem jelent nagy változást a gyakorlatban, mivel az 50 m2-nél kisebb alapterületű sorházi és ikerházi egységek jellemzően üdülők és hétvégi házak. Ezek az épületek pedig továbbra is kívül esnek a két rendelet hatályán, a következő pont szerint.

Az évi 4 hónapnál rövidebb használatú épületek
Korábban minden, évi 4 hónapnál rövidebb használatú épület kikerült a két rendelt hatálya alól; a továbbiakban csak a lakhatás és pihenés céljára használt épületek kerülnek ki. Ilyen épület lehet üdülő vagy hétvégi ház.

Ipari vonatkozású épületek
Korábban nem kellett tanúsítványt készíteni semmilyen épületre „ha abban a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m2, vagy a fűtési idényben több, mint húszszoros légcsere szükséges, illetve alakul ki”, és az ennek a feltételnek megfelelő és egyben ipari rendeltetésű épületekre az épületenergetikai minimum követelmények sem vonatkoztak (Ut-ényező, q-tényező, Ep-jellemző stb.). Nem kellett továbbá tanúsítványt készíteni műhely épületekre sem. A továbbiakban a két rendelet kivételeinek köre egységes lesz; hatálybalépéstől a tanúsítási kötelezettség és a méretezési minimum követelmények ugyanarra az épületkörre vonatkoznak. Tehát minden, a fent idézet feltételnek megfelelő műhely vagy ipari terülten lévő épület kikerül a rendeletek hatálya alól.

Védett épületek
A két rendelet követelményei közül csak azok alól emelhetőek ki a hivatalosan védett történelmi épületek, amelyek esetében a követelmények teljesítése elfogadhatatlan változást okozna az épület jellegében. Magyarországon hivatalos védelem alatt álló épület: a műemlék épület és a helyi védelem alatt álló épület (együttesen a továbbiakban: védett épületek). Mivel az energetikai tanúsítás nem okoz az épületben semmilyen közvetlen változást, ezért a legésszerűbb nem kivonni a védett épületeket a tanúsítás alól. A műemlék épületek a teljes épületállomány 0,1%-át teszi ki, a védett épületek is megközelítőleg ennyit, így az elvégzett tanúsítások mennyiségében ez a kör jelentős változást nem okoz. Ugyanakkor a műemléki értékek megóvása érdekében a tanúsítványban szereplő felújítási javaslatban fontos kitétel, hogy: „Energia-megtakarításra irányuló javaslat vagy az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények betartása a műemléki vagy a helyi védettséget megalapozó érték megváltoztatását nem eredményezheti”.

Amennyiben valaki úgy dönt, hogy a felújítási javaslat alapján vagy attól függetlenül egy védett épületet felújít, ott nem vonatkoznak rá az energetikai minimumkövetelmények „ahol az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények betartása a műemléki vagy a helyi védettséget megalapozó érték megváltoztatását eredményezné”. Más esetekben a felújítás azonos normák szerint kell végezni. A helyi védettséget megalapozó értékről az örökségvédelmi jogszabályok rendelkeznek. Azok pontos tartalmának meghatározásában, betartásában műemlékvédelmi szakmérnök tervező igénybevétele segíthet.

Az energia-megtakarítási célú felújítás
Mivel a felújítás esetén csak energia-megtakarítási célú felújításkor kell alkalmazni az U-tényezőt és gépészeti követelményeket (és jelentős felújításnál q-tényező és Ep-jellemző követelményeket), ezért ez a kifejezés az egyértelmű lehatárolás érdekében külön fogalommeghatározást kapott: „a meglévő épület energiahatékonyságát befolyásoló épületelemének utólagos beépítése, cseréje, kiegészítése vagy az épületelem alapvető jellemzőjének megváltoztatása; vagy a meglévő épület eredeti állapotának fenntartását célzó azon állagmegóvási, javítási, karbantartási munka, amely gazdaságossági szempontból megvalósítható”.

Alkalmazni kell tehát az épületszerkezetekre és gépészeti rendszerekre vonatkozó minimum-követelményeket akkor, ha egy adott szerkezet, berendezés modernizációra kerül, valamilyen új szerkezet, berendezés beiktatásával az adott rész jellemzőjének változtatása céljából. A változtatás nem kizárólag energetikai változtatásra vonatkozik, lehet pl.: tűzvédelem, nedvesség védelem, léghanggátlás stb. jellemzőjének változtatása is.

Ugyanakkor a fogalommeghatározásnál fontos volt kivételként tekinteni a kifejezetten állagvédelmi, javítási munkákat, amikor az energetikai követelmények gazdaságossági szempontból nem megvalósíthatóak, hiszen az energetikai követelmények nem nehezíthetik ezeket a szükségszerűségből, a további károsodások megakadályozásából vagy akár életveszély elhárításából fakadó feladatokat, kötelezettségeket. Így például, ha néhány cserepet letépett a szél vagy a nedvesedéstől leesett a vakolat, a javításokat el lehet végezni a teljes felület hőszigetelése nélkül is.

A hatályváltozás ebben az esetben annyiban jelent kis mértékben kiterjesztést, hogy az építőknek nem csak akkor kell a rendelet követelményeit figyelembe venniük, ha kifejezetten csak energetikai céllal újítanak fel, hanem akkor is, ha olyan épületelemet cserélnek, egészítenek ki vagy változtatatják meg az épületelem alapvető jellemzőjét, ami a meglévő épület energiahatékonyságát befolyásolja (lehűlő felületet határol, vagy fűtési hűtési szellőztetési gépészeti világítási rendszert érint).

Egyértelműsítés a tanúsítás referenciaértékéről
Mivel 2015. január 1-jétől pályázatokra külön követelmény van életben, ilyen esetben bizonytalanná válhatott volna, hogy a tanúsításnál melyik értékeket kell referencia értéknek tekinteni a besoroláshoz. Erre a célra a 2006-ban bevezetett Ep-jellemző követelmények továbbra is megmaradnak, egészen 2018-ig, amikor a tanusítványokat át kell majd sorolni, az akkortól általánosan életbelépő követelmény szerint.

Összefoglalás
A hatályváltozás az épületek elenyésző részét érinti, mivel a legtöbb fűtött épület már egyébként is a két rendelt hatálya alá tartozott. A legjelentősebb változást a mezőgazdasági épületek energetikai szabályozása okozza, ami a fűtött hasznos alapterület kör hozzávetőleg 1%-t teheti ki. Mivel ez az épületkör a jelentős energiaár-emelkedés miatt többségében már eleve geotermális és mezőgazdasági melléktermékkel való fűtésre állt át (vagy a versenyképessége miatt kénytelen átállni), így várhatóan nagy változást nem okoz a rendeletek hatályának módosítása a nem megújuló energiahordozók felhasználásában. A módosítások elsősorban az Európai Uniós joghoz való szorosabb illeszkedést szolgálták.

Forrás: Miniszterelnökség, Építésjogi és Hatósági Főosztály
 

Forrás: http://hugbc.hu

<< Vissza a főoldalra