Emerging Member of the WorldGBC

HuGBC

Minősítések

BREEAM

A BRE 1990-ben elsőként fejlesztette ki a BREEAM környezettudatos épületminősítési rendszert. Habár több, évekkel később kifejlesztett minősítési rendszer épül a BREEAM alapjaira, de mégis az angol rendszer igazi nemzetközi elterjedését 2008-ig az akadályozta, hogy mindaddig az Egyesült Királyságon kívüli projektekre külön projekt-specifikus kritériumrendszert kellett kifejleszteni, aminek komoly anyagi és időbeli vonzata volt.

2008-ban megjelentek a BREEAM International Europe rendszerek, melyek az iroda, az ipari és a kereskedelmi épületek nemzetközi minősítését tették lehetővé. Az újonnan bevezetett minősítési rendszert egy éven keresztül tesztelték, illetve a kritérium rendszereket finomították.

2010. január 1-jétől nemzetközi szinten a BREEAM Europe Commercial 2009 minősítési rendszerrel lehet a kereskedelmi, az iroda- és az ipari épületeket minősíttetni. Ezen felül lehetőség van arra is, hogy csak az épület szerkezete kapjon minősítést, ez főleg akkor jelent előnyt, ha a végfelhasználók és azok pontos igényei nem ismertek, de az épületfejlesztő mégis BREEAM minősítést szeretne szerezni a beruházásra.

Mivel a minősítőrendszert 2-3 évente aktualizálják, ezért 2013-tól az új BREEAM International 2013 rendszert vezetik be. A rendszer szerint nemcsak a kereskedelmi, irodai vagy ipari létesítményeket lehet minősíteni, hanem már a lakóingatlanok minősíthetőek. Az előbbi rendszerhez képpest tovább szigorodnak a követelmények, de a nemzetközi alkalmazhatóság és adaptálhatóság könnyebbé válik.

Az új épületekre vonatkozó BREEAM minősítés kétlépcsős folyamat: a tervezési fázis alatti minősítésből és az építkezés befejezését követő minősítésből. A végső minősítést az építkezés befejezését követő minősítés után lehet megszerezni, hisz ekkor lehet arról megbizonyosodni, hogy a tervezési fázisban tett nyilatkozatok vagy tervek ténylegesen, illetve hogyan valósultak meg. Magát a BREEAM minősítést, és az egész folyamat lebonyolítását csak az anyaszervezet (BRE) által tanúsított minősítők végezhetik el.

A BREEAM meglévő épületek minősítésére egy minősítési családot hozott létre (BREEAM In-Use rendszer). A szabadon kombinálható minősítésekkel minősíthető maga az épület („Asset” minősítés), az épület üzemeltetése („Building Management” minősítés), illetve az épületet használó szervezet, vagy bérlő („Organisational Effectiveness” minősítés). A BREEAM In-Use minősítéseket az ügyféllel együttműködve szintén egy akkreditált BREEAM In-Use auditor végzi el. A minősítés ellentétben az új épületek minősítésével egylépcsős és évente megújítandó.

LEED

Az első LEED verzió (Leadership in Energy and Environmental Design) az 1.1 volt, melyet 1998 augusztusában vezettek be. Jelentős változtatások után fejlesztették ki 2000-ben a 2.0 verziót, mely már a most is használatos zöldépületértékelő rendszer alapja volt. Ezt az értékelő rendszert már úgy hívták, hogy LEED zöldépületértékelő rendszer az új építésű vagy nagyobb felújításra váró kereskedelmi épületek számára. A LEED folyamatos fejlődése során alakult ki a ma is használatos rendszer mely már sokféle épülettípusra alkalmazható. 2009. április 27-től a 3.0 verziót bocsátották ki jelenleg kidolgozás alatt van a LEED 2012 rendszer mely már jelentősen szigorúbb rendszer, mint az elődjei.
A minősítési rendszer az Egyesült Államokon kívül többek között a Dél-kelet-ázsiai régióban terjedt el. Európában is egyre népszerűbb. A LEED rendszer alapjában amerikai szabványokra és azokhoz kapcsolódó követelményekre alapszik, de 2012 óta a nemzetközi alkalmazhatóságot elősegítendő, alternatív (pl. európai) szabványokkal is be lehet bizonyítani a követelményeknek való megfelelőséget. Ehhez a LEED rendszert működtető amerikai GBCI szervezettel kell a helyi Környezettudatos Építés Egyesületének egy megállapodást létrehoznia, hisz a helyi szabványok szakmai értékelése a GBCI részére csak így biztosított. Egyesületünk egyik fő célja, hogy ezt a megállapodást még 2013 folyamán létrehozza a GBCI-al és így biztosítsuk a LEED rendszer könnyebb hazai adaptálhatóságát.
A LEED rendszer keretében minősíteni lehet új, és már meglévő épületeket is. A LEED zöldépületértékelő rendszer önkéntes, közös egyezségen alapuló, piac által működtetett értékelési rendszer, mely a már meglévő és működő technológiákra támaszkodik. USGBC tagok úgy fejlesztették a LEED zöldépületértékelő rendszert, hogy az építőipar összes területén használható legyen illetve nyitott legyen nyilvános átvizsgálásra.
Öt környezeti kategória szerint dolgozták ki az értékelési rendszert.
• Környezeti szempontból előnyös elhelyezkedés
• Víz felhasználás hatékonysága
• Energia és légkör
• Anyagok és anyagi eszközök
• Belső környezet minősége
Még egy kategória a fejlesztés és innováció szintén hozzátartozik a fenntartható épületek osztályozásához.
A LEED egy mérőeszköz egyben mely értékeli az új és meglévő kereskedelmi épületeket, középületeket és lakás célú épületeket. Másrészről a LEED egy teljesítmény orientált rendszer, melyben a kreditpontok azáltal szerezhetők, hogy a tervezés, kivitelezés és üzemeltetés során jelentkező környezeti hatásokra kidolgozott feltétel rendszert teljesítjük.
A különböző kategóriákban minimum követelmények is vannak, ami azt jelenti, hogy a minősítés folyamán a létesítménynek mindenképpen meg kell felelnie bizonyos (alap)követelményeknek is ahhoz, hogy az épület minősítést kaphasson. Az elért pontokat összesítik, és ez alapján ér el a projekt „Certified”, „Silver”, „Gold” vagy „Platinum” minősítést.
Gyakorlatban a projekt regisztrálása után a tervező csapat elkezdi gyűjteni az információkat, és számításokat végez, hogy az előfeltételeket és a benyújtott kredit feltételeket teljesíteni tudja.
Célszerű LEED vezetőt kijelölni, aki felelős a dokumentumok összeállításáért. A dokumentumok feltöltésekor a LEED-Online benyújtási sablonokat (LEED-Online Submittal Template) kell használni, melyek a LEED-online oldalon találhatóak. Ezek a sablonok beépített számításokat tartalmaznak és hathatósan közreműködnek a kredit előírások dokumentációinak teljességéhez illetve elősegítik a megfelelő és teljes körű információt.

DGNB-rendszer

A német DGNB 2009-ben indította el saját fejlesztésű környezettudatos épület minősítési rendszerét. Ennek keretében is minősíttethetők új és már meglévő épületek is, bár egyelőre nemzetközi szinten csak új irodai, kereskedelmi és ipari létesítményekre alkalmazható a rendszer. Mivel a DGNB rendszer az egyik legfiatalabb minősítő rendszer, ezért Közép-Kelet Európában a minősített épületek száma még jóval kevesebb, mint az angol-szász rendszerek által minősített épületeké.
A DGNB rendszer talán attól tér el a legmarkánsabban a két angol-szász rendszertől, hogy egyenlő súlyozással kezeli a környezetvédelmi, a gazdasági és a társadalmi fenntarthatósághoz kapcsolódó követelményeket. Továbbá fontos szerepet kapnak az épület életciklusára vonatkozó kritériumok is. Az értékelés során 6 témát vesz figyelembe a minősítés: Ökológiai minőség, Gazdaságossági minőség, Szocio-kulturális és funkcionális minőség, Technikai minőség, Folyamat minősége, Helyszín minősége.
A minősítés folyamán itt is akkreditált auditorok értékelik a minősítendő épületek teljesítményét, illetve a folyamat során tanácsadással is segítik azt, hogy az épület környezetre való negatív hatása lehetőleg minél alacsonyabb legyen.
A minősítés három különböző kategóriát különböztet meg; bronz, ezüst és arany fokozatok érhetők el. Mint a többi új épületekre kifejlesztett minősítő rendszereknél is, a DGNB-nél is alapvetően két lépcsőben zajlik a minősítés; a tervezési fázis alatt és az építkezés befejeztével.
A német rendszernél is alkalmazhatóak az európai szabványok, de a kritériumrendszerek alapjában a német DIN szabványokon alapszanak. Mivel a DGNB rendszer egy alaposan átgondolt és szakmailag is igényesen kifejlesztett „új-generációs” minősítési rendszer, ezért várható lesz, hogy a már nemzetközileg is elfogadott és bevált angol-szász minősítési rendszerek mellett a német rendszer is egy érdekes alternatíva lesz globálisan is.

A környezettudatos épületek

A világ számos országában fejlesztettek már ki környezettudatos épületminősítési rendszereket. A minősítő rendszerek általában mindig önkéntes rendszerek, melyek nemzetközi szinten is átláthatóvá és összehasonlíthatóvá teszik a minősített létesítményeket. A legismertebb rendszer az Egyesült Királyságból származó BREEAM (Building Research Establishment Environmental Assesment Method), illetve az amerikai LEED (Leadership in Energy and Environmental Design) zöldépület- minősítő rendszer. Régiónkban ezen a két angol-szász rendszeren kívül fontos szerephez juthat a jövőben a német DGNB (Deutsche Gesellschaft für Nachhaltiges Bauen) által kifejlesztett rendszer is; továbbá az Európai Unió kicsit más jellegű programja, a Green Building Programme keretében is minősíthetők épületek. Ezeket a minősítő rendszereket általában két-három évenként aktualizálják, hogy az állandó fejlődésben lévő jogszabályi, technológiai és társadalmi követelményeknek és elvárásoknak megfeleljenek, illetve irányt mutató feladatuknak eleget tegyenek. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően újabb és hazánkban is könnyebben alkalmazható, jobban specializált rendszerek születnek majd.

Mivel az újonnan épülő létesítményeknél a minősítési folyamat során azt kell igazolni, hogy az adott épület megfelel a rendszer előírásainak, célszerű már a tervezési folyamat alatt szem előtt tartani az előírásokat, hiszen több olyan követelmény is van a minősítési rendszerekben, melyek a tervezés, illetve a kivitelezés folyamata során könnyen teljesíthetőek, ellenben utólag már esetleg nem, vagy csak tetemesebb anyagi ráfordítással. A minősítési folyamatot minden rendszer esetében nehezíti, hogy a szakági tervezők még esetleg nem rendelkeznek kiterjedt tapasztalattal a rendszerek előírásainak területén.

A már meglévő épületek minősítése és ezáltal a környezetbarát üzemeltetés és épülethasználat elősegítése is fontos szerepet kap a fent említett minősítéseknél. A hazánkban is elterjedt minősítési rendszerek lehetőséget nyújtanak a meglévő ingatlanok minősítésére is. A jövőben talán még nagyobb szerepet fog kapni a már meglévő épületállomány „kizöldítése”, illetve energiahatékonyságának a növelése és az épületek fenntartható módon való használata és üzemeltetése.

A környezettudatos épületek minősítése

Az elmúlt évek során egyre jobban bekerült a köztudatba a környezettudatos épületek koncepciója, egyre fontosabbá vált a környezettudatosság az épületek tervezésénél, kivitelezésénél, felújításánál. A hagyományos épületekhez képest a környezettudatos épületek vízfelhasználása, energiafelhasználása alacsonyabb, és kevesebb hulladék keletkezik az épület üzemeltetése során. Az ilyen épületek esetében ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a felhasznált anyagokra, ezek származására és összetételére, ezáltal az épületben tartózkodók számára egészségesebb környezet teremthető.

Egy sikeres minősítéssel a beruházó nemcsak a fenntartható építkezés iránti elkötelezettségét demonstrálja, hanem a jól átgondolt megoldások és kiváló minőségű anyagok felhasználása miatt az üzemeltetési költségeit is jelentősen csökkenteni tudja, az épület vonzóbbá válik a felhasználók és az üzemeltetők számára, és mindezeken túl az épület környezetre gyakorolt negatív hatásai is jelentősen csökkennek.

A környezettudatos épületek elterjedése mögött több tényező áll. A hatékonyabb energia- és nyersanyag-felhasználás az üzemeltetési költségek csökkenését jelenti, így a környezettudatos épületek vonzóak lehetnek nem csak a tulajdonosok, hanem bérlőik számára egyaránt. Egyre több nemzetközi vállalat kötelezi el magát a környezettudatos épületek mellett, ami nagyban befolyásolja a cégek megítélését. A megfogható anyagi haszon, valamint a vállalat környezettudatos képének erősítése mellett fontos szerepet kap az előírásoknak való megfelelés is: az épületekkel szemben támasztott környezetvédelmi követelmények, melyek közül az energiahatékonyság kiemelt szerepet kapott, egyre szigorodnak.

Az épületek környezetre gyakorolt hatásának csökkentésére számos lehetőség kínálkozik, mind az épületek tervezése, mind az üzemeltetés során, a zöld épület minősítés megszerzésével pedig lehetővé válik az épület környezettudatosságának igazolása.

A minősítési rendszerek előnyei

A Közép-kelet európai régióban körülbelül 2008 óta kezdett el elterjedni a fenntartható építészet, illetve a zöldépület- minősítő rendszerek és a piaci szereplőknél is azóta figyelhető meg egy egyfajta szemléletváltás. A minősítő rendszerekről általában el lehet azt mondani, hogy mind a tervezés, mind az üzemeltetés során nagyobb odafigyelést követelnek meg a szakági tervezőktől és az üzemeltetőktől, mint a hagyományos épületek.

Egy sikeres minősítéssel a beruházó, az üzemeltető vagy a bérlő nemcsak a fenntarthatóság iránti elkötelezettségét demonstrálja, hanem a jól átgondolt megoldások és kiváló minőségű anyagok felhasználása miatt az üzemeltetési költségeit jelentősen csökkenteni tudja, az épület vonzóbbá válik a felhasználók, a beruházók és az üzemeltetők számára, és mindezeken túl az épület környezetre gyakorolt negatív hatásai is jelentősen csökkennek.

A jövőben várható, hogy az Európai Unióban követelménnyé válik például az állami nagyberuházások környezettudatos épületminősítése; ez például az Egyesült Királyságban már számos állami beruházás (iskolák, kórházak stb. építése) esetében kötelező megfelelni a BREEAM rendszer előírásainak. Emellett nő a piaci igény a fenntartható megoldásokra, az olcsóbb és környezetbarát üzemeltetésre és kellemesebb beltéri környezetre is. Ezeknek az igényeknek való megfelelést is demonstrálhatjuk egy környezettudatos épület minősítés megszerzésével.

Szemléletváltás

Említésre méltó továbbá, hogy a nemzetközi zöldépület- minősítő rendszerek elterjedése a piaci szereplők körében is egyfajta szemléletváltást hozott. Ki lehet ma már azt jelenteni, hogy Európában és így Magyarországon is új A+ kategóriás épületfejlesztéseket mind minősítik valamelyik nemzetközi zöldépület- minősítési rendszer szerint. Nemcsak a beruházók, de a bérlők és az épületüzemeltető cégek is felismerték a minősítések előnyeit.

A világszerte csökkenő és dráguló nyersanyag források és a mindenki által is tapasztalható környezetszennyezés mindenképpen arra készteti a piaci szereplőket is, hogy egyfajta paradigmaváltással a környezetbarát és fenntartható megoldások felé forduljanak. Az épített környezet globális széndioxid kibocsátása felülmúlja az ipari vagy a közlekedési szektor okozta kibocsátásokat is. Mindannyian felelősséggel tartozunk a jelen és a jövő nemzedékei iránt ezért törekedni kell arra, hogy a környezetre gyakorolt negatív hatások is jelentősen csökkenjenek.

A befektetők vagy a finanszírozó cégek számára is mindenképpen előnyt jelent az, ha a pénz egy olyan projektbe kerül befektetésre, ami egy jól átgondolt, nemzetközileg is széleskörűen elfogadott és elismert kritériumrendszert követve lett megtervezve, megépítve és üzemeltetve. A projektekhez esetlegesen kapcsolódó kockázatok jelentős csökkentését eredményezheti az, ha a létesítményt egy független szervezet által kidolgozott rendszer szerint minősítik. A kockázatok általános csökkentése és a pozitív vállalati megjelenés (vagy „image”) mindenképpen hatalmas előnyt jelent.

A magyarországi statisztikai adatok is az előbbiekben megfogalmazott szemléletváltást támasztják alá: 2008 óta szignifikánsan növekedett a hazai minősített épületek száma. Az aktuális adatok alapján hazánk előkelő helyet foglal el a minősített épületek számát tekintve a Közép-Európai régióban. Az építőipar jelenlegi válsága is rámutatott arra, hogy a jelen piaci helyzetben is a minősített ingatlanok helyzete jóval kedvezőbb a hagyományos ingatlanokéhoz képest. Kijelenthetjük, hogy az új A+ kategóriás, igényes épületeknek ma már mindenképpen környezettudatos épületeknek kell lenniük.

EU - Green Building Programme

2005-ben az Európai Bizottság létrehozta és elindította a Green Building Programot. Az önkéntes program kizárólag meglévő vagy új kereskedelmi épületek energiahatékonyságával foglalkozik. A programban azok az ingatlan fejlesztők vagy tulajdonosok vehetnek részt az épületeikkel, akiknek az épületük megfelel a bizottság követelmény rendszerének. Harmadik fél által készített energetikai tanúsítással kell bizonyítani, hogy az épület hatékonysága 25%-al jobb, mint a helyi rendelet által előírt érték. Ezen felül a Bizottság által kifejlesztet dokumentum kitöltése kötelező, amiben a tanúsítási eredményeket és az épület energia hatékonyságát kell részletezni. Azok az országok ahol már létezik National Contact Point (Nemzeti Kapcsolattartó Pont) ott az adott ország hagyja jóvá a zöld épület partnerséget; ahol nincs az Európai Bizottság hasonló nevű szervezete tanúsít.
A HuGBC célja, hogy megkapja Nemzeti Kapcsolattartó Pont státuszt az Európai Bizottságtól
 

A fenti dokumentum szerzői jogvédett, amennyiben fel kívánja használni, kérjük, egyeztessen a HuGBC-vel! - Copyright Barta Zsombor & Kovácsy Dóra & Schmidt András ©2013

 

<< Vissza a főoldalra