A HuGBC „Bemutatjuk” eseménysorozatának első alkalmán február 16-án, a Bánáti + Hartvig Építész Irodában jártunk

A Bánáti + Hartvig Építész Iroda elkötelezett a fenntartható fejlődés iránt, így arra törekszik, hogy a megbízói igények kielégítése mellett időtálló, környezetbarát és szerethető épületeket hozzon létre. Így őket kértük fel, hogy legyenek a HuGBC új, „Bemutatjuk” eseményének első vendéglátói. A reggelivel egybekötött eseményen a résztvevők megismerhették a körforgásos gazdaság, ezen beleül a körforgásos építészet alapelveit, hazai és nemzetközi jó gyakorlatait. Mindezt kötetlen beszélgetés és ismerkedés követte.

11

Hol tart ma az elmélet és hol a gyakorlat? Milyen kiemelkedő példái vannak Európában és itthon a körforgásos építészetnek? A találkozó nem csak azért volt nagyon érdekes és hasznos, mert nagyon sok mindent tanulhattak a résztvevők a témában, hanem azért is, mert olyan szakmai párbeszéd indult el a résztvevők között, ahol sikerült tipikus tévhiteket eloszlatnunk, praktikus gyakorlati tapasztalatok kerültek megosztásra és a jelenlévők erősíthették egymást abban, hogy érdemes küzdeni azokért a szükséges rendszerbeli változásokért, amelyek néha kilátástalanul lassan érkeznek meg a megfelelő szintre a körforgásos gazdaság beindításához.

Az esemény első részében Hartvig Lajos DLA (a Bánáti + Hartvig Építész Iroda társalapítója, vezető tervezője, a HuGBC elnökségi tagja) adott elő a körforgásos építészetről. Elmondta, hogy az építőiparnak rendkívül nagy felelőssége van a környezetvédelemben: felelős a keletkező hulladék és a vízfelhasználás egyharmadáért, az épület-üzemeltetés és építés során keletkező összes karbonkibocsátás 39%-áért, a kibányászott anyagok és a teljes energiafelhasználás feléért.

Rendkívül fontos lépése a gondolkodásnak, hogy nem feltétlenül kell lebontani az épületeket, hanem célszerű tovább életben tartani, karbantartani azokat, de mindenekelőtt úgy megtervezni, hogy a funkcionális változásoknak meg tudjanak felelni. Az átépítések során a korábban már felhasznált anyagok egy részét újra lehet hasznosítani, így azok körforgásban maradhatnak.

De mit találunk az újrahasznosítás elmélet első szintjén? Refuse = Ne fogyassz! A mai fogyasztói társadalmunkban ez a legnehezebb cél. A gondolkodásmódunk már rég nem egészséges a fogyasztás terén, és kulturális szemléletváltozás is szükséges a hosszú távú változásokhoz.

A Bánáti + Hartvig Építész Iroda épülete tökéletes példája a körforgásos építészetnek. Amikor a tulajdonosok felismerték, hogy kinőtték a régi irodájukat, környezettudatosan gondolkodva egy régi épületet kerestek. Bár tisztában voltak vele, hogy a régi épület nem felel meg minden követelményüknek, annak tudatában, hogy a környezettudatos gondolkodás mindig kompromisszummal jár, elfogadták ezt a helyzetet. A választott épület egykor az Alba Regia étteremként üzemelt, később különféle üzletek működötek benne, a megvásárlás időpontjában pedig kihasználatlan volt. Hartvig Lajos elmondta, hogy a felújítási folyamat nagyon sok mindenre megtanította őket. Érdekes adat, hogy azt is kiszámolták, hogy ha az épület üres telekre épült volna, akkor most 380 fának kellene 100 éven keresztül „összeszagolni” az építés CO2 kibocsátását. A legnagyobb nyomot a vasbeton szerkezet okozza, mert a karbonkibocsátás nagyjából a felhasznált anyag tömegével arányos. Tehát, ha egy vasbetonvázas épületet megtartunk, azzal nagyon nagy kibocsátást lehet megspórolni. 

Bánáti Béla (a Bánáti + Hartvig Építész Iroda társalapítója, vezető tervezője) megosztotta az esemény résztvevőivel, hogy a körforgásos tervezési folyamat nem a megszokott úton halad, a tervezési folyamat során kompromisszumokat kell hozni több területen is, több és kreatív gondolkodás szükséges. Mégis, rendkívül izgalmas megoldások születtek. Több, bontásra került építőelemet visszaépítettek az épületbe, ezért kevesebb új építőanyag felhasználására volt szükség. A külső nyílászárók már nem feleltek meg az energiahatékony szigetelés elvárásainak, ezért cserére szorultak. Az acélszerkezetű üvegportálok azonban jó állapotban voltak, így az alagsori tárgyalótermek válaszfalaiként születtek újjá. Hasonló történt az üvegtéglákkal is, melyek bár az emeleti falakból kibontásra kerültek, szintén a tárgyalók elválasztásában kaptak szerepet. Hosszas szakmai eszmecserék eredményeként néhány régi radiátort is sikerült megmenteni. 

Bánáti Béla azt is elmesélte, hogy a környezetbarát és körforgásos építészet elveit követve egy olyan döntést is hoztak, hogy csak az esztétikum kedvéért semmit nem burkolnak és nem festenek le. Ennek megfelelően a bontás során feltárult felületek bontott állapotukban maradtak: a betongerendák nem kaptak borítást, a nyers téglafalakra nem került festék. Ez a gesztus amellett, hogy a környezet kímélését célozza, az épület történetébe is betekintést nyújt, látni engedi az elmúlt hatvan év során zajlott átalakítások nyomait.

Az előadás második részében Hartvig Lajos Európa egyik legkiemelkedőbb körforgásos épületének példáját mutatta be: az Amszterdamban, az ABN AMRO Bank megbízásából épült és Hans Hamink, CIE által megtervezett konferenciaépületet. Az épület a legminimálisabb mértékben vesz igénybe erőforrásokat. Mitől körforgásos? Ami a legfontosabb: fából készült. A fa szerkezetet lízingelték, az eladó kötelezettséget vállalt, hogy az épület lebontásakor az anyagot újrahasznosítják. Ebben a nálunk még teljesen új megközelítésben a világítást, homlokzat egy részét és a liftet is lízingelték. Így kötelező folyamatosan „törődni az épülettel” nem marad el a rendszeres szerviz és karbantartás. A nyilvános tetőre napelemeket telepítettek, újrahasznosítják az esővizet, a fűtése szondás, és külön gyenge áram hálózat is kialakításra került. A padlóburkolatok bontott ablakokból és ajtókból készültek, de ezt a belső minősége egyáltalán nem sínyli meg. 

Az előadások után élénk beszélgetés indult el a jelenlévők között. Abban mindenki egyetértett, hogy a szabályozásnak is alakulnia szükséges az újrahasznosítási folyamatokhoz. A tűzrendészeti szabályozás/tűzoltó hálózat itthon egyelőre nem teszi lehetővé a fából építkezést, sajnos több tíz éves lemaradásban van például Ausztriához képest. 

A hőkomfort beállításán is nagyon sok vita folyik a tervező és megrendelők között. Ugyanis nagyon sok energia takarítható meg pár fok különbséggel. Egy fenntartható épületben nagyobbak a hőmérséklet tartományok, amelyek évszakonként változnak. Itthon láthatóan az ügyfeleknél elvárás, hogy a hőfoktartomány ésszerű legyen. A skandináv országokban ez régóta trend. 

Gondolkodásban és szemléletváltásban gyorsnak kell lennünk, mert a közeljövőben már csak olyan szolgáltatások és termékek fognak a piacon maradni, amelyek teljesítik az ügyfelek elvárásait, ahol egyre nagyobb arányban jelenik meg a környezetterhelés lehető legmagasabb szintű csökkentése.

Ahhoz, hogy kézben tartsuk a klímaváltozás okozta rendkívüli károkat, minél előbb el kell jutnunk odáig, hogy felelősséget vállalunk a környezetünkért. A körforgásos építkezés sajnos még mindig nincsen benne a köztudatban. Nagyon fontos az oktatás, és az ismeretterjesztés. Egyelőre kevés a szemléletváltás, útban van, de lassú a sebesség. A Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének kiemelt célja, hogy minél nagyobb körben elterjedjen a körforgásos építészet. 

<< Vissza a főoldalra