A kutatáson túl: Egyetemek útban a nettó zéró kibocsátás felé

A klímaadaptációban a felsőoktatási intézmények kritikus szerepet játszanak: kutatási és oktatási, valamint tájékoztató tevékenységükkel évtizedek óta figyelmeztetik az emberiséget a cselekvés elmulasztásának lehetséges következményeire, illetve segítik a világot a nettó zéró kibocsátás felé való átállásban.

1

Az egyetemek ugyanakkor jelentős karbonlábnyommal rendelkező szervezetek. A Párizsi Megállapodás eredményeinek értelmében bármilyen méretű és bármely ágazatban működő szervezet felelős saját karbonlábnyomának csökkentéséért a 2050-es klímacélok elérése érdekében. Vajon hogyan teljesítenek a felsőoktatási intézmények, amikor saját üvegházhatású gázkibocsátásuk (ÜHG) csökkentéséről és a nettó zéróműködésre való átállásukról van szó?

Az ENSZ által vezetett "Race to Zero" kampány felsőoktatási szekciójában jelenleg 1147 feliratkozó intézményt találunk, mintegy 10,894,848 hallgatót képviselve. A Times Higher Education szervezete az ENSZ fenntartható fejlődési céljai mentén társadalmi és gazdasági hatásukat figyelembe véve is rangsorolja a világ felsőoktatási intézményeit. A rangsorból kiderült, hogy világszinten az angolszász egyetemek járnak az élen a nettó zéró melletti elkötelezettségükben. A cikkben közülük kettőt emelek ki: Anglia első karbonsemleges egyetemét, a London School of Economics intézményét, majd az Advancing Net Zero kampány egyetlen egyetemi feliratkozóját, az ausztrál Monash Egyetemet mutatom be, egy-egy példát hozva a fenntartható működésre való átállásról, és annak tanulságairól épület, illetve városi léptékben.

A London School of Economics and Political Science (LSE) a társadalomtudományok terén a világ egyik legrangosabb egyeteme 2005 óta méri és jelenti nyilvánosan széndioxid-kibocsátását (CO2). A 2020/21-es tanévben, Nagy-Britanniában elsőként érte el a karbonsemleges működést az összes mért kibocsátása tekintetében, melyet független, harmadik fél igazolt. Az intézmény további célja, hogy 2030-ra a nettó zéró CO2-kibocsátást is elérje a közvetlen kibocsátások (pl. energiafelhasználás, vízhasználat) tekintetében, valamint legkésőbb 2050-re a közvetett kibocsátások (értékláncban keletkező kibocsátások, pl. építőanyag szállítás az épület felújítása során) tekintetében is. Ennek kulcsa, hogy az egyetem rendelkezik egy útitervvel, mely 2050-ig éves célokat határoz meg. A terv alapja gyakorlatilag egy folyamatosan frissülő Excel táblázat, amelyben a potenciálisan bevethető intézkedéseket rangsorolják az elérhető CO2 csökkentési potenciál, valamint a költségek szempontjából. 2015 óta 4,8 millió GBP-t ruháztak be az egyetemi épületek energiahatékonysági intézkedéseibe (pl. épületirányító rendszerek korszerűsítése, világítástechnika, napelemek, fűtéskorszerűsítés). Az összehangolt erőfeszítések nyomán a szervezet 2005 óta 44%-kal csökkentette közvetlen kibocsátását, annak ellenére, hogy a campus mérete és a hallgatói létszám nőtt.

Az ausztráliai Monash Egyetem a világ top 100 felsőoktatási intézményének egyike, a World Green Building Council Advancing Net Zero globális programjának aláírója. A szervezet a körzeti szintet határozta meg a nettó zéró működésre való átállás optimális léptékének. Ezzel összhangban az egyik campusán egy mikróhálózatot (microgrid) hozott létre, mely a különböző energiafogyasztói és termelői lehetőségeket hangolja össze, így jó hatásfokkal, környezetkímélő módon oldja meg a körzet energiaellátását. A Monash Nettó Zéró Körzet (Monash Net Zero Precinct) egy kísérleti projekt (urban living lab), mely a campuson zajló energiahatékony intézkedésekre és technológiai fejlesztésekre (szenzorok, blockchain, adatvizualizációs, smart city technológiák) épít a környék közlekedésének és épületeinek energiával való ellátásában, illetve az ennek során keletkező kibocsátás nullára való csökkentésében. A száz százalékban megújuló villamos energiát 20 szomszédos épületre telepített napelemes rendszer és egy 1 MW akkumulátor állítja elő. Az épületek által fel nem használt energia a szomszédos házak számára kerül értékesítésre. Az energiaközösségben számos partner működik együtt (energiaszolgáltatók, egyetemek, városok, vállalkozások, szakmai szervezetek). A projektben egy adaptálható rendszert igyekeznek létrehozni a nettó zéró célok skálázhatóságát, kiterjeszthetőségét kutatva azzal a céllal, hogy más városok és régiók számára támogatást nyújtsanak az átállás folyamatában. Mindeközben szervezeti szempontból is tesztelik a legideálisabb működési és üzleti modelleket (hogyan tudnak a különféle szereplők együttműködni, mik a közösség mozgatórugói, akadályai).

Összegezve elmondható, hogy bár a cél ugyanaz, a nettó zéró kibocsátás elérésére, a különböző intézmények küldetésükkel és értékeikkel összhangban más-más megközelítést alkalmaznak. A folyamatban nem feltétlenül világ legjobb kutatóegyetemei rendelkezneka legambiciózusabb célokkal. Az egyetemek jó gyakorlatai lehetőséget adnak a fenntarthatósági trendek és innovációk összevetésére, és egyben eloszlatják azt a mítoszt, hogy a nettó zéró elérhetetlen utópia, hiszen működőképes megoldásokat vázolnak fel, amelyek legyőzték a vélt akadályokat. A téma magyar vonatkozásában üdvözlendő fejlemény, hogy 2022-ben 11 egyetem részvételével létrejött a Magyar Egyetemek Fenntarthatósági Platformja, melynek szintén célja a jó gyakorlatok egymás közti megosztása.

Szerző: Huszár Daniella

A teljes cikk a METSZET májusi példányában olvasható.

Forrás: http://epitesimegoldasok.hu

<< Vissza a főoldalra