Az energiahatékonyság tervezhető

Nemzetközi jó gyakorlatok és hazai cselekvési tervek a környezettudatos építés területén.

1

Valódi szakmai párbeszéd és kérdésfelvetés hívta életre a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete, a HuGBC január végén elhangzott Green Talk előadását: néhány héttel korábban, a HuGBC év végi kapcsolatépítő eseményén, a Green Brunch-on közel 40 szakember beszélgetett arról, milyen valódi, aktív lépéseket lehet tenni az épületek energiahatékonyságának növeléséért. A két előadó, Hornok Edina, a DVM Group fenntarthatósági menedzsere és Tóth Nelli, az MN6 Energiaügynökség ügyvezetője arról osztották meg a gondolataikat, hogy milyen lehetőség van az energiahatékonyság területén a tervezhetőség szempontjából, illetve milyen eszközöket kínálhat egy energetikai audit arra, hogy akár azonnali, akár közép- vagy hosszú távú cselekvési tervet készíthetünk az épületek energiahatékony működésére.    

Dinamikus szimuláció, energetikai felültervezés, a szoláris nyereség kihasználása, a sziget-üzemmódok kialakítása, intelligens épületfelügyelet, a projekt elejétől kezdett tanácsadás – és ez csak néhány példa a sok jó gyakorlat közül. Ahogy az előadások felvezetőjében Budai Henrietta, a HuGBC titkára kiemelete: egy ilyen sokféle tudást birtokló egyesület eszköztárában számtalan megoldás létezik az energiahatékonyság tervezhetőségére, azonban a témában – főleg nemzetközi viszonylatban gondolkodva – még sokan előttünk járnak. Ha két kulcsszót szeretnénk kiemelni, akkor az a tervezhetőség, illetve az adatalapú gondolkodás és tervezés. Elsősorban ezekről a témákról beszélt a két szakértő, Hornok Edina és Tóth Nelli, akiknek előadását most összefoglalva olvashatják.  

Összehangolt szakági tervezés, gondos szemlélet, amely az üzemeltetési idő alatt is kitart

Hornok Edina, a DVM Group fenntarthatósági szakértője előadásának elején azonnal azt hangsúlyozta: az energiahatékony tervezés a különböző szakmák összehangolt gondolkodása nélkül nem valósulhat meg. A szakember a tervezési szakterületek bemutatása után olyan nemzetközi jó gyakorlatokat sorakoztatott fel, amelyek a magyar tervezőirodák előtt példaként állhatnak, ugyanakkor az is világossá vált, hogy jelenleg a hazai gyakorlatban még nem általánosan elterjedt az igazán hatékony, környezettudatos, minden szakágra kiterjedő, modern eszközöket és innovációkat integráló tervezési metódus.  

Hornok Edina kiemelte: a gépészeti rendszerek hatékonysága és hatásfoka nagyon fontos, de alapvetően építészeti eszközökkel lehet tenni a hatékony tervezésért, az energiaszükséglet csökkentéséért. Amennyiben kellően alacsony energiaigényű a házunk, akkor tudunk azon elgondolkodni, hogy hogyan fedezzük ezt az energiaszükségletet, a későbbiekben a megfelelő épületüzemeltetés kulcsa pedig az intelligens épületfelügyelet lehet.  

Az építészeti szempontok közül fontos a tömegalakítás és tájolás, a benapozás és szoláris hőnyereség megfelelő egyensúlyban tartása – a tervezők figyelembe veszik az uralkodó szélirányt és a nyílászárók tudatos tervezésekor alapelv lehet, hogy ebben az irányban legyen a kevesebb nyílászáró. Érdemes figyelembe venni a 24–40%-os üvegezési arányt, amelyet a NetZero javaslatok jelenleg ideálisnak tartanak – a szakember hozzáteszi, hogy a valóságban ez nehezen tartható, inkább irányszámként érdemes figyelni. Az épület külső burkának megválasztása szintén lényeges építészeti szempont, hiszen a világos felületek, zöldtetők és növényfalak is tudnak hőszigetelő hatással bírni, csökkentve a hősziget-hatást.

A passzív vagy hibrid szoláris rendszerek többnyire lakóházakon alkalmazhatók, de a nemzetközi példák között már látunk ilyen rendszerrel tervezett irodaházakat is. Példaként Hornok Edina bemutatta a 20–40 cm-es energiagyűjtő falak (úgynevezett Trombe-falak) rendszerét, amelyeket sötét színűre burkolnak, előtte nagyjából 15 centivel egy üvegfal található, így a hőnyereséget ez a fal nyeli el és ezt lassan, hosszú órák alatt adja le az épület felé. Ennek egy nagyobb léptékű változata, ahol úgynevezett naptér található az épület és a fal között. Szintén részletesen bemutatta az előadó a napkémény működését, ami egyfajta természetes szellőzést jelent – ilyen lehet egy nyitott lépcsőház. Ennek egy verziója, ha föld alatti csőrendszeren keresztül előhűtik a levegőt, ekkor még optimálisabb hőmérsékletet lehet elérni. Ha mindezeket a rendszereket elérik egy befúvó ventilátorral, a gépi rásegítéssel már egy hibrid rendszerről beszélünk.

A természetes szellőzés másik verziója jelenik meg a klímahomlokzatoknál, ennek sokféle verziója létezik, azonban érdemes kiemelni, hogy a természetes szellőzés irodaházak esetén nagyon nehezen megvalósítható. A természetes szellőzésnél a levegőáramlás vizsgálatára CFD-szimulációt lehet használni, ezzel mérhető többek között a hőmérséklet és a nyomáskülönbségek – ezt a módszert Magyarországon még kevesen alkalmazzák, de van benne lehetőség.

További építészeti eszköz az indirekt fény használata: fényvetőkkel vagy felülvilágítókkal meg lehet akadályozni a direkt besugárzást és szórtabb fényt lehet alkalmazni egy-egy helyiségben, ahol így kevesebb megvilágítás szükséges. Szintén fontos még az árnyékolók alkalmazása – a dinamikus épületszimulációk leggyakoribb tanulsága az, hogy a külső árnyékolók azok, amelyek valóban hatékonyak, a belsők inkább a komfortot növelik. Itt is számos típus létezik: fix, mozgó vagy automata árnyékolórendszerek.

Az energiahatékony tervezésben a gépészeti szempontok is kiemelt szerephez jutnak: a gépészeti rendszerekben nagyon fontos a hatásfok, a zónák, a hővisszanyerés, a beszabályozás és karbantartás, illetve mindig átgondolandó a tervezés során, hogy megújuló energiát tudunk-e alkalmazni, illetve a világítási rendszereknél szükséges-e az energiahatékony lámpák mellett szenzorok használata és különböző zónák kialakítása. Az ezekhez kapcsolódó, megfelelő intelligens épületirányítási rendszer nagyon jól használható, hiszen a szabályozás mellett méréseket is végez.

A hővisszanyerés és a hulladékhő-hasznosítás a légtechnikai rendszerekben jelenik meg elsősorban: jól használhatóak a hűtőgépek, kompresszorok hője, de bizonyos esetekben, például fürdőknél, a szennyvíz és az elfolyó termálvíz is. A hulladékhőnél érdemes megemlíteni a kapcsolt energiatermelést, ami ezt nagyon jól hasznosítja.

Nemzetközi jó gyakorlatok: energiapozitív épületek a világból

Elsőként egy amerikai NetZero üzemeltetésű épület, a 19 000 négyzetméteres marylandi The Unisphere példáját ismerhették meg az érdeklődők, amely napelemekkel üzemel, illetve földalatti, 400 méter hosszú beton labirintusban hűtik elő a friss levegőt, így az átriumnak természetes szellőzése van.     

Egy kiemelt sikerprojekt az energiapozitív norvég épület, a Powerhouse Brattorkaia, amely kétszer annyi energiát termel, mint amennyit fogyaszt, így a környező épületeket is ellátja. Az épületben tengervíz hőcserélőt is alkalmaznak, az északi oldalra helyezték el a nagyobb üvegfelületeket és a tető lejtős kialakítású, hogy maximalizálni tudják a napelemeket. Az átriumba a lehető legtöbb természetes fényt szerették volna bevezetni.

Az új freiburgi városháza szintén energiapozitív, ez az épület 5–10%-al termel több energiát, mint amennyit elhasznál. A németországi épület napelemekkel és hibrid panelekkel dolgozik, amely napelem és napkollektor is egyben.

Zárásként egy koppenhágai nemzetközi iskola példája következett, amely olyan napelemes burkolatot alkalmaz, amelyekkel a fogyasztás 50%-át tudják fedezni. Itt távfűtést is használnak, illetve a hő egy része geotermikus rendszerből származik.       

Adatelemzés és újratervezés az energetikai auditok világában

Milyen eszközök és módszerek tudnak abban segíteni, hogy akár azonnali megoldással energiahatékonyabb működésre váltsunk? Miben tud információval szolgálni az energetikai audit? Milyen mérési lehetőségek vannak? Elsősorban ezeket a témákat érintette előadásában Tóth Nelli, az MN6 Energiaügynökség ügyvezetője.

Az energetikai auditkötelezettség a 2017-es 57-es energiahatékonysági törvény rendelkezése szerint vonatkozik az EU kkv-nak nem minősülő, azaz nagyvállalati szektorba tartozó cégeire. Fontos tudni, hogy a kötelezettség teljesen független az energiafogyasztás mértékétől és bérlemény esetén is kötelező. Az energetikai auditnak ki kell terjednie az épület, a technológia és a szállítás energiafogyasztására. Az auditot csak a MEKH által regisztrált auditor végezheti.

Az energetikai audit a következőkre terjed ki meglévő épületek esetén: épületgépészeti rendszerek állapota és hatékonysága, az épület építészeti energiahatékonysági fejlesztési lehetőségei, a technológiai folyamatok energiaáramai és hulladékenergia termelése, annak felhasználási lehetőségei, földgázkiváltás lehetőségei az épületben, a megújuló energiaforrások felhasználási lehetőségei.

Az auditnál fontos hangsúlyozni, hogy az nem egy megfelelőségről hanem egy részletes elemzésről és veszteségfeltárásról van szó. A fókusz a fejlesztési területek feltárása.   

Az audit folyamata a következő: előzetes adatbekérés, műszaki bejárás, interjúk készítése, ezután az épület üzemeltetési paramétereinek, a BMS beállítások átnézése, a fő almérőkőn mért elmúlt három év energia és vízfogyasztási adatok és költségek vizsgálata, energiamérleg felállítása. Az auditorok elkészítik a magyar és (igény szerint) az angol nyelvű auditdokumentációt. Az audit célja az üzemeltetésben rejlő megtakarítási lehetőségek feltárása, illetve részletes energiahatékonysági beruházási javaslatok és azokhoz a megtérülési számítás elkészítése a jövőre vonatkozóan.

Az audit számos területen nyújthat segítséget a megrendelőknek: feltárja az azonnali energia- és költségmegtakarítási lehetőségeket, támogatja az ingatlanfelújítási stratégia és a beruházási terv elkészítését, így például a bérleti szerződések megújításakor is hasznos lehet az azokban foglaltak átgondolására. Az audit alapot jelenthet a karbonsemlegességi stratégia készítésekor, akár az alapállapot meghatározásában és a célkitűzésekben, illetve az úgynevezett ESG riportálás esetén.

Tóth Nelli előadásának talán legfontosabb üzenete az volt, hogy mért, valós adatokból lehet csak ajánlásokat tenni a hatékonyabb működésre. A tervezés során a modellezés egy becslés, a valós értékek alapján pedig reális ajánlásokat lehet tenni a további működésre. 

A szakember kiemelte, hogy a fogyasztás mellett mindig érdemes más, releváns adatokat is mérni, ilyen például az áramfelvétel vagy a hatásos teljesítmény. Szintén javasolt belső komfortparamétereket is mérni, ilyen például a szén-dioxid jelenlétre vonatkozó légtechnikai szabályozás tervezésre, vagy például a szintenkénti hideg és meleg mérők esetében kiszűrhető az egyidejű hűtés és fűtés, illetve a túlfűtött és túlhűtött terek. Egy, a home office és hibrid munkarend miatt fókuszba került terület lehet a 0-24 órás irodaházaknál a valós irodatér kihasználtsághoz illő üzemeltetés.

Tudatos tervezés az energiaválság idején

Az előadások végén összegzésként elhangzott: bár a cél világos, Magyarországon a valódi eredményeket felmutató, energiahatékony tervezés, megvalósítás és üzemeltetés még számtalan akadályba ütközik. Ezek többnyire az innováció, a tudás és a termékismeret hiánya, az ezekhez a megoldásokhoz kapcsolódó magasabb árú tervezési elemek, illetve a mentalitásbeli változások hiánya. Az előadók egyetértettek abban, hogy az energiahatékony épületek esetében még nagyon kevés a hazai tapasztalat, így nehéz újdonságokat bevezetni.

A kulcs a tervezőknél van: a modern szemléletű megrendelők meggyőzése nemcsak iránymutató lenne szakmai szempontból, hanem – főleg a HuGBC tagjai számára – edukációs feladat is. A meggyőzés megkerülhetetlen alapja pedig az adatalapú gondolkodás: azok a tények, mint hogy egy irodaházban egy Celsius-fok csökkentésével közel 6%-os energiamegtakarítást tudunk elérni, meggyőzőek lehetnek a megrendelőnek. Az energiaválság a tudatos tervezésnek dolgozik: közös feladatunk a szemléletformálás a fenntarthatóbb építésgazdaságért.  

Az előadás felvétele itt visszanézhető.

 

 

<< Vissza a főoldalra