Az épületek a legnagyobb szövetségeseink a magas rezsi és a klímaváltozás elleni harcban

Hazánk klímasemlegessé válásának egyik kiemelt célterülete az épületek energetikai korszerűsítése. A magyarországi épületállomány közvetlen üvegházhatásúgáz-kibocsátása, amely nagyrészt a fűtésből, melegvíz-készítésből, főzésből ered, 2020-ban az egész ország bruttó kibocsátásának 17%-át tette ki.

1

Bár 2014 óta a lakossági épületek kibocsátása lényegében stagnált, a kereskedelmi és (köz)intézményi, vagyis összefoglaló néven szolgáltató épületeké pedig csökkent, mégsem dőlhetünk hátra: a magas rezsi és a klímaváltozás elleni harc is azt diktálja, hogy gyorsítsuk fel az épületállomány korszerűsítését. Erre vonatkozva fogalmazott meg javaslatokat a Green Policy Center.

A magyarországi épületállomány közvetlen üvegházhatásúgáz-kibocsátása (többnyire a fűtés, melegvíz-készítés, főzés) 2020-ban 10,9 millió tCO2e volt, ami hazánk bruttó kibocsátásának 17%-át tette ki. Ebből a lakossági épületeké 8,1, a kereskedelmi és (köz)-intézményi, vagyis összefoglaló néven szolgáltató épületeké 2,8 millió tCO2e volt. 2010, de főkét 2014 óta a lakossági épületek kibocsátása lényegében stagnál, főként az időjárás függvényében ingadozik; míg a szolgálató épületeké csökken.

Ha az épületek kibocsátása csökkenni tudna, akkor a kisebb energiafogyasztás és a kevesebb felhasznált drága földgáz a rezsi-költségekben is látványos csökkenést eredményezhetne.

A kibocsátás csökkentésének fontossága tehát nem kérdés, annál nehezebb viszont, hogy megtaláljuk a megfelelő módokat.

A Green Policy Center 7 javaslatot fogalmazott meg erre vonatkozóan:

1. Meg kell teremteni az épület-állomány tömeges felújításához szükséges anyagok, berendezések hazai gyártókapacitását, tervezői és kivitelezői szakember-bázisát

A tömeges felújítások rengeteg anyagot igényelnek, az ellátáshiány kiküszöbölése érdekében az épületszektor zöld átállásához szükséges elemek (szigetelőanyagok, nyílászárók, hőszivattyúk, napelemek és inverterek stb.) hazai gyártásának fejlesztése kritikus, illetve a képzési rendszerben is szükséges megteremteni egy nagy igényeket kiszolgáló tervezői és kivitelezői szakember-gárdát.

Már többször beszámoltunk róla, hogy az állami projektek, illetve a lakossági piacon a felújítási program kifutásával több munkakapacitás is felszabadulhat, ezzel megfelelő munkaerő-bázist teremtve egy nagyobb épület-korszerűsítési programnak. Az edukációra és a szakképesítések további fejlesztésére ettől függetlenül szükség van, de időzítés szempontjából az idei év jó lehetőségeket tartogat, nem mellesleg megmenti az építőipari szektort attól is, hogy a szakemberek munka hiányában elhagyják az iparágat, és egy későbbi fellendülés esetén újra munkaerőhiánnyal kelljen küzdeni.

2. Az új építésű épületek nem oldják meg a problémát, a még megmenthető épületeket kellne felújítani fenntartható és környezetbarát alapanyagok és eljárások használatával

Meg kell célozni az épületek felújítási arányának évi 3%-os arányát a jelenlegi, valamivel 1% alatti szintről, mind a lakossági, mind a szolgáltató épületeknél, mélyfelújításokkal, beleértve a menthetetlennek minősülő ingatlanok pusztán energetikai indíttatású (de az alacsony jövedelmű csoportok életszínvonala szempontjából jelentős haszonnal járó) cseréjét.

3. Rezsiár-szabályozás: maradjon fenn a nagy fogyasztók részére a beruházás-ösztönző árkörnyezet

A szakmai műhely szerint javasolt lenne a rezsicsökkentés jelenlegi, kétsávos rendszerét fenntartani, az átlagfogyasztás mértékét pedig évente frissíteni. Azokat, akiket szociális szempontból rosszul érint a sávossá vált rezsicsökkentés, előre kellene sorolni az épület-felújítási támogatások pályázatainak rangsorolásakor. Az, hogy az áram ára az átlagfogyasztás átlépésekor kevésbé ugrik meg, mint a földgázé, egy kedvező dekarbonizációs irány.

4. Állami támogatás nélkül esélytelen elérni a kellő felújítási rátát, ezért hosszú távú támogatási programok indítására lenne szükség

Miközben a magyar épületállomány nagy többsége energetikai felújításra szorul, a lakosságnak és az önkormányzati-civil szférának sincs meg a forrása ahhoz, hogy ezen költséges beruházásokat önállóan megvalósítsa. Ezért, egy hosszú távú, 2050-ig kitekintő épületenergetikai programot indítása kulcsfontosságú lenne, különösen a mélyfelújításokat megcélozva.

5. Nagyobb szigorra van szükség az új építésű házak energiahatékonysági követelményeiben

Évek óta csak tolódik az a dátum, amikortól csak közel nulla energiaigényű épület kaphatna használatbavételi engedélyt. Az eredetileg tervezett első határidő 2021 volt, majd a féléves, éves módosítások egészen - a jelenlegi jogszabály értelmében - 2024 júniusáig lehetővé teszik, hogy az új lakások akár korszerűtlen energetikai minősítésekkel is átadásra kerüljenek. Az ösztönzés mellett azonban szabályozásra szabályozásra is szükség lenne az energiahatékonyságot illetően. A Green Policy Center ötödik javaslata ezért arra vonatkozik, hogy vonják vissza az új építésű ingatlanokra vonatkozó követelmények enyhítését és az uniós Fit for 55 csomag módosító javaslatainak hatályba lépése után mihamarabb ültessék át a magyar jogba annak még szigorúbb szabályait.

6. Minden fenntartható megoldást ki kell használni az épületek fenntartható energia-ellátása érdekében

Mihamarabb ki kellene vezetni a barnaszén-programot, és ehelyett más, környezetbarát alternatívák elterjesztésére kellene fókuszálni a zöld távhő-rendszer kialakításával, illetve a már említett épületenergetikai programmal. Egyedi fűtésben jó alternatíva lehet például a hőszivattyú, akár saját megújuló alapú áramtermeléssel megtámogatva.

7. Tájékoztatással és szabályozással befolyásolni kellene az energiahatékonysággal kapcsolatos fogyasztói, beruházói viselkedést

A kisebb energiahasználatot az is nagy mértékben támogathatná, ha előírásra kerülne, hogy az üzlethelyiségek, irodaházak és állami-önkormányzati intézmények (kivéve kórház, szociális intézmény, bölcsőde, óvoda) fűtését 21 °C-nál magasabbra, nyári hűtését 26 °C-nál alacsonyabbra venni ne lehessen, illetve a nyitott fagyasztók, hűtők használatát is vissza kellene szorít

A teljes cikk itt olvasható.

 

 

 

 

Forrás: http://portfolio.hu

<< Vissza a főoldalra