Az építtetők további két év haladékot kaptak a közel nulla követelmények teljesítése alól

Az érintettek 2014 óta tudhatták, hogy 2021-től már csak közel nulla energiaigényű épületre kaphatnak használatbavételi engedélyt, tudomásulvételt. Az energiatakarékos épületek létesítése az építtetők mellett mindenkinek az érdeke, hiszen a klímaválság miatt a minél kisebb energiafelhasználású épületekre lenne szükség. Az energiahatékonyság szempontját egyáltalán nem veszi figyelembe az a legújabb jogszabálymódosítás, ami – többszöri haladékot követően – 2024 júniusáig teszi lehetővé az energetikai szempontból korszerűtlenebb lakóházak és egyéb épületek használatba vételét.

1

A változásnak viszont örülhetnek azok a tulajdonosok, akik nem a közel nulla energetikai követelménynek megfelelően építkeztek, így valószínűleg több beruházást sikerül befejezni a megemelkedett költségek mellett is. A cikkünkben összehasonlítással igyekszünk a közel nulla követelmény teljesítése mellett érvelni, hogy ha van rá anyagi lehetőségük, inkább ezt válasszák az építtetők.

A 20/2014. (III. 7.) BM rendelet - az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján - több lépcsőben szigorított a hőátbocsátási és energiahatékonysági követelményeken. Az EU követelményeinek megfelelően 2021-től már csak közel nulla energiaigényű épület kaphatott volna használatbavételi engedélyt, függetlenül az épület tulajdonosától, használójától, és az építési engedély iránti kérelem beadásának időpontjától. Látható, hogy az építtetőknek több mint nyolc évük volt arra, hogy megfeleljenek az energetikai követelményeknek.

Sajnálatos módon még a legutóbbi időben is születtek olyan épülettervek, amelyek ezt nem vették figyelembe. Voltak olyan beruházások, amelyek az engedély kiadása vagy az egyszerű bejelentés időpontjában megfeleltek ugyan az energetikai követelménynek, de 2020-ig nem sikerült megszerezni a használatbavételhez szükséges hatósági döntést.

A közel nulla energiaigényű (KNE) épületekre vonatkozó követelményt nem teljesítő új épületek először – 2021. január 6-tól hatályosan - fél év haladékot kaptak, majd 2021. márciusban a határnapot további egy évvel eltolták. Így az építtetők 2022. június 30. napjáig még megszerezhették a használatbavételi engedélyt, tudomásulvételt vagy hatósági bizonyítványt.

A KNE követelmények elérésének új, kötelező határideje: 2024. június 30.

Valószínűleg sok lakóépület esetében előfordulhatott, hogy a több mint nyolc év felkészülési idő nem volt elegendő az energiahatékony épület felépítésére, ezért a jogalkotó további haladékot adott az egyszerű bejelentéssel épített lakóházak használatbavételére. Különösen aggályos ez a haladék, ha figyelembe vesszük, hogy az egyszerű bejelentés 2016. évi bevezetésekor már két éve lehetett tudni, hogy közel nulla energiaigényű épületet fog elvárni a jogszabály (és a környezetünk). Természetesen előfordulnak olyan esetek, hogy a kivitelezési költség változása, vagy a beruházási keret csökkenése miatt az energetikai szempontokra kevesebb pénz jut, de ezeknek a sajnálatos eseteknek a kezelése érdekében nem lenne szabad az összes beruházásnál engedékenyebbnek lenni.

A haladék másik aggályos eleme maga a határidő. Az egyszerű bejelentéses lakóépületeknek a közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigénnyel kapcsolatos előírásokat csak 2024. június 30-tól kell teljesíteniük [155/2016. (VI. 13.) Korm. rend. 7/D. § (1) bek.; 315/2022. (VIII. 16.) Korm. rend. 5. § (2) bek.]. Az eredeti 2020. december 31. napjához képest így már három és fél év a csúszás. A jogalkotó valószínűleg megvizsgálta az energetikai követelmények miatt félbeszakadt vagy be nem fejezhető beruházásokat, és úgy ítélte meg - gondolom egyebek mellett az egymást követő veszélyhelyzetekre is tekintettel -, hogy beavatkozásra van szükség ezen a területen.  

A jogalkotó választhatta volna például azt is, hogy az egyszerű bejelentéses lakóépületeknél engedményt ad, de az építési engedélyhez kötött épületek esetében megtartja a korábbi, már egyébként is meghosszabbított határidőt, de sajnos nem ez történt. Így 2022. augusztus 17-e után például a lakóparkok, ipari épületek esetében is lehetőség van arra, hogy közel nulla energiaigényű követelményeknél korszerűtlenebb épületek kapjanak használatbavételi engedélyt [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 77/E. § (1) bek.; 315/2022. (VIII. 16.) Korm. rend. 4. § (5) bek. e) pont]. A kormányrendelet szerint 2024. június 30-ig a 2020. december 31. napján hatályos épületenergetikai előírásokat kell alkalmazni, azzal, hogy az építtető választhatja a közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigénnyel kapcsolatos előírások alkalmazását is [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 77/E. § (2) bek.]. 

Az építési engedélyhez kötött projektek esetében az eredeti 2022. június 30-i határidőt kedvezőbbnek tartottunk volna a későbbi üzemeltetés és a klímacélok szempontjából is.

Az utólagos felmentést célszerű lenne feltételekhez kötni

Azért, hogy az energiahatékonyság megfelelő hangsúlyt kapjon, célszerű lett volna legalább az egyszerű bejelentések, építési engedélyek időpontjához képest megkülönböztetni a beruházásokat: ne lehessen például a 2022-ben megkezdett építkezéseknél figyelmen kívül hagyni a szigorúbb energetikai szempontokat. Például attól az építtetőtől, aki 2021 után – vagyis az eredeti véghatáridőt követően – jogszabálysértő tervet vagy épületet készíttetett, elvárható lenne, hogy a KNE elvárásainak megfelelő épületet vegyen használatba.

Az építési engedélyekbe 2016 óta bele is írta a hatóság, hogy a hatóságok használatára szánt vagy tulajdonukban lévő épület esetében 2018. december 31-ig, egyéb épület esetében 2020. december 31-ig az épületnek rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban kell lennie, valamint az építésügyi hatóság használatbavételi engedélyével vagy tudomásul vételével kell rendelkeznie. 2021. márciusában ezek a határidők változtak egységesen 2022. június 30. napjára (lásd: 114/2021. (III. 10.) Korm. rendelet). A jelenleg hatályos előírások szerint a hatóság már arról tájékoztatja az építtetőket, hogy 2024. június 30-ig elegendő az ún. költségoptimalizált követelményszintet teljesíteniük (TNM rendelet 5. számú melléklet) [312/2012. (XI. 8.) Korm. rend. 19. § (4) bek. i) pont; 315/2022. (VIII. 16.) Korm. rend. 4. § (5) bek. a) pont].

Érdekesség, hogy a 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet jelen cikk megjelenésének napján (2022.08.22.) a 2022. június 30-i határidőt tartalmazza, ennek pontosítására valószínűleg hamarosan sor kerül [7/2006. (V. 24.) TNM rend. 6/B. §].

A közel nulla követelményeit nem teljesítő építtetők mellett véleményünk szerint mindenki más vesztese a haladék bevezetésének. Pontosabban az érintett építtetők is érezni fogják a negatív következményeket, csak nem rövid, hanem hosszútávon. Ha az energiaköltségek jelenlegi emelkedő tendenciájára gondolunk, még az is elképzelhető, hogy az építtetők akár már rövid távon is bánhatják majd, ha nem korszerűbb épületet létesítenek.

A teljes cikk itt olvasható.

Szerzők:
Kurucz Regina - okl. építészmérnök, épületenergetikus szakmérnök, HuGBC tag
Dr. Jámbor Attila - ügyvéd

Forrás: http://epitesijog.hu

<< Vissza a főoldalra