Beszámoló a Retrofit HUB műhelymunka sorozat harmadik alkalmáról

Az energiahatékony épületfelújítás témájában szervezett gyakorlati workshop - sorozat harmadik alkalmán a résztvevők az iparosított technológiával épült társasházak konkrét esetét alapul véve készítettek felújítási útitervet.

1

A sorozat célja, hogy a társasházak tulajdonosai, képviselői és kezelői elsajátítsák azokat az ismereteket és stratégiákat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy sikeres energiahatékonysági felújítási projekteket indíthassanak el épületeikben. A harmadik alkalmon az iparosított technológiával épült társasházakkal foglalkoztak a résztvevők egy VIII. kerületi panelépület példáján. 

A közös munkát a társasház közös képviselője és az épületek energetikai korszerűsítésében és társasházi közösségekkel való együttműködésben jártas meghívott szakértők előadásai vezették be, bemutatva az épületet, a lakóközösség helyzetét, az energiahatékonysággal kapcsolatos legújabb trendeket, technológiákat, valamint legjobb gyakorlatokat.

Elsőként, Egervári Zoltán, a társasház közös képviselője mutatta be a Práter utcai, 1974-ben épült, 7 820 m2 alapterületű társasház műszaki állapotát. Az eredeti homlokzati hőszigetelés a mai energetikai igényeknek nem megfelelő, a loggiák lakók általi nem egységes beépítése hőhidakat eredményez. A tetőszinten a lift gépház mellett társasházi közös tulajdonú helyiségek vannak. A tető a homlokzat síkjában egy 170 cm magasságú attika fallal van körbe véve. Pince nincs, a hőközpont, üzletek és önkormányzati tulajdonú helyiségek találhatók a földszinten. Az épület fűtési és melegvíz ellátási rendszere távhő hálózatról biztosított, a fogyasztás költségelosztó rendszere nem került kiépítésre. A fűtési rendszer nem hagyományos “kétcsöves rendszer” – két emeleti szinten a visszatérő ág becsatlakozik az előremenő ágba. A lakások 40-45%-ban a radiátorok lecserélésre kerültek, a többiben közel 50 éves lemezradiátorok és ún. csőregiszterek üzemelnek. A világítás és a tetőventillátorok (22db) az elmúlt években korszerűsítésre kerültek.

Czabarka Mihály társasház-felújítási stratéga ezt követően ismertette az épület közös képviselőjével és a lakókkal végzett felmérés elemeit és annak eredményeit. A felmérés az egyedi lakásonkénti felújításokról, a lakók által fontosnak ítélt elvégzendő felújítási feladatokról szólt. Tapasztalata szerint egy-egy ilyen előzetes felmérés jelentősen támogatja egy sikeres felújítási projekt folyamatát. A lakók által is ismert legfontosabb felújítási igények a hőszigetelés, fűtéskorszerűsítés és költségelosztók létesítése, radiátorcserék, közös nyílászáró csere, esővíz ejtő/szennycsatorna bélelése, napelem rendszer telepítése, valamint a rezsicsökkentési lehetőségek felmérése voltak.

Beleznay Éva, a HuGBC vezető fenntarthatósági szakértője ismertette a HuGBC által kidolgozott épülethasználói kérdőív eredményeit, amelyet a társasház 23 lakója kitöltött. A 27-56m2-es lakásokban általában 1-2 fő lakik. A lakások közel felében az idő nagy részében a lakást használják, 35%-ban csak este és hétvégén vannak otthon. A falak, loggia és fürdőkben tapasztalnak a lakók nedvesedést. A lakásokban 20-26°C téli és 24°C feletti nyári hőmérséklet a jellemző. Míg a téli hőkomfortot a válaszadók inkább megfelelőnek tartják, a nyári hőkomfort esetében többen jelezték az elégedetlenséget. Mindkét esetben az elégedetlenség oka a túlzott meleg. A kérdőívben nagy hangsúllyal jelent meg, hogy a lakóknak igényük lenne a fűtés/hűtés szabályozhatóságára.

Beleznay Éva a műhelymunka folytatásában a 2050-es klímacélok elérése érdekében az energiahatékony felújítások jelentőségét hangsúlyozta. Kitért egy a McKinsey tanácsadó cég által készített elemzésre, miszerint a ma létező technológiákkal akár 65%-os csökkentés is elérhető lenne, mely jóval ambiciózusabb a magyarországi 2030-ig való, minden ágazatot érintő 40%-os csökkentési klímacélnál. A hosszú távú gondolkodásra hívta fel a figyelmet, hiszen a jövőben e célok elérése érdekében jogszabályi változások várhatóak, és a támogatások és a finanszírozási követelményrendszerben is meg fognak jelenni a klímacélok. Fontos, hogy ez a gondolkodás a társasházak gyakorlatában is időben megjelenjen. 

Dr. Szalay Zsuzsa, energetikai szakértő, a BME Építőanyagok és Magasépítési Tanszékének docense az az új épületenergetikai rendelet követelményei szerint készült egyszerűsített energetikai számítást mutatta be az épület vonatkozásában. Az új követelmények már nem csak az energiafogyasztást, hanem az ahhoz tartozó CO2 kibocsátást is meghatározzák. A ház mind az összesített energetikai jellemzője alapján, mind a CO2 kibocsátás alapján a D kategóriába tartozik. A hőveszteségek 37%-át a szellőzés, 33%-át a nyílászárók és 27%-át a külső falak adják. A homlokzat, lapostető és nyílászárók, valamint az épülettechnikai rendszerei a gyenge vagy rossz kategóriába tartoznak. Az egyszerűsített számítás szerint az összesített energetikai jellemző 125 kWh/m²év, a CO2e kibocsátása 34 kg/m²év. Az előadás bemutatta, hogy ugyan a panelépület kedvezőbb energetikai jellemzőkkel rendelkezik, mint a korábbi workshop-ok hagyományos szerkezetű társasházai, az új rendelet szerinti 76 kWh/m²év fajlagos energiafogyasztástól és 20 kg/m²év CO2e kibocsátástól jelentősen elmarad. 

Az előadás továbbiakban a felújítások elengedhetetlen elemeit és azok ideális sorrendjét részletezte. A fogyasztói viselkedési változások, az energiaigény csökkentése, a korszerű épülettechnikai rendszerek és a megújuló energia használata mind-mind fontos elemei a mélyfelújításoknak. Az előadó hangsúlyozta a hőszigetelés fontosságát. A fel nem használt energia a legolcsóbb energia!

A hőszigetelés tartós, biztos, hosszútávú energiamegtakarítást jelent: fűtési energiát és költséget takaríthatunk meg, az ingatlanunk értéke növekedni fog, védi a szerkezeteinket és a komfortérzetet javítja. Emellett hosszabb élettartamú felújítási elem – a hőszigetelés várható élettartama akár 50 év is lehet, az épületgépészeti rendszereké csak 15-20 év. Ha a felújítás egyébként is esedékes, akkor relatív kis többlet ráfordítással jár. Az előadás számba vette az épület hőtechnikai és gépészeti felújítási lehetőségeit és az egyes elemek, illetve azok kombinációjának megtakarítási potenciálját is. Felhívta a figyelmet a Budapest Szolár Térkép hasznosságára, amely alapján társasházak megbecsülhetik saját napelem telepítésére hasznosítható tetőfelüleüket és kapcsolódó megújuló energia termelési potenciált. Ez esetben 181 m2 tetőfelületen 40 400 kWh/év energia lenne előállítható. Bár a megújuló energia használatának a jelenlegi jogszabályi környezett nem kedvez, nemzetközi példák már mutatják a tetők kihasználásának jelentőségét műemléki környezetben is. 

Dr. Szalay Zsuzsa részletesen ismertette egy észtországi panelfelújítás példáját, ahol egy 1986-ban épült, 5 szintes, 3824 m2-es panelépület demonstrációs projektben utólagos hőszigetelést hajtottak végre előregyártott panelekkel. Emellett integrált hővisszanyerős szellőzéssel, fűtéskorszerűsítéssel és napelem és napkollektor telepítésével energetikailag korszerűvé tették az épületet.

A műhelymunka során interaktív feladatok segítették az együtt gondolkodást. A résztvevők például egy szerepjáték keretében gondolhatták át a felújításban érintettek motivációit (pl. tulajdonos perszónák (nem ott lakó/befektetési célú, nyugdíjas, haszonélvező, kisgyermekes családos), közös képviselő, társasházkezelő). Egy további feladatban az energetikai rendelet elemeit vonatkoztathatták a konkrét esetre, mely feladat rávezette a résztvevőket az energetikai felújítások ideális sorrendiségére. Végül Beleznay Éva ismertette a társasházi felújítások útitervét, mely egy módszertani ajánlás az épületfelújítás megtervezésére. A résztvevők ezt követően három csoportban dolgoztak az útiterven, három különböző álláspontot képviselve. Az első csoport rövid távú gondolkodást képviselt, csak a szükséges lépések megtételét vette számba. A második csoport a lakók akaratát és lehetőségeit magasra értékelve, a teljes mélyfelújításra törekedett. A harmadik csoport azon gondolkodott, hogy egy valószínűsíthető középút során milyen lépések szükségesek. 

Az útiterv elkészítése fontos, hiszen ha kisebb beavatkozásokra vagy rövid távú megoldásokra is van lehetősége egy társasháznak, fontos, hogy egy hosszabb távú vízió mentén hozzon döntéseket. Az épület állapotának ismerete szükséges, így állagfelmérés, épületdiagnosztika, energetikai értékelés minden társasháznál fontos. Jelen épületben a loggiák állagvédelme minden további beavatkozást meg kell, hogy előzzön.

Kezdeti lépéseknek javasolhatók egyrészt a nagyobb eredménnyel járó munkák, kiemelten azok, amelyek önmagukban is megállnak, későbbi felújítási elemektől függetlenül megvalósíthatók (pl. északi homlokzat állagvédelemmel összekötött hőszigetelése, fűtés korszerűsítés termosztatikus szelepekkel, termosztáttal, radiátorcsere, strangszabályozás). Kiemelt feladat a költségosztók megvalósítása a lakások egyedi szabályozhatósága érdekében. 

3-5 év időtávban megvalósítandó feladatok a teljes homlokzati, lapostető, lábazati és földszinti födém hőszigetelések, az egységes, légbevezetéssel felszerelt nyílászáró cserék, az árnyékolók, loggiák megoldása szakipari falakkal illetve a társasház döntése alapján a loggiák beépítésének egységesítése. 

A loggiák hőhídmentesség megszüntetésére vonatkozó hosszabb távú, de innovatív megoldása, ha az az épületburok részeként egységesen történik. A hosszabb távú feladatok átbeszélése azért is fontos, mert ez visszahat az elvégzendő feladatokra. A tető tekintetében felmerült hasznosítási lehetőségekhez (kiskert, zöldtető, napelem) szintén társasházi döntés szükséges.

A munkák megvalósításához fontos a társasházi felújítási alap, amely havi kisebb összeggel működhet. Nagyobb munkák elvégzéséhez rendkívüli befizetések szükségesek. A résztvevők fontos megállapítása volt, hogy a hosszabb távon való gondolkodásnak abban is része van, hogy a kevésbé jelentős beruházások ne vonják el a forrásokat a fontosabb feladatok elvégzése elől.

A résztvevők visszajelzései alapján a résztvevő közös képviselők és társasházkezelők egymás tapasztalatiból is tanulhattak, valamint hasznos volt számukra, hogy egy konkrét épület példáján keresztül ismerkedhettek meg a felújítási útiterv elemeivel és módszertanával. 

A workshop anyagai a projekt keretében készülő online kézikönyvbe építve lesznek elérhetőek a HuGBC honlapján. 

<< Vissza a főoldalra