Beszámoló a Retrofit HUB műhelymunka sorozat második alkalmáról

Az energiahatékony épületfelújítás témájában szervezett gyakorlati workshop - sorozat második alkalmán a résztvevők az 1945 előtt épült, hagyományos szerkezetű ingatlan konkrét esetét alapul véve készítettek felújítási útitervet.

1

A sorozat célja, hogy a társasházak tulajdonosai, képviselői és kezelői elsajátítsák azokat az ismereteket és stratégiákat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy sikeres energiahatékonysági felújítási projekteket indíthassanak el épületeikben. A második alkalmon a 1945 előtt épült, hagyományos szerkezetű ingatlanokkal foglalkoztak a résztvevők egy IX. kerületi, 34 lakásos társasház példáján.

A közös munkát a társasházi épületek energetikai korszerűsítésében és társasházi közösségekkel való együttműködésben jártas meghívott szakértők előadásai vezették be, bemutatva az energiahatékonysággal kapcsolatos legújabb trendeket, technológiákat, valamint legjobb gyakorlatokat.

Elsőként, Somogyi Bálint, építész, a workshop esettanulmányául szolgáló társasház kezelője mutatta be az 1908-ban épült, 2 634  m2 alapterületű, helyi védelett ikertársasház műszaki állapotát. A házban állagmegóvási problémák (függőfolyosó, tető beázás) ismertek, szükség lenne a közös villamos vezeték, méretlen hálózat korszerűsítésére. Legnagyobb hőtechnikai problémát a tűzfal jelenti, de mellette a lábazati hőhidak és beázások megszüntetése is feladatot jelent. A ház pinceterülete és a tetőtér a társasház közös, még nem hasznosított tulajdona. A lakásokban egyedi fűtési/HMV rendszerek találhatóak.

Czabarka Mihály társasház-felújítási stratéga ezt követően ismertette az épület közös képviselőjével és a lakókkal végzett felmérés elemeit és annak eredményeit. A felmérés az egyedi lakásonkénti felújításokról, a lakók által fontosnak ítélt elvégzendő felújítási feladatokról szólt. Tapasztalata szerint egy-egy ilyen előzetes felmérés jelentősen támogatja egy sikeres felújítási projekt folyamatát. A lakók által is ismert legfontosabb felújítási igények ebben az esetben a hőszigetelés (tűzfal, homlokzati, lábazat, pincefödém, záró- padlásfödém- magastető), fűtéskorszerűsítés, esővíz ejtő/szennycsatorna bélelése, valamint napelem rendszer telepítése voltak.

Beleznay Éva, a HuGBC vezető fenntarthatósági szakértője a 2050-es klímacélok függvényében beszélt az energiahatékony felújítások jelentőségéről. Kitért egy a McKinsey tanácsadó cég által készített elemzésre, miszerint a ma létező technológiákkal akár 65%-os csökkentés is elérhető lenne, mely jóval ambiciózusabb a magyarországi 2030-ig való, minden ágazatot érintő 40%-os csökkentési klímacélnál. A hosszú távú gondolkodásra hívta fel a figyelmet, hiszen a jövőben e célok elérése érdekében jogszabályi változások várhatóak .Emellett a támogatások és a finanszírozási követelményrendszerben is meg fognak jelenni a klímacélok. Fontos, hogy ez a gondolkodás a társasházak gyakorlatában is időben megjelenjen.

Dr. Szalay Zsuzsa, energetikai szakértő, a BME Építőanyagok és Magasépítési Tanszékének docense az az új épületenergetikai rendelet követelményei szerint készült egyszerűsített energetikai számítást mutatta be az épület vonatkozásában. Az új követelmények már nem csak az energiafogyasztást, hanem az ahhoz tartozó CO2 kibocsátást is meghatározzák. A ház energetikai szempontból egy jól jellemezhető szerkezetű épület, mely összesített energetikai jellemzője alapján a H kategóriába tartozik. Az egyszerűsített számítás szerint az összesített energetikai jellemző 319 kWh/m²év, a CO2e kibocsátása 85 kg/m²év. A határolószerkezetek (homlokzat, padlás- és pincefödémek) és nyílászárók, valamint az épülettechnikai rendszerei a gyenge vagy rossz kategóriába tartoznak.

Az előadás továbbiakban a felújítások elengedhetetlen elemeit és azok ideális sorrendjét részletezte. A fogyasztói viselkedési változások, az energiaigény csökkentése, a korszerű épülettechnikai rendszerek és a megújuló energia használata mind-mind fontos elemei a mélyfelújításoknak. Az előadás kitért az egyes elemek, illetve azok kombinációjának megtakarítási potenciáljára is. Az épület például 233 m2 napalemre hasznosítható tetőfelülettel rendelkezik, mellyel 51 000 kWh / év energia lenne előállítható. Bár a megújuló energia használatának a jelenlegi jogszabályi környezett nem kedvez, nemzetközi példák már mutatják a tetők kihasználásának jelentőségét műemléki környezetben is. Dr. Szalay Zsuzsa részletesen ismertette a brüsszeli Renewable Energy House példáját, ahol egy műemlékileg védett épületen sikerült mélyfelújítás keretében 100%-ban megújuló energiát használó épületet létrehozni. A résztvevők megállapították, hogy ilyen mélyreható beruházás egy társasházi viszonylatban nem reális Magyarországon, hiszen az a lakók felújítás alatti elköltöztetését jelentené. Mindemellett számos lehetőség rendelkezésre áll és megvalósítható.

A műhelymunka során interaktív feladatok segítették az együtt gondolkodást. A résztvevők például egy szerepjáték keretében gondolhatták át a felújításban érintettek motivációit (pl. tulajdonos perszónák (nem ott lakó/befektetési célú, nyugdíjas, haszonélvező, kisgyermekes családos), közös képviselő, társasházkezelő). Egy további feladatban az energetikai rendelet elemeit vonatkoztathatták a konkrét esetre, mely feladat rávezette a résztvevőket az energetikai felújítások ideális sorrendiségére. Végül Beleznay Éva ismertette a társasházi felújítások útitervét, mely egy módszertani ajánlás az épületfelújítás megtervezésére. A résztvevők ezt követően három csoportban dolgoztak az útiterven, három különböző álláspontot képviselve. Az első csoport rövid távú gondolkodást képviselt, csak a szükséges lépések megtételét vette számba. A második csoport a lakók akaratát és lehetőségeit magasra értékelve, a teljes mélyfelújításra törekedett. A harmadik csoport azon gondolkodott, hogy egy valószínűsíthető középút során milyen lépések szükségesek.

Az útiterv elkészítése fontos, hiszen ha kisebb beavatkozásokra vagy rövid távú megoldásokra is van lehetősége egy társasháznak, fontos, hogy egy hosszabb távú vízió mentén hozzon döntéseket. Az épület állapotának ismerete szükséges, így állagfelmérés, épületdiagnosztika, energetikai értékelés minden társasháznál fontos.

Kezdeti lépéseknek javasolhatók a nagyobb eredménnyel járó munkák, kiemelten azok, amelyek önmagukban is megállnak, későbbi felújítási elemektől függetlenül megvalósíthatók (pl. tűzfal hőszigetelése, ablakok korszerűsítése, redőnyök javítása, fűtésszabályozás). Az egyedi fűtés házközponti rendszerre való cserélését a workshop résztvevői a sok tulajdonos eltérő idejű egyedi fűtés cseréje miatt nem tartották reálisnak. Ez csak hosszabb távon, jelentős támogatással valósítható meg, amennyiben további hasznokkal jár (pl. házközponti fűtési és hűtési rendszer, Kéménymentes Belváros távfűtés-hűtés rendszerre való csatlakozás lehetősége). Az egyedi rendszerek esetében fontos, hogy a társasház szabályozza azok (konvektorok, légkondícionálók kültéri egységei) elhelyezhetőségét, hogy azok a tulajdonostársak komfortját ne zavarja.

A homlokzati architektúra Budapest belső kerületeinek értékét képviseli, így a legnagyobb energetikai javulást eredményező utcai homlokzati hőszigetelés a historikus környezetben nem valósítható meg. A tűzfalak és belső udvari homlokzatok hőszigetelése szinte minden esetben lehetséges és javasolt. A napelemek megvalósítása hosszabb távú feladat, amely a tetőtér beépítéssel, a tetőszerkezet felújítással egyidőben javasolt.

A munkák megvalósításához fontos a társasházi felújítási alap, amely havi kisebb összeggel működhet. Nagyobb munkák elvégzéséhez rendkívüli befizetések szükségesek. A résztvevők fontos megállapítása volt, hogy a hosszabb távon való gondolkodásnak abban is része van, hogy a kevésbé jelentős beruházások ne vonják el a forrásokat a fontosabb feladatok elvégzése elől.

A mintaépület speciális adottsága, hogy a tetőtér és pinceterület a társasház közös, még nem hasznosított tulajdona. A résztvevők a hasznosításának lehetőségeit a finanszírozás egyik fontos lehetőségének látták. Mindemellett felvetették, hogy amennyiben a társasház lehetőségei megengedik, e területek teljes vagy részleges saját fejlesztése (tetőtéri lakások, pincehelyiség kereskedelmi hasznosítása) és tulajdonban tartása a társasház számára a jövőben folyamatos és biztos bevételt jelent.

A résztvevők visszajelzései alapján a résztvevő közös képviselők és társasházkezelők egymás tapasztalatiból is tanulhattak, valamint hasznos volt számukra, hogy egy konkrét épület példáján keresztül ismerkedhettek meg a felújítási útiterv elemeivel és módszertanával.

A műhelymunka-sorozat harmadik és egyben utolsó alkalmán, augusztus 30-án a panelépületekről lesz szó. A részvétel díjmentes, regisztrálni itt lehet.

A workshop anyagai a projekt keretében készülő online kézikönyvbe építve lesznek elérhetőek a HuGBC honlapján.

<< Vissza a főoldalra