Budaörs mintavárosként teszteli az új, európai épületfelújítási keretrendszert

Beleznay Éva, a BUILD UPON2 szakmai vezetője volt az egyik vendége a budaörsi tévé május 14-i 7közben című műsorának, aki a projekt keretében kidolgozásra és bevezetésre kerülő európai szintű épület-felújítási keretrendszer lényegéről és Budaörs mintavárosi szerepéről beszélt.

1

„Az egész projekt alapja az, hogy míg az épületeink jelentik a környezeti ártalmak, a szén-dioxid-kibocsátás 40 százalékát, addig az épületfelújítások nagyon lassan haladnak – mondta a beszélgetés elején Beleznay Éva. – Nem fogjuk elérni a 2020-ra, 2030-ra és 2050-re kitűzött célértékeket, ha nem tudunk az épületek felújításával segíteni.”

A mintavárosokban az épületfelújításokkal kapcsolatos legfontosabb olyan szempontokat vizsgálják, melyekkel támogatni lehet a célértékek elérését. Budaörs esetében a középületek mellett családi házakkal, társasházakkal és kereskedelmi ingatlanokkal is foglalkoznak. A városnak ugyan a saját épületeire van a legnagyobb hatása, de a támogatási rendszer a többi ingatlan felújítását is segítené.

„Budaörs azt vállalta, hogy a szakmai csapat által kidolgozott keretrendszert a saját gyakorlatában alkalmazza – mondta a szakember. – Első körben a saját középületeire, de később bevezeti a teljes budaörsi épületállomány esetében. A keretrendszer összefoglalja az épületfelújításokhoz kapcsolódó legfontosabb mutatókat. Ilyen az épületfelújítási ráta az egész város területén, az energiahatékonyság növelése, a kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, illetve a megújuló energia részarányának terjedése.”

A projektben a nemzetközi konzorcium először kidolgozta a keretrendszert, majd Budaörs középületein és az energiahatékonysági pályázatok rendszerében megvizsgálták annak használhatóságát, és a javaslatokat visszacsatolták a keretrendszerbe. Most a finomítás, véglegesítés folyik. „Máris van eredmény – felelte az erre vonatkozó kérdésre Beleznay Éva –, hiszen a budaörsi önkormányzat energiahatékonysági felújításokkal foglalkozó osztályai – a műszaki, a gazdasági, a szociális – egy asztalnál ülnek, és együtt gondolkoznak az erőforrások minél hatékonyabb felhasználásán.” A folyamat tehát elindult, de várhatóan azért évekbe telik, míg széles körben alkalmazni fogják a keretrendszert.

„A másik eredmény Magyarország és Európa számára fontos, hogy amit itt egy szakmai csapat kitalál, az valóban alkalmazható legyen” – jegyezte meg a szakmai vezető.

Beleznay Éva a társadalmi és gazdasági hatásokról is beszélt, a társadalmi hatások közt a rászoruló háztartások támogatását hangsúlyozva, míg gazdasági hatásként az önkormányzat, illetve a lakók pénzének hatékonyabb felhasználását említve. Az egyik legfontosabb gazdasági mutatónak nevezte azt, hogy egy befektetett forint mennyi energiamegtakarítást és CO₂-kibocsátást eredményez, és ennek milyen a megtérülése. Példaként a háztartásokat hozta fel, amelyek jellemzően kevésbé engedhetnek meg maguknak egy költséges, 20-30 éves megtérülési idejű beruházást. Ezért ezeket kiszámítják és visszavetítik a helyi épületállományra, így segítve a helyi szakpolitikai döntéseket és a háztartások döntéseit is.

A videó:

<< Vissza a főoldalra