Fenntartható ivóvíz biztonság középületekben

Kiemelt fontosságú az ivóvízzel kapcsolatba kerülő tervezők, beszerzők felelőssége, a tájékozódás szerepe.

1

Az ivóvíz tisztító berendezések engedélyköteles termékek: akár meglévő hálózati-víz adagoló részeként, akár önálló víztisztítóként kerül felhasználásra vagy forgalomba. A termék engedélyek kiadására vonatkozó elvárások országonként változhatnak, mint ahogyan az ivóvíz rendeletben meghatározott minőségi paraméterek is. Magyarországon az engedélyek kiadásának feltétele az engedélyező hatóság (továbbiakban NNK) szakvéleménye, ami tartalmazza a biztonságos működtetés feltételeit, esetleges korlátozásokat. A víztisztítók, vízadagolók közintézményben, valamint közösségi célú alkalmazására vonatkozóan az NNK kiegészítő feltételeket szab, melyekről a felhasználót tájékoztatni kell (ezek fontos döntési szempontokat tartalmaznak a műszaki döntéshozónak is).

Tapasztaljuk, hogy az árajánlat kérések zömében a beszerző nem specifikálja a vízkezelésre vonatkozó kémiai elvárásokat, az ajánlatok elbírálásakor a vízkémiai műszaki tartalom, a megbízhatóság nem értékelési szempont, és az ivóvíz tisztító ivóvíz biztonsági engedélyének és szakvéleményének bekérésére ritkán kerül sor. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a döntéshozók nem kérnek és általában nem is kapnak „ivóvíz minőségi garanciát” a kiválasztott ivóvíz megoldásra.

Miért fontos ez?
A csomagolt ivóvízként forgalomba kerülő termékeken fel kell tüntetni a víz forrását, az  összetételét, a vízkezelésre vonatkozó technológiát. A csomagoló ebben az esetben garanciát vállal a víz minőségére, és azonosságára, a vízfogyasztó tájékozódhat arról, hogy az adott víz megfelel-e elvárásainak. A hálózati ivóvízre a minőségi garanciát a vízóráig a vízmű vállalja (a 201/2001 rendelet előírásait betartva). A vízórát követően a vízcsapokból, adagolóból kifolyó víz minőségére a jelenlegi szabályozás szerint az épület tulajdonos, üzemeltető vállal felelősséget.

Ha a vízadagolót, víztisztítót nem körültekintően választották ki, a víz érzékszervi tulajdonságai ugyan javulnak, de a kémiai és/vagy bakteriológiai tulajdonságai nem, vagy akár romlanak is a vízmű által szolgáltatott vezetékes vízhez képest. Pl. azokon a felhasználóhelyeken, ahol a vízórát követően a régi csővezetékekből pl. ólomszennyezés oldódhat a vízbe, a jó ízű vizet szolgáltató aktívszenes szűrő hamis biztonságérzetet kelt (jó ízű, de ólomszennyezett a szűrt víz). Egy esetleges vízminőségi probléma esetén -az én értelmezésem szerint jelenleg- a vízadagoló üzemeltetőjét terheli a felelősség.

A víztisztítók, vízadagolók közösségi helyeken, közintézményekben történő alkalmazási feltételei között még nem szerepel a felhasználók tájékoztatása a vízminőségről (az alkalmazott technológiáról), de követendő példa a Well épületminősítési rendszer által előírt tájékoztatási kötelezettség (a rendelkezésre álló vízminőségről mérési eredmények és/vagy víztisztító tanúsítási igazolások alapján lehet tájékoztatni).
Remélem, a közösségi alkalmazásban lévő vízadagolókon Magyarországon is mihamarabb fel kell tüntetni legalább a vízadagoló ivóvízbiztonsági engedélyét; amennyiben vízkezelőt is tartalmaz: a vízkezelő típusát és annak ivóvízbiztonsági engedély számát, valamint a vízminőségre gyakorolt hatását (mint pl. a csomagolt víznél rá van írva, hogy „vastalanítva”, „ózonnal kezelve”). A jelenlegi hatósági intézkedések ebbe az irányba mutatnak, ami üdvözlendő!

Beruházói, üzemeltetői szempontból nézve: az ivóvíz biztosítását szolgáló megoldásokat már a tervező asztalon érdemes specifikálni, figyelembe véve az épületben alkalmazandó esetleges egyéb központi vízkezelési eljárásokat. A vízadagoló, víztisztító beszerzését megelőzően a szolgáltatott vízminőségre vonatkozó elvárásokat érdemes rögzíteni, és erre a megoldás szállítójától garanciát kérni (ivóvíz biztonsági engedélyek, szakvélemények, korlátozások stb. figyelembe vétele).

Ez a legtöbb szerződésben jelenleg nem szerepel, így a legrosszabb esetben akár a beszerzőt is terhelheti a megfelelő engedélyek hiányából adódó büntetés és/vagy a vízminőség romlás felelőssége.

Szerző: Azari Katalin ivóvíz tanácsadó, vegyészmérnök
Vízkutató Vízkémia Akkreditált Vizsgálólaboratórium

A forgalomból kivont termékek listája itt érhető el.

Az ivóvíztisztító kisberendezések ólomeltávolítási hatékonyságáról korábban itt irtunk.

<< Vissza a főoldalra