Fogalomtár

A legfontosabb fogalmak gyűjteménye a környezettudatos épített környezet témakörében.

ESG (Environmental, Social Governance)

Az ESG az Environmental (környezeti), Social (társadalmi) és Governance (irányítási) angol szavak rövidítése. 3 olyan tématerület, amiben egyes vállalatoktól elvárt a jelentéstétel. 2023-tól – az  NFRD-t (Non-Financial Reporting Directive) leváltó CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) hatályba lépése után – várhatóan kibővül a jelentéstételi kötelezettség mindazokkal az az EU-ban tevékenykedő nagyvállalatokkal, ahol 250 főnél többet foglalkoztatnak vagy 40 millió eurót meghaladó árbevétele van, vagy 20 millió eurót meghaladó mérlegfőösszeggel rendelkezik.

Az ESG célja a vállalatok mindennapi tevékenységében rejlő nem pénzügyi kockázatok és lehetőségek nyomon követése. A befektetők, szabályozók, fogyasztók és dolgozók részéről egyre nagyobb az elvárás a vállalatok felé, hogy ne csak a pénzügyi-, hanem a természeti és társadalmi tőkének is jó gondozói legyenek és ennek fenntartásához biztosítsák a megfelelő vállalatirányítási feltételeket. Egyre több befektető veszi figyelembe befektetési döntési folyamataiban az ESG szempontokat, ezáltal e szempontok egyre fontosabbá válnak a tőkebevonás során, részvény- és kölcsöntőke esetében egyaránt.
 

Karbonsemlegesség

Rendszerint azt jelenti, hogy egy cég a tevékenységei során vagy egy egyén az életmódja során a lehető legkisebbre csökkentette karbonlábnyomát, majd a maradék karbonkibocsátásokat ellentételezte (kiegyenlítette). Karbonsemleges lehet egy termék, szolgáltatás, is azáltal, hogy a kapcsolódó karbonkibocsátásokat ellentételezzük. A karbonlábnyom azt mutatja, hogy egy cég tevékenysége, egy ember életmódja vagy egy termék életciklusa nyomán mennyi üvegházhatású gáz (ÜHG) kerül közvetetten és közvetlenül a levegőbe. A karbonkibocsátás az összes üvegházhatású gáz kibocsátást jelenti. Minél nagyobb a karbonlábnyom, annál nagyobb az éghajlatváltozásra mért hatás. (forrás:Wikipédia)

Nettó nulla energiaigény

Az éves energiaigényt a helyszíni megújuló energiák és a helyszínen kívüli megújuló energiák kombinációjával lehet kielégíteni; a fennmaradó szükségleteket ellentételezéssel kell kielégíteni a helyi szabályozások függvényében. (forrás: Advancing Net Zero Status Report 2020, WorlsGBC)

Működési karbonkibocsátás

Az épület vagy az infrastruktúra üzemeltetéséhez felhasznált energiához kapcsolódó kibocsátások. (forrás: Advancing Net Zero Status Report 2020, WorlsGBC)

Beépített karbonkibocsátás (Embodied carbon)

Anyagokhoz és építési folyamatokhoz kapcsolódó szén-dioxid-kibocsátás az épület vagy az infrastruktúra teljes életciklusa során. A beágyazott szén tehát magában foglalja az anyagkitermelést, szállítást a gyártóhoz, gyártást, szállítást az építkezés helyszínére, építést, felhasználási fázist, karbantartást, javítást, cserét, felújítást, bontást, szállítást a lerakókba, feldolgozást, ártalmatlanítást. (forrás: Bringing embodied carbon upfront Report 2019, WorldGBC)

Nettó nulla karbonkibocsátású épület

Az új vagy felújított épület vagy infrastruktúra rendkívül nagy erőforrás-hatékonyságú. Ezt úgy érik el, hogy az előzetes karbonkibocsátást (az életciklusban az anyaggyártás és az építési fázis során keletkező kibocsátás, mielőtt az épület használatba kerül) a lehető legnagyobb mértékben minimalizálják, és az összes fennmaradó karbontartalmat csökkentik (végső megoldásként ellensúlyozzák) annak érdekében, hogy az épület vagy infrastruktúra a teljes életciklusa során nulla karbonkibocsátást érjen el. (forrás: Advancing Net Zero Status Report 2020, WorldGBC)

<< Vissza a főoldalra