Ingatlanfejlesztések és felvásárlások környezetvédelmi átvilágításának kihívásai

A 2017. májusi Green Talk és Tea&Talk rendezvényeket ezúttal is közösen tartotta meg a HuGBC és az RICS, melynek házigazdája tagunk, a Denkstatt volt.

1

A szervezők a rendezvényen az ingatlanfejlesztések és felvásárlások (M&A) alkalmával elvégzett környezetvédelmi átvilágítások, felmérések jellemző kihívásairól és eredményeiről, előnyeiről tartottak irányított beszélgetést konkrét esettanulmányokat alapul véve.

Jelen volt a Denkstatt két ügyfele, Dr. Orosz József, a Michelin Hungária Kft. valamint Bozsovics Zsolt, a Biggeorge Property Zrt. képviseletében, akik a tevékenységük során jelentkező környezetvédelmi kihívásokról és tapasztalatairól osztottak meg hasznos információkat a jelenlévő RICS és HuGBC tagokkal.

A beszélgetés összefoglalásaként az alábbi fő megállapításokat emeljük ki:

•     M&A és ingatlanvásárlási ügyletek során mindenképp érdemes kiterjeszteni a due diligence folyamatot a környezetvédelem területére is, hiszen jóformán az eddigi összes ilyen jellegű vizsgálat az átvilágítás költségének többszörösét kitevő nem megfelelőséget tárt fel, melyek fontos információtartalommal bírnak a vásárló/befektető részére és befolyásolják a befektetés megtérülését.
•     Beruházási területek környezeti állapotának felmérésekor erősen javasolt elvégezni az ún. I-es fázisú, múltbéli területhasználatra összpontosító kutatást is, hiszen a csupán fizikai jellegű ún. II-es fázisú (talaj és talajvíz) vizsgálatok sokkal pontosabban tervezhetők és több eredménnyel szolgálnak, ha már a tervezésnél ismerjük a terület történetét, mintha az ingatlannak csak találomra kiválasztott részeit vizsgáljuk lehetséges szennyezőkre. 
•     Csak azért, mert egy terület múltbéli vagy adásvételkori tevékenységből kifolyólag szennyezettséggel érintett, még nem jelenti azt, hogy elvetendő a tervezett fejlesztési lokáció, hiszen számos megoldás áll rendelkezésre a területek megtisztítására és ezeknek az átvilágítás során megismert költsége a deal keretében érvényesíthető a vételár megállapításakor.
•     A szennyezettség ténye a fejlesztés költségvetése mellett kihatással van az engedélyezési folyamatra is. A környezetvédelmi hatóság bevont szakhatóság az építési engedélyezés folyamatába és amíg a múltbéli károk felszámolása nem biztosított, addig az építési engedély kiadása is megakadhat.
•     Amennyiben egy esetleges múltban keletkezett szennyezésről kiderül, hogy egykori állami vállalat működéséhez köthető, úgy a terület kármentesítése állami feladatkörbe kerülhet, amely státusz rendkívüli módon megnehezíti, gyakorlatilag ellehetetleníti a terület megtisztulását (és így a területre vonatkozó építési engedély megszerzését), mivel az állami környezetvédelmi beavatkozások nagyon lassan, gyakran 20 évnél is hosszabb átfutással történnek meg. Ilyenkor az állammal kötött megállapodás vagy a terület beruházói költségvetésbe vont megtisztítása tudja csak elmozdítani a fejlesztést egy hosszúra nyúló nyugvópontról.
•     Zöld ingatlanok fejlesztése során a telek környezetvédelmi felmérése két szempontból is fontos: a fent említett környezeti és pénzügyi kockázatok kezelése mellett értékes minősítési kreditek számolhatók el az elvégzett vizsgálatért. 

 

<< Vissza a főoldalra