Öko-logikus Építészet konferenciasorozat

Nagy érdeklődés övezte a HuGBC és a Metszet kiadója, az Artifex Kiadó által szervezett rendezvénysorozatot, amely a költséghatékony, fenntartható építészet mesterfogásait mutatta be.

2

Lezárult az "Ökologikus építészet ökonómiája" alcímet viselő konferenciasorozat. Március 19. és május 16. között összesen 7 nagyvárosban hallgathatták meg az érdeklődők a fenntartható építészeti megoldások gazdaságossági kérdéseit is körüljáró előadásokat. A nap programját kisfilmek is színesítették, részletesen bemutatva egy-egy épületet. Összesen 779 szakember vett részt a programon.

Csanády Pál beszámolója:

Mennyi az ökoépítés pluszköltsége? Milyen energiatakarékos megoldásokra érdemes költeni, mik lehetnek a buktatók? A tavalyi Öko-logikus építészet konferenciasorozat vitafórumain mindig a „de mennyibe kerül ez?” kérdése merült fel, így idén ez a téma került a konferencia fókuszába.

A tavalyi sorozatra kifejlesztett Magyar ház 2020 terv (tervező: Ertsey Attila) segítségével végzett kutatásokat Reith András vezetésével az ABUD iroda (Advanced Building and Urban Design). Dinamikus épületszimuláció és költségelemzés segítségével vizsgálták meg, milyen beavatkozások érik meg leginkább. A (szinte) pénzbe nem kerülő odafigyelés mellett – mint a légzárás tökéletesítése, a hőhidak kerülése és a belső hőmérséklet alacsonyabbra vétele – az erőteljes hőszigetelés, az (okos) ablakcsere, a hővisszanyerő szellőzés az, amivel mindössze harminc forintért tudunk megtakarítani egy kilowattóra energiát harmincéves élettartamra vetítve. A takarékosság kötelező is lesz, 2018-tól középületekre, 2020-tól minden épületre „közel zéró” energiaszint lesz kötelező. Mint dr. Zöld András (DE) előadásából kiderült, ez 50–70 kWh/m² energiaszintet fog jelenteni, és ebből is engedményt kaphatnak majd a „kozervatív öko” (azaz szalma, vályog stb.) házak beépített energiatartalmuk függvényében. Ez nem túl szigorú előírás lesz, ennek ellenére a tetőkön a cserepek helyét egyre inkább átveszik az energiagyűjtő berendezések – tudhattuk meg Kóbor Csabától (Bramac). A betoncserépnek eleve kicsi az ökológiai lábnyoma, de a cég által kínált szarufa feletti hőszigetelés és az áram- és hőtermelő tetők még környezettudatosabbá tehetik a házat. Példaként egy négy négyzetméteres, háromszáz literes, komplett napkollektoros rendszert említett, ami hatszázezer forintba került; illetve egy 1,5 kWpeak-es, komplett napelemes rendszert, mely 1,3 millió forintba került. Mindkét összeg bruttó, előbbi öt-hat év alatt, a másik tíz évnél hamarabb térül meg.

Nemcsak aktív napenergia-hasznosító rendszerek, de hatalmas szellőzőtornyok is segítik a Kistelegdy István (PTE) által bemutatott RATI gyárépület működését, mely az energiadizájn jó példája: okos eszközökkel, dinamikus szimulációval, sőt áramlástani számításokkal tervezték és szabályozzák be az épületet.

Varga Tamás (Ursa) számos fogást mutatott, mellyel a magastetők valóban jó minőségűek lehetnek. Ilyen az XPS bak, amely a hőszigetelésnek is elég helyet biztosít, és a szarufák hőhídhatását is megszünteti. Oda kell figyelni a párazáró fólia folyamatosságára, a térdfalcsomópont hőhídmentes és párazáró megoldására, a minél magasabb ellenlécekre (legalább ötször öt, de inkább tíz centiméter magas), a szarufaközönként két-három szellőzőcserép beépítésére is.

A környezettudatos építés, például passzívházak építése azért is fontos, mert később csak ezek lesznek eladhatók – emelt ki egy új szempontot Feiler József (MAPASZ). Legalább húsz évre érdemes építeni, és az értéktartás mellett a jó levegő, a komfort is amellett szól, hogy a passzívházak tíz-tizenöt százalékos többletköltségét érdemes vállalni. Az előrelátás a tervezésben is kifizetődik – mutatott rá Eördögh Imre (Autodesk) és Szilágyi Balázs (HungaroCAD) – hiszen a BIM, azaz az épületinformáció-modellezés révén ugyan több a kezdeti fázisban beviendő adat, de ez a pluszmunka valójában már a tervezési szakaszban vagy a kivitelezés és üzemeltetés során látványosan is megtérül. Az Autodesk BIM termékek használói előnybe kerülnek versenytársaikkal szemben, mert az energiatudatosság és az integrált szakági munka, valamint tervellenőrzés napjainkban beruházói elvárás.

A kornak megfelelő, új típusú kéményekre van szükség az ökologikus házakban – tudhattuk meg Csajka Györgytől (Schiedel). Ezek zárt égésterű tüzelőberendezésekhez is megfelelőek, a nedvességet is elvezetik – csatornába kötendőek, biztonságukat egybeöntött kéményláb, egyben préselt idomok szavatolják, hőhídmentességüket és légzárásukat termo-talapzat, termo-köpenytégla, légzáró tisztítóajtó és csatlakozók szavatolják. Medgyasszay Péter magyarkúti háza rögtön igazolta is a tételt: olcsó üzemelés biztosítható fafűtéssel. A „konzervatív öko” épület tizenöt centiméter vályogtéglával és harmincöt centiméter szalma hőszigeteléssel készült. Jó belső klíma, alacsony ár – és az ülepedési időszakban repedések jellemzik a házat.

Sok múlik a falon – folytatta a témát Hülber Attila (Baumit) –, hiszen átlagosan az energia harmada távozik erre. Durva ökölszabály szerint az U érték tízszerese megadja, hány köbméter földgáz energiája távozik a fal egy négyzetméterén évente. Ha egy B30-as falat tizenkét centiméteres hőszigeteléssel látunk el, az például durván ezer forintot hoz évente négyzetméterenként. A szerkezet árát pedig a hoszigeteleskalkulator.hu oldalon számíthatjuk ki. A falazatok optimális, gazdaságos U értéke 0,22–0,24 körül van – foglalt állást Sós Szilárd (Xella). Persze ettől még passzívházakhoz harminc centiméter Ytong és húsz centiméter Multipor felépítésű, 0,12 U értékű falat is építhetünk. Ha külső oldali hőszigetelésre nincsen mód, jó és gyorsan megtérülő beruházás a kapilláraktív, diffúziónyitott Multipor hőszigetelés. Egy panellakás 7,5 centiméteres szigetelése már a negyedik évben megtérült. Nem véletlen, hogy Abou-Abdo Tamás (építész) szegedi passzív társasháza is pórusbetonnal készült. Szerepet játszott ebben az is, hogy fontosnak tartották a hulladékok mennyiségének csökkentését. Az épület geotermikus fűtésű-hűtésű, hatékony szellőzés és hőszivattyú egészíti ki ezt.

Sinóros-Szabó Balázs (építész) tapasztalatai szerint egy passzívház mintegy húsz százalékkal drágább a szokásosnál, de gyakran mégis belefér a büdzsébe, ha felesleges dolgokat elhagyunk. Érdekes módon mindkét fiatal tervező kitért a kivitelezés nehézségeire.

Az Internorm fejlesztőmérnökei nem pihennek, egyre újabb megoldásokkal áll elő a cég. Előadóik bemutatták az I-tec vasalatokat, amiket azért is kellett bemutatni, mert az ablakban alig észrevehető, hiszen a tokban nincs záróelem, a szárnyban lévő csappantyúk zárják a szerkezetet. A tokba integrált hővisszanyerő szellőztetés is forradalmian új megoldás. Szellőztetésről még két előadó beszélt. Dömötör Álmos (GEZE Hungary Kft.) az ajtó- és ablakműködtetés kényelmi és biztonsági funkción túli fontosságáról beszélt: az ablakműködtető rendszerek ökologikus használatával épületfelügyeleti rendszerekbe kötve a természetes szellőztetést is hatékonyan szolgálja. A működtetés utólagosan akár meglévő épületekben is megoldható rejtett változatban is.  Noficzer Zsolt (Helios Ventilátorok) a szellőzés kapcsán kiemelte: nemcsak a pára, de a szén-dioxid és számos mérgező anyag is feldúsul a belső terekben. Légtömör hálószobák esetén egy éjszaka alatt a szén-dioxid koncentráció a határérték többszörösére nőhet. A hővisszanyerős szellőztetés hatékony megoldás. A betonozható csövekkel minden helyiség könnyen elérhető. Felújításokhoz ajánlotta idén bevezetett ovális rendszerüket, mely már az öt centis lépéshanggátló szigetelésben is elfér. Hans Peter Ebert, a würzburgi ZAE Bayern kutatóintézet munkatársa a legfrissebb, futurisztikus építőanyagokat mutatta be, mint az aero-szilikagélek, fázisváltó hőtároló anyagok, vákuumpanel, transzparens hőszigetelések, hővisszaverő bevonatok, amiket a kutatóintézet most épülő új épületében egyszerre tudnak tesztelni élesben. Werner Lang (TU München) és Thomas Rampp (építész) egy klímatudatos családi ház kapcsán beszélt a klímadizájnról, a klímára tervezés új lehetőségeiről.

Nagy Csaba és Pólus Károly (Archikon építésziroda) hatalmas érdeklődés övezte előadásban – és a legtöbb helyszínen utána élénk vitában – mutatta be a sorozat közben kivitelezni kezdett első magyar százlakásos passzívházat. A XIII. kerület beruházásában épülő házban három tömbben 40-50-60 négyzetméteres lakások épülnek, összesen 1,8 milliárdból. A háromféle változatban elvégzett előzetes költségbecslésben a környezettudatos háznak nyolc, a passzívháznak tizenkilenc százalékos pluszköltsége adódott. Végül a minősített passzívház-változat valósul meg. A tendereztetés érdekessége, hogy ennél a mértéknél jóval nagyobb különbségek voltak az ajánlatok között.

Mindent egybevéve az volt a nap tanulsága, hogy ma már gyakran a szakszerű tervezés és kivitelezés biztosítása nehezebb, mint a plusz tíz-húsz százalék többletköltség kigazdálkodása.

<< Vissza a főoldalra