Established Member of the

HuGBC

Körré hajlítani az egyenest - Green Future Conference 2019, 3. rész

Beszámolónk befejező részében a világítás, az építési-bontási hulladékok kezelése és a családi ház felújítás kapcsán osztjuk meg hazai szakemberek ötleteit, tapasztalatait.
1

A karboncsökkentés jegyében összeállított vegetáriánus ebéd után a fenntartható világítási megoldásokról és kihívásokról Schwarcz Péter, a Világítástechnikai Társaság alelnöke beszélt. A világítástechnika terén jelenleg a ledesítés a fő trend, a következő iparági robbanás viszont valószínűleg az intelligens világítási rendszerekkel következik majd be. Előtérbe fog kerülni az emberközpontú világítás: ma még csak a fényerő vagy a megvilágítás komfortja számít, de egyre több kutatás zajlik a fény emberre (pl. hormonokra) gyakorolt hatásáról. A LightingEurope szervezete azon dolgozik, hogy egyszerű, jól érthető és alkalmazható szabványok készüljenek, illetve a környezettudatos megoldások alkalmazása révén hozzáadott érték könnyen számítható legyen annak érdekében, hogy a zöld termékek választása a beruházási projekt végéig jól védhető legyen. A körforgásos gazdasági szemlélet gyakorlati alkalmazásához a szabálykövetés kikényszerítésére is szükség van, hiszen meg kell előzni, hogy a becsületes piaci szereplő rosszabbul járjon a többinél. Összegzésképpen Schwarz Péter elmondta, hogy a világítás területén, főleg az energiahatékonyság tekintetében sok kérdés már megoldódott, ám a szektor körforgásos gazdaságba való bevonásával kapcsolatban még számtalan kihívással és kérdőjellel kell szembenézni.

A teljes életciklust vizsgálva egy terméknek nem csak az előállítása vagy használata, hanem az elbontás utáni sorsa is fontos tényező. Az építési-bontási hulladékok körforgásos gazdaságban való megjelenéséről Petrovszki Krisztián, a Clean-Way Környezetvédelmi és Közbeszerzési Kft. ügyvezetője beszélt. A korábban is említett szemléletváltás, miszerint a hulladékra ne szemétként, hanem nyersanyagként tekintsünk, a gyakorlatban több megoldandó feladatot generál. Felmerül a kérdés, jogilag hol szűnik meg pontosan a hulladék jelleg, mikortól válik egy bontott elem újrahasznosított anyaggá? Az adott anyagnak precízen meghatározott ellenőrzési folyamaton kell átesnie, hogy a vonatkozó szabványoknak meg tudjon felelni. Szükség lenne a kiterjesztett gyártói felelősség bevezetésére, azaz egy olyan indexálási rendszer kidolgozására, amely már a termék gyártásakor jelöli, mennyire lesz az az életciklusa végén könnyen újrahasznosítható. Szomorú tény, hogy a rég elavult, 2004-es hulladékgazdálkodási rendeletet kiváltó új szabályozási tervezet hiába van már három éve kész, ha többszörös intézményi változások miatt még mindig nem lépett életbe! Az újrahasznosíthatóság érdekében meg kellene követelni a szelektív bontást, ám ennek szakszerű elvégzésére legtöbb építkezésen nincs megfelelő kapacitás, emellett fontos lenne hulladék-képződés megelőzési terv készítése is. A felelőtlen hulladékgazdálkodás anyagi hátránnyal is jár, mivel csökkennek a hasznosítási arányok, növekednek a költségek és az elsődleges nyersanyag felhasználása. A hasznosítási arány javításának módja a szelektív bontás, illetve a hulladékok keletkezéséről, deponálásáról, felhasználási igényekről szóló, valós idejű információkat tartalmazó informatikai rendszer használata. Ez a szoftver már rendelkezésre áll, de addig nem működőképes, amíg nincs minden projekt arra kötelezve, hogy a pontos és aktuális adatokat folyamatosan feltöltse a központi adattárba.

 

A nap utolsó előadásaként Dr. Kondor Tamás DLA, megbízott általános és stratégiai dékánhelyettestől és a PTE Breuer Marcell Doktori Iskola doktoranduszától, Juhász Hajnalkától a Hungarian Nest+ (Solar Decathlon innovatív házépítő verseny 5. helyezettje) projektről tudhattunk meg többet. A versenyt kétévente rendezik meg más és más országban, mindig az adott helyszínnek megfelelő tervezési témában. A 2019-es esemény Szentendrén zajlott, melyen Magyarország képviseletében a BME csapata, illetve egy Pécs-Miskolc-Algéria összetételű közös csapat vett részt. A feladat annak megoldása volt, hogyan lehetne az országra olyan jellemző, mára már nagyon elavult állapotban lévő közel 800 000 Kádár-kockát környzetettudatos módon felújítani. Nehezítette a dolgot, hogy – figyelembe véve ezen házak lakóinak anyagi helyzetét – a nagy műszaki teljesítményt alacsony költségkeretből kellett kigazdálkodni. Első lépés volt az alaprajz újragondolása, azaz funkciók és tájolás szerinti zónásítás, ami jobb energetikai teljesítményt és kellemesebb kertkapcsolatot eredményezett. Ezután az épület alatt hűtőlabirintust, közepén pedig belső átriumot alakítottak ki, ezzel lehetővé téve a csökkentett energiaigényt jelentő passzív átszellőzést. Harmadik lépésben egy kiterjesztett élettérként tervezték meg a teraszt, melyet a házzal együtt egy közös másodlagos burok fog össze nem csak az energetika javítására, de az új identitás kifejezésére. Az árnyékoló kialakítására több különböző újrahasznosított anyag alkalmas, de akár helyi mesterek bevonása is lehetséges (pl. vesszőfonással). A cél a teljesen nulla energiaigény (azaz passzív ház) helyett a megújuló források használata volt, a 2021-es versenyre pedig az O2-pozitív (azaz oxigént kibocsátó) megoldást szeretnék elérni.

 

A blokk három előadóját tovább faggatta Radványi Gábor, a Futureal főépítésze kerekasztal-beszélgetésen keretében.

A fényhulladék hasznosításával kapcsolatban Schwarz Péter elmondta, hogy bár perpetuum mobile-t sosem leszünk képesek létrehozni, egyre szélesebb spektrumot felhasználni viszont igen.

Radványi Gábor Petrovszki Krisztiánt arról kérdezte, milyen változások várhatók a hulladékkezelésben, beépül-e a körforgásosság a gyakorlatba. A szakember szerint sajnos az újrahasználatnak (reuse) igen kicsi az esélye, mivel a fogyasztói szokások és kereskedői trendek ennek az ellenkezőjét mutatják: az emberek, ha fizetnek valamiért, általában újat akarnak kapni. Nagyobb lehetőség van tehát az újrahasznosításban (recycling), de abban is csak akkor, ha lényegi változás következik be a törvényhozásban és az emberek szokásaiban. Ha mi, fogyasztók és szavazók, saját választásainkkal nem kényszerítjük rá a döntéshozókat, maguktól nem indulnak el ebbe az irányba.

A következő kérdés a Hungarian Nest+ projekthez kapcsolódott: van-e a Kádár-kockák lakóinak pénztárcájához illeszkedő megoldás (pl. zöldhitel), melynek javaslata a kormány elé letehető.

Dr. Kondor Tamás DLA elmondta, hogy dolgoznak ilyen javaslaton, ugyanakkor természetes dolog, hogy a Solar Decathlon versenyre a „Forma1-es autót” viszik, ami minden innovatív megoldást tartalmaz és bemutat. Ezzel párhuzamosan kell kidolgozni egy típusterv-rendszert az eltérő igényekre és anyagi lehetőségekre. Tulajdonképpen az államnak is gazdasági érdeke támogatni az ilyen jellegű energetikai felújítást, hiszen minél kevesebb a rezsiköltség, a lakók annál többet tudnak másra költeni (más területeken pörgetni a gazdaságot). Következő kérdésként az merült fel, hogy kb. mekkora arányban újrahaszosítható egy tipikus Kádár-kocka. Kiderült, hogy a szerkezetek és anyagok nagyjából 70%-a benn tartható a rendszerben, de ez attól is függ, milyen energetikai szint elérése a cél. Fontos tényező, hogy mennyire lehet divatossá tenni a kommunikációban ezt a szemléletet, mert ami kényszer, azt nem, vagy csak kevéssé, ami trendi, azt viszont sokkal inkább követik az emberek. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy bizonyos dolgoknak egyszerűen fizikai akadálya van: egy kis faluban vagy magánerős építkezésen nem életszerű elképzelni, hogy 5 konténerbe szelektíven gyűjtik a bontási hulladékot. A kerekasztal-beszélgetés utolsó kérdése ismét a Tungsram főmérnökéhez szólt: mi jöhet a LED után, milyen újdonságokat hozhat még a világítástechnika? Jó példa a vezetékes telefont felváltó mobil, amit először ugyanúgy csak beszélgetésre használtak, mint elődjét, csak már szabad mozgás mellett, ám az eltelt 20 év alatt odáig fejlődött, hogy ma a számtalan funkció mellett a telefonálás teszi ki a legkisebb hányadot. Hasonló várható a világítástechnikában is: nem a megvilágítási funkció, hanem a „skin”, azaz a hozzá kapcsolódó egyéb lehetőségek fognak ugrásszerűen fejlődni.

A Green Future Conference 2019 elméletben, jó példákban, tapasztalatokban és gyakorlatokban is gazdag napja végül a hallgatóság aktivizálásával zárult. Négy fő területen, a Gyártás, a Tervezés, az Építés és a Használat témájában ültették munkaasztalokhoz a konferencia résztvevőit, hogy két problémafelvetésre fél-fél óra együtt gondolkodás után ajánlást fogalmazzanak meg az építőipar számára a körfogásos gazdaságra való átállás lehetőségeire vonatkozóan.

<< Vissza a főoldalra