Korszerűsítés révén több mint másfél millió forinttal is csökkenhetnek a rezsiköltségek évente

Jelentős megtakarítást hozhat mind a felhasznált energia mennyiségében, mind a rezsiköltségben a magyar lakásállomány jelentős részét adó családi házak korszerűsítése: a nyílászárók cseréje, a homlokzat és a padlásfödém szigetelése, a fűtésrendszer átalakítása, vagy megújuló energia alkalmazása (hőszivattyú beépítése), illetve ezek kombinációja.

1

Az ingatlan típusától függően a rezsi akár több mint másfél millió forinttal is csökkenhet évente, és az elavultabb házak esetében alig három év alatt már meg is térülhetnek egyes korszerűsítési munkálatok – derült ki az MBH Indexből, az MBH Jelzálogbank legfrissebb elemzéséből.

MBH Index: egyes esetekben alig három év alatt megtérülhet a felújításra fordított pénz

Az MBH bankcsoporthoz tartozó pénzintézet az energetikai korszerűsítésekről szóló korábbi elemzései után ezúttal azt vizsgálta, hogy milyen költségek mellett lehet felújítani a családi házakat, és milyen eredményekkel járna, mennyi idő alatt térülne meg a korszerűsítés. Mint kiderült, a felújítások sorrendje erősen függ a házak adottságaitól, az egyes korszerűsítési elemek esetén a megtérülési idők alapján más lehet az elvégzendő munkák sorrendje.

Az elemzők a családi házak csoportosításánál Csoknyai 2013-ban meghatározott kategóriáit használták, hét kategóriát megkülönböztetve. A vizsgálatnál a kategóriát jellemző átlagos alapterületeket vették figyelembe. 

Az 1945 előtt és az 1946-1980 között épült házak esetében a gázkonvektoros fűtés, a melegvíz készítéséhez elektromos bojler jelentette a kiindulási alapot. Az 1980 és 1990 között épült házak esetében gázkonvektoros fűtés és gázbojleres melegvíz-előállítás jellemezte az alapállapotot, míg az 1990 utáni házaknál alacsony hőmérsékletű gázkazán volt a kiindulási alap.

A szakértők a lehetséges korszerűsítések közül a nyílászárócserét, a homlokzat és padlásfödém szigetelését, a fűtésrendszer átalakítását, valamint a megújuló energia alkalmazását, a hőszivattyú beépítését, illetve ezek kombinációit vették számításba:

• nyílászárócsere + homlokzat és padlásfödém szigetelése
• nyílászárócsere + a homlokzat és a padlásfödém szigetelése + a fűtésrendszer átalakítása
• nyílászárócsere + a homlokzat és a padlásfödém szigetelés + megújuló energia beépítése

A nyílászárók cseréje jár a legkevesebb kiadással

Általánosságban elmondható, hogy minden kategóriában a nyílászárók cseréje valósítható meg a legkisebb ráfordítással. Ezt a fűtésrendszer átalakítása, majd a homlokzat és a padlásfödém szigetelése követte, a legköltségesebbnek pedig a megújuló energia (levegő-víz hőszivattyú) beépítése bizonyult.

A felújítási költségek az egyes korszerűsítési elemeknél egy 1945 előtt épült, 58 négyzetméteres családi ház esetében 1,1 és 7,1 millió forint között alakultak elemenként. Egy szintén akkoriban épült, de nagyobb, 95 négyzetméteres háznál pedig 1,3 és 9,9 millió forint volt a bekerülési költség. Egy 1946 és 1980 között épült kisebb, 61 négyzetméteres háznál a felújítási költségek 1 és 7,1 millió, egy nagyobb 100 négyzetméteres háznál pedig 1,2 és 10,5 millió forint között alakultak munkarészektől függően. Egy 1981 és 1990 közötti, 103 négyzetméteres családi ház esetében 1,8 és 12,2 millió forint között mozgott az egyes korszerűsítési elemek költsége, míg egy 1990 és 2000 között épült, 108 négyzetméteres ingatlannál 2,3 és 14 millió forinttal kell számolni. Egy 2001 után elkészült, 107 négyzetméteres ház esetében 2,2 és 13,7 millió forint között alakult az egyes felújítási fázisok költsége.

A megújuló energia beépítése jár a legnagyobb energiamegtakarítással

A felújítási elemeket külön-külön vizsgálva, az egyes családiház-típusok esetében a legnagyobb energiamegtakarítást a megújuló energia beépítésével lehetett elérni, mind a hét kategóriában magasan ez állt az első helyen. A második legnagyobb energiamegtakarítást a homlokzat és a padlásfödém szigetelése hozta, bár az 1945 előtt épült nagyobb átlagos alapterületű házak esetén ennek előnye akár minimális lehet a fűtésrendszer átalakításhoz képest. A legkevesebb energiát a nyílászárók cseréjével lehetett elérni a kalkuláció szerint.

A munkálatok természetesen párhuzamosan is elvégezhetők, ami ennek megfelelően nagyobb energiamegtakarítást eredményez, azonban az egyes hőszigetelési és fűtési korszerűsítések révén elérhető energiamegtakarítás nem adódik össze, ezek együttes hatását külön határozták meg a szakértők.

Jelentős mértékben is csökkenhet a rezsiköltség a korszerűsítések révén

A rezsiköltségek számításánál az egyszerűség kedvéért az elektromos bojlerek esetén a melegvíz-készítésre 80 kWh/m2 energiafelhasználást valószínűsítettek az elemzők, míg a gázrendszereknél az energiaköltségek számításakor tisztán a gázárakkal kalkuláltak, figyelmen kívül hagyva a minimálisnak tekinthető elektromosáram-igényt.

Az egyes felújítási munkálatok nyomán elérhető rezsiköltség-megtakarítást az elemzők két esetre bontva nézték meg, egyrészt a mai, lakossági fogyasztók számára elérhető kedvezményes rendszerben, másrészt emelt áron is.

• A megtakarított energiaköltségek felújítási elemenként egy 1945 előtt épült, átlagos alapterületű (58 négyzetméteres) ház esetében 251-975 ezer között alakultak a kedvezményes rendszerben, míg emelt árakon számolva 250 ezer és 1,8 millió forint között ingadozott a különbség az egyes korszerűsítési elemeket külön-külön vizsgálva. Egy 1945 előtt épült, de nagyobb területű (95 négyzetméteres) ingatlan esetében a megtakarított rezsi hozzávetőleg 250 ezer forint és 1,5 millió, illetve emelt díjakon számolva 2,2 millió forint között alakult. A legalacsonyabb összeg a nyílászárócseréhez, míg a legmagasabb a megújuló energia beépítéséhez kapcsolódott mind a két háztípusnál.

• Az 1946 és 1980 között épült családi házaknál egy kisebb, átlagos alapterületű (61 négyzetméteres) ingatlanra vonatkozóan a rezsiköltség-megtakarítás 205 és 923 ezer forint között alakult a kedvezményes rendszerben, míg emelt árakon számolva 205 ezer és 1,7 millió között mozgott. Az ugyanekkor épült, de nagyobb, átlagosan 100 négyzetméter területű otthonoknál az első eset 229 ezer és 1,6 millió forint közötti megtakarítást mutatott, míg emelt árak mellett 229 ezer és 2,3 millió forint között alakult a felújítás elemenként. A legkisebb rezsimegtakarítás a nyílászárócseréhez kapcsolódott, míg a legnagyobb a megújuló energia beépítésével volt elérhető itt is.

• Egy 1981 és 1990 között épült, átlagterületű, vagyis 103 négyzetméteres ház esetében a korszerűsítéssel megspórolt rezsiköltség összege a kedvezményes rendszerben 190 ezer és 1,2 millió forint között, emelt áras rendszerben 190 ezer és 1,7 millió forint között alakult. A legkisebb összeget a nyílászárócsere, míg a legmagasabbat a megújuló energiára való áttérés jelentette.

• Egy 1991 és 2000 között épült, átlagterületű, vagyis 108 négyzetméteres háznál a kedvezményes árak mellett a költségmegtakarítás 270-578 ezer, míg emelt árakon 270 ezer és 1,2 millió forint között mozgott. Egy 2001 után épült, átlagos területű (107 négyzetméteres) ház esetében a költségmegtakarítás kedvezményes rendszerben 54-148 ezer forint között mozgott, míg emelt árakon 54-823 ezer forint között alakult. Ez utóbbi két háztípusnál a kedvezményes árakon a nyílászárócsere hozta a legkisebb megtakarítást, míg a homlokzatszigetelés a legmagasabbat, emelt árakon ugyanakkor a legnagyobb megtakarítás a megújuló energia beépítéséhez kapcsolódott.

Természetesen a párhuzamosan elvégzett felújítási munkáknál az előbbi számoknál nagyobb rezsiköltségmegtakarítás érhető el, bár az egyes munkaelemek révén megspórolt rezsiköltségek nem adódnak össze. Az 1991 előtti házak esetében a teljes korszerűsítéssel (a megújuló energia beépítésével egybekötött nyílászárócserével és hőszigeteléssel) az átlagos alapterületű ingatlanoknál megspórolt rezsiköltségek 1,1 és 1,7 millió forint között alakultak a kedvezményes rendszerben, míg emelt árakon 2,1 és 2,7 millió forint között mozogtak. 

A teljes cikk itt olvasható.

Kép forrása: GettyImages

Forrás: http://monitorblog.hu

<< Vissza a főoldalra