Kérjük itt adja meg a belépéshez szükséges adatokat. A regisztrációhoz vegye fel a kapcsolatot kollégánkkal.
Kérjük itt adja meg a belépéshez szükséges adatokat. A regisztrációhoz vegye fel a kapcsolatot kollégánkkal.
Kérjük, itt adja meg a belépéshez szükséges adatokat. A regisztrációhoz vegye fel a kapcsolatot kollégánkkal.
A körforgásos gazdaság felülírja a régi „használd és dobd el” szemléletet, mivel a fenntarthatóságra, az erőforrások újrahasznosítására és a hulladék megszüntetésére helyezi a hangsúlyt. A körforgásos szemlélet az építésgazdaságban is alkalmazható – teljes joggal, hiszen az építőipar jelentős mennyiségű erőforrást használ és rengeteg hulladékot termel. A körforgásos megoldások a termékeket és anyagokat ismételt felhasználás, javítás és újrahasznosítás révén tartják körforgásban. Ez a megközelítés az épületeket „anyagbankoknak” tekinti, amelyek megőrzik az erőforrásokat a jövő számára. Cikksorozatunk első része az építési igényeink újragondolását tárgyalja, amely hozzájárulhat a felhasznált erőforrások mennyiségének csökkentéséhez.
A körforgásos szemlélet egyre inkább teret nyer, köszönhetően az olyan, nagy jelentőségű egyezményeknek is, mint például a 2030 Agenda for Sustainable Development, a Paris Agreement on Climate Change és a New Urban Agenda. Az EU-ban különböző kezdeményezések (Europe 2020 Strategy, a Circular Economy Action Plan, a European Green Deal), jogszabályok és irányelvek (például a Waste Directive és az Eco-design Directive) célozzák az erőforrások hatékony felhasználásának javítását, a hulladékcsökkentést és a versenyképesség növelését, valamint nemzetközi és uniós műszaki szabványok támogatják a körforgásos gyakorlatok kialakulását: például az ISO/TC 323, CEN/TC 350/SC1. A ReSOLVE (Regenerate, Share, Optimise, Re-circulate, Virtualise, Exchange) és hasonló keretrendszerek segítik a fenntartható üzleti gyakorlatok elterjedését, az olyan módszerek és eszközök pedig, mint az életciklus elemzés (Life Cycle Analysis, LCA) és az anyagútlevél (material passports) mérik és nyomonkövetik az egyes anyagok környezeti lábnyomát a teljes életciklusukon keresztül.
A körkörös gazdaság egyrészt csökkenti a felhasznált erőforrások mennyiségét, másrészt lassítja az erőforrás-áramlást a termékek élettartamának meghosszabbításával és az újrafelhasználással.
Hogyan lehetséges csökkenteni az erőforrás-áramlást az építőiparban?
Ugyanaz az eredmény kevesebb erőforrás felhasználásával is elérhető, ha átgondoljuk építési igényeinket, felmérjük az új építkezések szükségességét, és - ahol csak lehetséges - új építés helyett meglévő szerkezeteket használunk. Ha új építés mellett döntünk, előnyös már a tervezéskor törekedni az anyagtakarékosságra, és az építés során is minimalizálni az erőforrás-felhasználást. Jelen cikk az igényeink átgondolásáról szól, az anyagtakarékos tervezést és építést egy következő cikk tárgyalja majd.
Az építési igények újragondolása magában foglalja a meglévő épületek hatékonyabb hasznosítását, valamint annak mérlegelését, hogy valóban szükség van-e új létesítményekre:
Amint az alábbi ábrán látható, a mértékletesség az egyik legfontosabb alapelv.
1. ábra: A döntéshozatal alapja1
Természetesen az üresen álló épületek adaptív újrahasznosítása gyakran igényel átalakításokat, felújításokat, amelyek szükségszerűen növelik a beépített karbon-kibocsátást. Az energetikai korszerűsítés például rendszerint elengedhetetlen az üzemeltetési karbon csökkentéséhez. Az energetikailag felújított épületek beépített karbonlábnyoma azonban még mindig mintegy 85%-kal2 alacsonyabb, mint az új építésűeké. A kutatások szerint még ha a szerkezeti átalakítások jelentős mértékűek is – például belső falak beépítése vagy homlokzat korszerűsítése – a beépített-karbon akkor is legalább 50%-kal alacsonyabb a teljesen új szerkezetek építéséhez képest.3
Jó példa az adaptív újrahasznosításra két üresen álló dublini irodaház, amelyeket 86 szociális bérlakássá alakítottak át - ezzel több mint 200 embernek biztosítanak otthont. A négyemeletes épületeket ötemeletesre bővítették, és napelemekkel működő modern fűtési és szellőztetőrendszereket építettek be. Az átalakítással 62%-os teljes életciklusra vetített karbon-kibocsátás (WLC) csökkenést értek el egy hasonló, új épülethez képest.4
Az adaptív újrahasznosításra ma már Magyarországon is számos sikeres megvalósult projekt található. A Bánáti + Hartvig Építésziroda irodaépülete egy üresen álló étterem átalakításával jött létre. A Markó Irodák egykori trafóházból "lényegült át" irodává. Az Építészfórum teljes cikksorozatot szentel az adaptív újrahasznosításnak.
A belga 1Toit2Ages (1Tető2Korosztály) nevű, generációk közötti lakásmegosztási program a kihasználtság növelésére jött létre. Lehetővé teszi, hogy a kihasználatlan helyiséggel rendelkező idősek diákokat fogadjanak be otthonukba. A programot 2009-ben indították el Brüsszelben, majd 2012-ben kiterjesztették a teljes Vallóniára. Azóta már több mint 5200 albérletet kereső diáknak találtak így szálláslehetőséget.5
Amint a fenti példákból látható, az erőforrás-takarékosságra fókuszáló intézkedések nem csak az anyag- és energiafelhasználást csökkentik (és egyben a széndioxid-kibocsátást is), hanem olyan társadalmi célokat is támogatnak, mint a lakáshiány enyhítése és a helyi önkormányzatok infrastrukturális költségeinek csökkentése.
A cikk a TOP CLeveR projekt keretében az építőipari szakemberek számára kidolgozott képzési anyagon alapul. A TOP CLeveR (Training and Outreach Programmes for a Circular and Level(s) based Revolution) egy LIFE projekt, amelynek célja, hogy az építőipari szakemberek és dolgozók olyan készségekkel rendelkezzenek, amelyekkel meg tudnak felelni a teljes életciklusra vetített CO2-csökkentés és a körforgásos építés kihívásainak. A TOP CLeveR támogatja továbbá a Level(s) keretrendszer végrehajtását az értéklánc valamennyi szereplője körében. A projektről bővebben itt olvashat.
A projekt az Európai Unió LIFE22-CET programjának támogatásával valósul meg a 101121073 számú támogatási megállapodás keretében. A cikkben kifejtett nézetek és vélemények kizárólag a szerző(k) sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy a CINEA véleményét. Ezekért sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem felelős.
1 BPIE (Buildings Performance Institute Europe) (2024). Prioritising Existing Buildings for People and Climate. Sufficiency as a strategy to address the housing crisis, achieve climate targets and protect resources. Available at: https://www.bpie.eu/ publication/prioritising-existing-buildings-for-people-and-climate/ Adapted from Zimmermann & Firat (2024): Building sufficiency – five measures for an unerring and just transition of the building sector. eceee 2024, BBSR (Ed.), 2023: Unterstützung von Suffizienzansätzen im Gebäudebereich (EN: Support of sufficiency approaches in the building sector). BBSR-Online-Publikation 09/2023, Bonn
2 “Sufficiency in the building sector - for the EU Whole Life Carbon Roandmap,” RAMBOLL and BPIE. European Commission, [Online]. Available: https://www.bpie.eu/publication/sufficiency-in-the-building-sector-for-the-whole-life-carbon-roadmap-final-report/
3 Ramboll, BPIE, KU Leuven, 2023, Supporting a Roadmap for the Reduction of Whole Life Carbon in Buildings. Technical background study. Available at: https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/923706b7-8f41- 11ee-8aa6-01aa75ed71a1/language-en
4 “Sufficiency in the building sector - for the EU Whole Life Carbon Roandmap,” RAMBOLL and BPIE. European Commission, [Online]. Available: https://www.bpie.eu/publication/sufficiency-in-the-building-sector-for-the-whole-life-carbon-roadmap-final-report/
5 “Sufficiency in the building sector - for the EU Whole Life Carbon Roandmap,” RAMBOLL and BPIE. European Commission, [Online]. Available: https://www.bpie.eu/publication/sufficiency-in-the-building-sector-for-the-whole-life-carbon-roadmap-final-report/ https://www.1toit2ages.be/?lang=en