Miért ellenzi Magyarország az európai uniós klímacsomagot?

Alig telt el azonban néhány nap a bejelentés óta, de már több tagállam is jelezte, hogy ebben a formájában nem támogatja a javaslatcsomagot, köztük hazánk is, de Lengyelország és Franciaország sem elégedett. Leginkább azt ellenzik a politikusok, hogy a kvótakereskedelmet kiterjesszék az épületek és a közúti közlekedés által kibocsátott emissziókra is, ugyanis félő, hogy ebben az esetben a szolgáltatók a lakosságra hárítanák át a költségeket, ami így a szegényebb rétegeket sújtaná aránytalanul. Az ezzel kapcsolatos viták pedig várhatóan hosszú hónapokig is elhúzódhatnak majd.

Az Európai Bizottság július 14-én mutatta be az úgynevezett „Fit for 55” uniós klímacsomagot, amely a 2030-ra elérendő 55 százalékos kibocsátáscsökkentéssel kapcsolatos részletes javaslatokat tartalmazza. A korábbi tervekben még 40 százalékos csökkentés szerepelt, de az EU döntéshozói úgy ítélték meg, hogy ennél ambíciózusabb célokra van szükség ahhoz, hogy elkerülhetőek legyenek az éghajlatváltozás súlyosabb következményei. A merészebb célkitűzéseket azonban valahogy meg is kell majd valósítani, és éppen ennek kezelésére hozták létre az új javaslatcsomagot.

A rendkívül komplex tervezet számos változtatást eszközölne a jelenlegi rendszerhez képest, többek között:

• A megújuló energiaforrások részarányát a villamosenergia-termelésben 40 százalékra emelnék meg a jelenlegi 32 százalékról, ezt 2030-ra kellene elérni.
• A belsőégésű autók értékesítését 2035-től gyakorlatilag betiltanák. A mostani javaslat szerint 2030-ra 55 százalékkal kellene csökkenteni a személygépjárművek szén-dioxid-kibocsátását a 2021-es bázishoz képest. Aztán 2035-től a kibocsátáscsökkentésnek el kellene érnie a 100 százalékot. Emellett 2026-tól már a közúti közlekedés is az EU-s Kibocsátás-Kereskedelmi Rendszer (EU ETS) alá tartozna, vagyis itt is bevezetnék a szén-dioxid-kvóták kereskedelmét.
• Hasonlóan bevonnák az épületek kibocsátását is az EU ETS rendszere alá, ami gyakorlatilag a lakossági fűtést érintené a leginkább. Ez és a közúti közlekedés azonban egy a jelenlegivel párhuzamos kereskedési rendszerben futna. Az EU ETS alá kerülne a légiközlekedés és a hajózási szektor is, de ezek a már létező rendszerbe kerülnének be.
• Az energiahatékonyság növelése érdekében közel megduplázódnának a tagállamok éves energiamegtakarítási kötelezettségei (2024-2030 között évente 1,5 százalék lenne). Az állami szektorban az épületek 3 százalékát kellene évente felújítani (pl. kórházak, iskolák).
• Bevezetnék a karbonvámot is, amely az EU-ba behozott termékek egy meghatározott körére lenne érvényes, tehát a karbonlábnyomuktól függően sújtanák ezeket vámokkal.

Emellett még voltak más fontos javaslatok is (pl. Erőfeszítés-megosztási Rendelet célszámainak szigorítása, ingyenes kvóták kivezetése) és még további csomagok is várhatóak a jövőben.

Néhány nap sem telt el azonban a bemutatás követően, de már meg is érkeztek a kritikák több országtól, köztük Magyarországtól is.

A teljes cikk itt olvasható.