Miért éri meg egy önkormányzatnak passzív bérházakat építeni?

Sehol nem épül annyi önkormányzati bérlakás Magyarországon, mint Budapest XIII. kerületében, ráadásul mindegyik passzív technológiával készül, azaz a lakók igen jó helyzetben néznek szembe az egyre magasabb energiaárakkal.

1

Interjú Dr. Puchner Gáborral, a kerület alpolgármesterével -a hazai viszonylatban példa nélküli projektről.

Puchner Gábor: Valóban mind a mennyiséget, mind a minőséget tekintve egyedülállónak mondható Budapest XIII. kerületének lakásépítési gyakorlata. Az országban néhány helyens építenek önkormányzati bérlakásokat, de az, hogy ez egy hosszú távú program, amelynek a keretében már 12 helyszínen építettünk önkormányzati bérlakásokat az elmúlt 20 évben, az valóban egyedi Magyarországon.

Eddig 667 önkormányzati bérlakást adtunk át, legutóbb idén év elején a Jász utcában költözhettek be a lakók egy 35 lakásos passzív technológiával készült bérházba. Most egy nagyobb projekt van folyamatban: egy 67 lakásos épület készül a Petneházy utca-Szent László út sarkán. Ez is passzív technológiával épül.

2014-ben készült el a 100 lakásos bérházunk, amelyet a Darmstadti Intézet minősített is. Azóta csak passzív technológiával építünk, de nem mindet minősíttetjük, mert ez nagyon nagy költség és hosszú idő, de az újabb házak is ugyanazt tudják műszakilag. Ezen kívül a Kartács utcában épült egy kisebb, 23 lakásos bérház, és a Klapka Központban szintén van 33 lakás, amelyek mind passzív technológiával épültek.

A 100 lakásos ház hőszivattyús geotermikus energiát használ, a nyílászárók is passzív minősítésűek, de fontos a szigetelés, a tájolás, a benapozottság, a szellőzés is. Emellett használati szabályok is vannak ezekben az épületekben, egyfajta műszaki-technikai házirend, amit a bérlőknek be kell tartaniuk. A ház ugyanis hiába tudja, amit egy passzív épületnek tudnia kell, ha a lakók nem megfelelően használják, akkor nem tud olyan energiahatékonyan üzemelni, mint amit a műszaki adottságok lehetővé tennének.

Az energetikán túl azt is érdemes megjegyezni, hogy ezeket a bérházakat úgy helyezzük el, hogy egyfajta városfejlesztő szerepet is betöltsenek. Sok esetben azzal a szándékkal jelöljük ki az új önkormányzati bérházak helyét, hogy azután a környéken a magántőke is megtalálja a fejlesztési lehetőséget. Ez eddig működött is, hiszen például a Szabolcs utcában, ahol korábban már építettünk bérházat, a magántőke most már gyakorlatilag az egész utcát beépíti.

Ugyanígy a Jász utca, a Zsinór utca, a Szent László út, vagy a Reitter Ferenc utca környékén, ahol korábban építettünk házakat, elindult a környék fejlődése, a befektetők is megtalálták ezeket a felértékelődött területeket és építkezni kezdtek. Az önkormányzatnak tehát ebben egyfajta katalizátor szerepe van.

Az önkormányzati lakásokat továbbra is saját forrásból építjük, nem veszünk fel hitelt, állami támogatást sem, mert az nincs is.

ígylakunk: Hogyan indult a XIII. kerületben az energiahatékony passzív házak építése 10 évvel ezelőtt, amikor ez még nem volt ilyen létszükséglet, mint most. Annak ellenére belevágtak, hogy nyilvánvalóan drágább egy ilyen beruházás.

P.G.: Természetesen drágább egy ilyen épület, mint egy hagyományos technológiájú épület, de nem annyival, mint ahogy azt sokan gondolják. A passzív technológia 20-25%-kal kerül többe, mint egy normál épület építése, ami azonban az üzemeltetés során megtérül.

Azonban itt nem csak a költségmegtakarítás fontos szempont, hanem a környezettudatosság is, hiszen ez egyfajta üzenet, hogy ha akkor se használjunk feleslegesen energiát, hogyha épp nem olyan drága. Így is tudjuk védeni a környezetünket. Most, amikor nagyon megdrágult az energia, természetesen, a költségcsökkentés, a rezsiköltségek alacsonyan tartása is fontos, sőt ez lett a leghangsúlyosabb. Most ezek az épületek gazdaságosabban tudnak működni. A környezettudatosság mint elv azonban továbbra is nagyon lényeges.

Említettem a városfejlesztési katalizátorhatást, ez itt is érvényesül, hiszen a magán beruházók is elkezdtek energiahatékony házakat építeni. Egyrészt irodaházakat, másrészt lakóépületeket. Amikor elindult, ez is inkább csak üzenet volt, például az irodabérlők számára, hisz akár a brandépítés egyik része is lehetett, hogy környezettudatos irodába költöznek. Tehát szerintem az, hogy az önkormányzat tudott és hajlandó volt ilyen környezettudatos épületeket építeni, az hatással volt a magánberuházókra is.

Ez a trend a lakóépületeknél is nyomon követhető. Az utóbbi időben egyre több lakás épül a kerületben, és azért érzékelhető, hogy az energiahatékony lakásokat jobban el lehet adni, keresettebbek a piacon, és az a plusz költség, amivel az építés jár, az az értékesítésnél megérül. Ugyanis már a lakásvásárlóknak is egyre fontosabb szempont, hogy energiahatékony lakást vegyenek, és az építtetők ebben is tudnak versenyezni.

ígylakunk: A kerületi önkormányzati bérlakásállományon belül mekkora a passzív bérlakások aránya?

P.G.: A XIII. kerületi önkormányzatnak 5600-5700 bérlakása van, ezeknek a többségét még a tanácsi rendszerből örököltük. Az elmúlt 10 évben 667 új lakást építettünk, ami a teljes állománynak körülbelül 12%-a. A kezdetekben ezek hagyományos technológiával épültek, 2014 óta építünk passzív technológiával, tehát most olyan 200 körül van a passzív bérlakásaink száma.

A régi házaknak a korszerűsítése is zajlik, de nagyon sok olyan lakásunk is van, ami vegyes tulajdonú társasházban található, ezeknek a korszerűsítés a sokkal nehezebb, mint ott, ahol az önkormányzat az egyedüli tulajdonos

A megtartandó épületeknél zajlik korszerűsítés, komfortosítás, például az izzókat ledre cseréljük, mozgásérzékelős rendszerrel, ami épületenként is jelentős megtakarítást hoz.

Ugyanilyen fontos volt a vízóra program, hogy minden lakásban legyen saját vízóra, mert ez is ösztönzi a lakókat a takarékoskodásra. Most már az önkormányzati lakások több mint 90%-ában saját vízóra van, és tapasztalatok azt mutatják, hogy csak ez 30-40%-os felhasználáscsökkenést eredményezett

Úgy gondolkodunk, hogy az igazi rezsicsökkentés az, ha kevesebbet fogyasztunk, és nem az árakat támogatjuk.

Ezenkívül ezekben az épületekben a zajlik tetőszigetelés, aljzatszigetelés, homlokzatszigetelés nyílászárócsere is.

A gazdaságosan fel nem újítható épületeket pedig szanáljuk, a helyükre tudunk új, energiahatékony épületeket, bérházakat építeni.

A teljes interjú itt olvasható.

Kép forrása: XIII. kerületi Önkormányzat

Forrás: http://igylakunk.hu

<< Vissza a főoldalra