Március 19-én újra Föld órája

Elindult a visszaszámlálás: 2016. március 19-én helyi idő szerint 20:30 és 21:30 között sok nagyváros elsötétül szerte a világon.

1

A Föld órája a WWF (Természetvédelmi Világalap) klímavédelmi kezdeményezésére indult, és egyik leglátványosabb eleme, hogy 2007 óta minden márciusban egy órára kialszik a díszvilágítás a világ legtöbb nagyvárosában. A mozgalom immár tizedik alkalommal buzdítja arra a városokat, az üzleti életet, az oktatási intézményeket, szervezeteket és az egyéneket világszerte, hogy egy szimbolikus, közös gesztussal egy órára kapcsolják le a világítást, hogy így hívják fel a figyelmet a klímaváltozás elleni küzdelemre.

A WWF adatai szerint idén már minden eddiginél több, 178 ország csatlakozott az akcióhoz. A mozgalom új, 60+ jelképe mindenkit arra biztat, hogy ne csak a Föld órája 60 percében figyeljen energiafogyasztására, környezetére, hanem egész évben.

A túlfogyasztás, a tartalékok felélése súlyos természeti és környezeti következményekkel jár, beleértve a globális éghajlatváltozást. A magyarok nagy része látja, hogy komoly gond a klímaváltozás, tízből hét magyar védtelennek érzi magát az éghajlatváltozás hatásaival szemben.

Egy másik, a témában végzett kutatás szerint az emberek felelősségüket is érzik a klímaváltozásban (40 százalékuk szerint majdnem minden, amit a modern életben csinálunk, árt a környezetnek). A válaszadók több mint kétharmada lenne hajlandó többet fizetni egy termékért vagy szolgáltatásért, ha ezáltal mérséklődnének a klímaváltozás jelentette kockázatok, és lassabban menne végbe a folyamat. Ugyanakkor külső támogatást is várnak a kormánytól, politikusoktól. Ösztönző programok nélkül főként a jelentős anyagi ráfordítást nem igénylő eszközöket alkalmazzák, komolyabb anyagi elköteleződést igénylő beruházások – mint a megújuló energiaforrások vagy az épületek energiahatékonyságának javítása – kevésbé jellemzőek.

Az energiatakarékosság ösztönzése – beleértve az épületek energiahatékonyságának javítását is - hatékony eszköz a károsanyag-kibocsátás csökkentésére. A széndioxid-kibocsátás 36 százaléka, valamint a teljes primer energiafelhasználás 40 százaléka az épületállományhoz kötődik. Ahhoz azonban, hogy az energiahatékonyságban rejlő lehetőségeket minél jobban kihasználjuk, elengedhetetlen az állami szerepvállalás növelése, a lakosságot is támogató széles körű energiahatékonysági programok indítása, valamint a személetformálás.

A HuGBC társult tagja, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI), illetve rendes tagja, a DVM group is támogatja a kezdeményezést.

Forrás: Enerdata, Energy Efficiency Trends for Households in the EU, MEHI, DVM Group

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

<< Vissza a főoldalra