Napelemes kolostor és szénsemleges kastély: a HuGBC szakemberei a történeti épületek fenntartható felújításáról

A HG.HU cikkében Gyöngyösi Zsolt elnökségi tag és Dr. Szalay Zsuzsa beszélt a téma jelentőségéről.

1

Napelemekkel felújított ferences kolostor, energiatakarékossá vált, korszerűsített műemlék épület? Még csak ritka példák vannak rá, pedig történeti épületeknél is fontos lenne a fenntartható szemlélet.

Világszerte az épületek energiaellátása emészti fel az összes energiafelhasználás 40%-át, továbbá azok felelősek az üvegházhatású gázok kibocsátásának 35%-áért – így könnyen belátható, hogy nemcsak a fenntarthatóság kritériumainak megfelelő épületek létrehozása, hanem az épületek fenntartható módon való felújítása is elengedhetetlen a környezettudatosabb jövő szempontjából. Mivel pedig az európai épületállomány nem elhanyagolható hányada tartozik a történeti épületek kategóriájába (az Európai Unióban az 1945 előtt épült épületek aránya 20% körül van), könnyen beláthatjuk, hogy ezek fenntartható felújítása is napirendre kell hogy kerüljön. A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) szakembereitől megtudhattuk, miért megkerülhetetlen, hogy foglalkozzunk a kérdéssel, és hogyan lehet e házakat úgy korszerűsíteni, hogy ne sérüljön eredeti karakterük.

Szabályozás, ösztönzés nélkül

Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet (2) szerint „A rendelet hatálya nem terjed ki azon műemlék épületre, helyi védelem alatt álló épületre és azok épületelemeire, ahol az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelmények betartása a műemléki vagy a helyi védettséget megalapozó érték megváltoztatását eredményezné." Természetesen nagyon fontos, hogy védjük ezen épületek karakterét, ugyanakkor a jelenlegi szabályozás sem jelent ösztönzést, felmentést adva ezen épületek számára a követelmények teljesítése alól. Mindezeknek köszönhetően nincs meg a motiváció ezen épületcsoport fenntartható módon való felújítására, hiszen ezen szempontok figyelmen kívül hagyása megtakarítást is jelenthet a kivitelezés során.

„Az Európai Unióban az 1945 előtt keletkezett épületek nagyon jelentős arányt képviselnek, ezért mindenképp elengedhetetlen, hogy azok is a fenntarthatóság követelményeinek megfelelő módon essenek át a korszerűsítési, felújítási munkálatokon” – mutat rá Dr. Szalay Zsuzsa okleveles építészmérnök, a BME Építőmérnöki Kar Építőanyagok és Magasépítés Tanszékének adjunktusa. „Ezek a házak, sokszor megváltozott funkcióval, tovább kell hogy szolgálják a használóikat; megváltozott követelményrendszereket, komfortigényeket, elvárásokat kell kielégíteniük, és az sem mindegy, milyen anyagi terhet jelent üzemeltetésük. Ennek jelentőségét az Európai Unió is felismerte, ezért számos kutatás projekt foglalkozik a kérdéssel, de hazai kezdeményezések is vannak e téren (például a New4Old vagy az ÉMI SECURBA projekt).”

A teljes cikk a HG.HU-n itt érhető el.

Forrás: http://hg.hu

<< Vissza a főoldalra