Established Member of the

HuGBC

Nem kellenek a szűz alapanyagok: a meglévő épületeket is felhasználhatja az építőipar

Az épületállomány a jövőben egyre inkább a különböző építőanyagok nyersanyagforrása lesz - véli az Euroconstruct finn kutatója, Markku Riihimäki. Egy épület tulajdonságai alapján lehetséges ugyanis az épületállományban lévő anyagmennyiség modellezése és kiszámítása, ennek ismeretében pedig kitűzhetünk olyan célokat, mint a bontási hulladék magas hasznosítási aránya, a környezetvédelem vagy akár a körforgásos gazdaság is.
1

Európában kevés a statisztika az építőanyagok felhasználásának arányáról és csak néhány országban mérik ezt. Előnyös lenne egy anyagspecifikus építési statisztikát kidolgozni, ezt viszont nehezíti az építőanyagok sokoldalúsága. Az építőanyagok használata nagyrészt hibrid: például, ha egy épület favázas, attól még a teherhordó váza más anyagokat is tartalmazhat. Más elemek vagy másodlagos szerkezetek (nem favázas épületekben) is tartalmazhatnak fát. Így leginkább akkor hívhatunk egy épületet faépületnek, ha teherhordó vázanyaga többnyire fa.

Az épület tulajdonságai alapján jó pontossággal lehet egy épületállományban anyagmennyiséget modellezni és számítani. Az épület jellemzőinek és terjedelmének adatai adják az alapot a szerkezeti elemek számának kiszámításához. Az építéstörténet során az építőanyagok vagy szerkezeti megoldások arányainak ismeretében következtetni lehet a felhasznált anyagok arányára és a szerkezetek számára. Így a teljes állomány összvolumene megállapítható és az eredmény összevethető a korábbi anyaghasználattal (ha van ilyen adat). Az anyagfelhasználás az épületgeometrián kívül még két fontos jellemzőtől függ: az épület használati céljától és korától.

A finn Euroconstruct tagintézet, Forecon, tanulmányozta és modellezte a fő építőanyagok mennyiségét a finn épületállományban. A beton és a fa nagyon magas, mivel szinte minden építkezésben használják. Az elmúlt években az éves betonfelhasználás megközelítőleg 5 millió köbmétert volt, és évente körülbelül 1 millió köbméter betont bontanak le. Fából éves szinten nagyjából 2,7 millió köbmétert használ fel az építőipar (ebben benne van a lakásépítés és a mélyépítés is). Forecon jelenleg az 1970-1999 között épült középületállomány műanyag mennyiségének számítását végzi. Az épületállományban lévő műanyagok mennyisége kb. 0,5%, mely kilogrammban kifejezve csekély, de az újrahasznosíthatóság javulásával az újrahasznosított műanyagok gazdasági-környezeti hatásai nagymértékűek.

A finn épületállományban megkötött beton térfogata hatalmas - a Forecon számítása szerint 350 millió köbméter - amelyből 240 millió köbméter lakásokba van beépítve. A beton a leggyakrabban használt anyag szilárdsága, mérsékelt ára és tartóssága miatt. Építési köbméterben számolva, a beton mint fő szerkezeti anyag a teljes lakásállomány közel felét lefedi. A beton az 1900-as évek elején terjedt el Finnországban, főleg a társasházak alapjaiban és az alsóbb szinteken. Az 1900-as évek első felében viszont az építőiparban meglehetősen keveset használták, csak az ’50-es és ’60-as években lett gyakoribb. Ekkor lett népszerű több mai szerkezeti megoldás is (könyvespolcváz, beton szendvicselemek, masszív köztes födémelemek, üreges födémek).

A teljes cikk itt olvasható.

 

 

Forrás: http://portfolio.hu

<< Vissza a főoldalra