Nincs idő betlizni - Green Future Conference 2022: 1. rész

Telt házzal zajlott a HuGBC idei konferenciája. A résztvevők NULLA VAGY SEMMI címmel a Net Zero - EU Taxonómia - ESG - Körforgásos építészet témákban hallgathattak előremutató előadásokat.

1

Napjainkban, úgy tűnik, egymást érik a krízisek. Éppen csak enyhülni látszik a Covid-járvány, a megpróbáltatások a szomszédban zajló háborúval folytatódnak. Mégis, a közvetlen veszély elhárításán túl az emberiség számára életbevágó szem előtt tartani a klímaváltozás elleni küzdelmet, hiszen a katasztrófa már a nyakunkon van. Mi a felelőssége és lehetősége ebben az építőiparnak? Erre keresték a választ a HuGBC által megrendezett, két év kihagyás után végre ismét személyes találkozásokra lehetőséget adó Green Future Conference rendezvényen, melynek fókuszában a Net Zero - EU Taxonomia - ESG - Körforgásos szemlélet témái álltak.

A Brit Nagykövetség védnökségével zajlott rendezvény résztvevőit a házigazda köszöntötte azzal, hogy már a konferencia szervezése is ökologikus szempontok szerint történt, ezért több előadó  -elkerülve a repüléssel járó hatalmas karbonlábnyomot - online bejelentkezéssel élt. A büféebéd vegetáriánus ételeket kínált, illetve az esemény karbonlábnyomát a Denkstatt Hungary Kft. (HuGBC tag) kiszámolják, hogy megfelelő lépéseket lehessen tenni a semlegesítésre.

Bevezetőként Barta Zsombor, a HuGBC elnöke osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. Rövid előadásában az ókori Rómától indult, ahol – bár nem használták ezt a kifejezést – magától értetődő volt a körforgásos gazdasági modell. A Colosseum régi romokon, bontott anyagok felhasználásával épült, a reprezentációt csupán az új burkolat szolgálta. Hasonlóképp, minden építkezésre jellemző volt az anyagok folyamatos újrafelhasználása, a hosszú életciklus, jó komfort és időtállóság. Ennek a szemléletnek kortárs megnyilvánulása a tajvani EcoArt pavilon, ahol a homlokzat műanyag palackokból áll össze. Fontos ez a fajta recycling, mivel elrettentő, de sajnos valós adat, hogy 2020-ra az ember által létrehozott mesterséges anyagok össztömege meghaladta a bolygón található biomassza teljes mennyiségét! Ezt a negatív trendet látva, a konferencia célja komplex megoldások keresése és ismertetése, illetve a tudásmegosztás a folyamatok megfékezésére.

Ürge-Vorsatz Diána fizikus, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület III. munkacsoportjának alelnöke (HuGBC alapító) online jelentkezett be, hogy beszámoljon a legfrissebb IPCC jelentésről és a legsürgetőbb teendőkről. Sajnos nem jött túl megnyugtató hírekkel, hiszen hiába kongatja a Testület hosszú évek óta a vészharangot, a 6. jelentésében már vörös jelzést kellett kiadnia. A változó klímához való emberi adaptációnak igenis vannak határai, nem csak az állatok, de saját fajunk sem tud a végtelenségig alkalmazkodni a szélsőséges körülményekhez. Hogy ezt miért nem érzékeljük még annyira Európában? Mert kontinensünkön főleg a hőstressz okoz többlethalálozást, ami nem annyira tetten érhető, mint az éghajlatváltozás okozta pusztító viharok, áradások vagy szárazság mortalitása. Biztatásként Ürge-Vorsatz Diána elmondta, hogy a felmelegedés csökkentésével még sok káros folyamat megállítható vagy mérsékelhető, és ebben nagy szerepe van az építőiparnak. Ha stabilizálni akarjuk a hőmérsékletet, nincs más választásunk, csak a nulla ÉS semmi, azaz a fosszilis tüzelőanyagokról muszáj leszokni. A legfontosabb a fogyasztás és az energiaigény csökkentése, kizárólag ezt követően érdemes tiszta energiával vagy semlegesítéssel foglalkozni.

A következő évtized jövőnk szempontjából meghatározó lesz. Minden éghajlaton lehetséges nulla CO2-s épületek létesítése, de még hasznosabb lenne felújításban gondolkodni, a régi épületeket új funkcióval ellátni. A CO2-kompenzáció csupán egyfajta „búcsúcédula” a nagyvállalatok számára, mellyel megvásárolják a nyugodt lelkiismeretet. Ehelyett mindenkinek a nulla kibocsátást kellene célként kitűznie, hiszen vannak olyan szektorok, ahol sokkal nehezebb a dekarbonizáció, a kompenzációt inkább azokra kell tartogatni. Mit tehet az építőipar? A főbb eszközök közé tartozik minél több bioalapú (természetes) anyag beépítése minél hosszabb élettartamú épületekbe, javítás és javíthatóság szem előtt tartása, csapadék talajba szivárgását elősegítő burkolatok alkalmazása és minél több lombkorona megtartása, fák ültetése (hiszen városaink természetes légkondicionálójaként szolgálnak). Előremutató példaként a CEU új bécsi egyetemi központjának szánt Otto Wagner Campus-t említette. A projekt egy energiapozitív, azaz erőműként szolgáló felújítás lenne, mely alacsonyabb költséggel megvalósítható, mint egy új komplexum építése. Az erre vonatkozó átfogó kutatás az osztrák állam elismerésében részesült. Az előadás utolsó, hangsúlyos üzenete volt, hogy napjainkban életbevágó jelentőségű az esztétikum átértékelése, a klímaválság kellős közepén egyszerűen nem lehet ugyanaz a szép, mint a korábbi évszázadokban!

Victoria Kate Burrows, az Advancing Net Zero igazgatója és a World Green Building Council képviselője szintén élő online formában, Verseny a nulláért – nemzetközi elköteleződések címmel tartott előadást. Először arról beszélt, hogy a teljes szén-dioxid-mentesítés az üzemeltetési és a beépített CO2-t is magába foglalja, illetve azt az épület és anyagainak teljes életciklusára kell vonatkoztatni. A klímacélok megvalósításának támogatására indult el a Race to Zero nevű, ENSZ által támogatott, globális kampány, hogy összpontosíthassa a nem állami szereplők vezetői potenciálját és támogatását az egészséges, rugalmas nulla szén-dioxid-kibocsátás elérése érdekében. A Race To Zero a nemzeti kormányokon kívüli szereplőket mozgósítja, hogy csatlakozzanak a Climate Ambition Alliance-hez és köteleződjenek el a 2050-es karbonsemlegesség mellett. A célkitűzés szerint 2050-re minden újépítésű vagy felújított épület, infrastruktúra nulla beépített CO2-vel, illetve a meglévő épületek nulla üzemeltetési CO2-vel kell, hogy működjenek. Victoria Burrows bátorította a magyar vállalkozásokat is, hogy csatlakozzanak a kampányhoz, emellett adott pár tippet, mit lehet akár azonnal elkezdeni. Javaslatai közé tartoztak a következők: számoljunk karbonlábnyomot, tűzzünk ki határidőt a semlegesítésre (legkésőbb 2050-ig), mérjük és dokumentáljuk a beépített CO2-t vagy például maximalizáljuk a megújuló energiaellátást. A közösen megtehető erőfeszítések meghatározásával, a költségek és előnyök megosztásával, az összefogással nyerhetjük meg a „Nulláért folytatott versenyt”.

Az online prezentációk sorát Alexia Laird, az egyik legnagyobb brit ingatlanfejlesztő, a Landsec vezető fenntarthatósági menedzsere zárta a nagy-britanniai helyzet, valamint két jelentős projekt ismertetésével. A közelmúltban indult el egy folyamat, mely során a Landsec próbál egyes alágazatoktól (például a kiskereskedelem és a szabadidő) elmozdulni a nagyszabású regenerációs lehetőségeket magukba foglaló városi lehetőségek irányába. A cég amellett kötelezte el magát, hogy a továbbiakban csak nulla CO2 kibocsátású projektekben vesz részt. A nyilvánosság számára is közzétett szén-dioxid stratégiájuk öt pilléren nyugszik: az üzemeltetési energiaigény csökkentése, kizárólag megújuló energia beszerzése, belső CO2-ár alkalmazása, melynek segítségével láthatóvá tehetők azok a szén-dioxid-hatások, amelyeket általában figyelmen kívül hagynak, és a vállalat fel tud készülni egy esetleges jövőbeli szén-dioxid-adóra. A negyed pillér az építkezések hatásának csökkentése, az ötödik és egyben utolsó lépés a maradék szén-dioxid-kibocsátás kompenzálása, ami viszont csakis a szén mennyiségének csökkentésére tett minden egyéb erőfeszítés után következhet. Laird kihangsúlyozta, hogy a kibocsátás csökkentéséhez elengedhetetlen a megfelelő információk rendelkezésre állása, a legnagyobb hatékonysággal pedig az ingatlanfejlesztési folyamat elején, az ötletelési és vázlatkészítési szakaszban lehet a cél érdekében fellépni.

Ennek fő alapelvei a következők: építsünk

• kevesebbet (használjunk kevesebb anyagot),
• okosan (elemezzük a különböző szóba jöhető szerkezetek karbonlábnyomát),
• hatékonyan (a kivitelező és a beszállítói lánc is igyekezzen tovább csökkenteni a kibocsátást).

Bár Nagy-Britannia egyre nagyobb arányban használ tiszta energiát, a 2050-es célok eléréséhez még ez is kevés, mellette szükség lesz az energiaigények csökkentésére is. Mivel a széles körben alkalmazott EPC (Energiateljesítmény tanúsítvány) besorolás nem ad pontos képet (így előfordulhat, hogy egy A minősítésű épület sokkal több energiát fogyaszt, mint akár egy E-s), 2020-ban bevezették a NABERS UK-t egy új, használat közbeni teljesítményértékelési rendszert, amely az épületek tényleges mért adatain alapul. Az új értékelési rendszernek való megfeleléshez dolgozták ki a tervezési szakaszban használható Design for Performance nevű módszertant. A prezentációt a Landsec vállalat két kiemelkedő projektje, a Forge és a Timber Square bemutatása zárta, melyek jól illusztrálják, hogyan lehet az előremutató elméletet megvalósítani. A Forge esetén az autóiparban jól bevált alkatrész-összeszerelő metódust alkalmazták: a ház alkotóelemeinek standardizálása gyorsabb, hatékonyabb kivitelezést tett lehetővé, és ezen alkatrészekkel a jövőben változatosabbnál változatosabb épületek hozhatók létre.

Részletes beszámolónkat hamarosan folytatjuk.

<< Vissza a főoldalra