Passzívház és okosotthon is készülhet vályogból és szalmából

Vályogházban élni sokkal egészségesebb, mint egy átlagos betonépületben, és az új technológiák zöme nagyon jól alkalmazható benne. Tehetünk rá napelemet és fűthetjük a falakat is.

1

Bíró Péter nemzetközi épületbiológus (HuGBC tag), azt is elárulja, hová csengethetünk be, ha testközelből ismerkednénk egy ökoházzal, mielőtt nekiállnánk építeni egyet.

Folyamatosan növekszik az érdeklődés a természetes építőanyagok és technológiák iránt, a tendenciát mi is érezzük, de Bíró Péter nemzetközi épületbiológus, az Öko Home Expo ötletgazdája, szervezője számszerűsíti is: évente tíz százalékkal több megrendelést kapnak. A Somogy megyei Tengődön rendezett konferencián azt tapasztaltuk, hogy az öko építőanyagok világa eleven, mint maga a természet, ezért

„Pár éve elindult egy tudatosság a bio élelmiszerekkel kapcsolatban, ami mára az építőanyagoknál is jelentkezik. Egyre többet olvasnak arról az emberek, hogy nagyon nem mindegy, milyen anyagokat építenek be a házba; háztulajdonosként sem, és környezetvédelmi szempontból sem, mert sok építőanyag veszélyes hulladékként végzi, és jelentős terhet jelent a környezetnek. Amíg pedig a házban van, a kipárolgásai révén károsíthatja az egészségünket.”

Nemcsak az érdeklődés nő, de sokan vásárolnak is ilyen anyagokat. A legtöbben felújítanak, de gyártók, például hazai készházgyártók is keresik a természetes építőanyagokat és megoldásokat. Bíró becslése szerint évente több mint száz ilyen ház készül, míg éppen most épül Monoron egy lakópark, ami ökoanyagokkal valósul meg.

Rengetegféle építőanyagról beszélünk: vályog, kenderbeton, szalma, döngölt föld, CLT, faforgács- és birkagyapjú-szigetelés, speciális festékek és vakolatok. Mennyi olyan része van egy ökoháznak, amit nem lehet környezettudatos anyagból építeni?

„95 százalékban kiváltható minden természetes építőanyaggal, a maradék öt százalék azért kell, hogy biztonságosabbak legyenek az épületek – magyarázza –, gondolok itt a vízszigetelésre, a lábazati szigetelésre vagy a légtömörség eléréséhez szükséges megoldásokra, ha egy passzívházat építünk. Ez az arány igaz az egyszerű kis családi házakra, és a több ezer négyzetméteres irodaházakra is.”

Jóllehet, a vályog jelenleg az emberek túlnyomó többségéből negatív asszociációkat vált ki,  ez elsősorban azért van, mert elveszett a vályogépítészethez kapcsolódó, egykor szájról szájra átadott tudás, és a hatvanas évektől szakszerűtlenül újították fel ezeket a házakat. A hagyományok, jól épített vályogház nem penészedik, nem gombásodik. És ma már a régi tudás ismerői sokkal korszerűbb anyagokat is kapnak, pluszban pedig új, a vályog esetében is használható technológiákat.

Egy mai vályogház nem ugyanolyan, mint egy százötven éves, mert „régebben nem voltak meg a mai szigorú építési szabványok, illetve nem voltak a minősített gyári építőanyagok olyan szinten, mint mostanság.

A teljes cikk itt olvasható.

Szerző: Ujlaky István

Forrás: http://player.hu

<< Vissza a főoldalra