Épületenergetikai forradalom előtt állunk?

Magyarország jelenleg GDP-je hat százalékát költi energiaimportra, ami az uniós átlag kétszerese.

Az ország az elmúlt években az egyik legmagasabb GDP-arányos energiaimport-számlát fizette az Unióban. A külső energiaimportfüggőség csökkentése – amely többek között a megújuló energiaforrások és az energiahatékony technológiák fokozott kiaknázásának támogatása révén valósulhatna meg – mérsékelné a fosszilis tüzelőanyagok árának ingadozásából eredő hatásokat és fokozná az energiabiztonságot – állapította meg az Európai Bizottság 2016 évi országjelentése.[1]

Az energiafelhasználás egyik fontos szegmensét napjainkban az épületek fűtése és a háztartási készülékek fogyasztása teszi ki a közlekedés, a szolgáltatások és az ipar mellett az egész világon. Hazánkban a háztartásokhoz kötődik az összes felhasznált energia mennyiségének mintegy harmada. Ha abból indulunk ki, hogy minden gazdaság ott tudja az energia hatékony felhasználásában a legnagyobb javulást elérni, ahol a leggyengébb teljesítményt nyújtja, akkor a Magyarország előtt álló legnagyobb kihívás az épületek energiahatékonyságának további javításában van.  A magyar háztartások energiaintenzitása még az uniós átlagnál is magasabb, több mint kétharmaduk rezsicsökkentő energetikai korszerűsítésre szorul. Az ezredforduló óta alig javult a magyar háztartások egy négyzetméterre jutó fűtési energiafelhasználása[2].

Ennek egyik oka, hogy Európa számos országában már bevezették azokat a megemelt épületenergetikai elvárásokat – a költségoptimalizált kövelelményszintet és közel nulla energiaszintet -, melyek hazánkban is általánossá válnak két lépésben 2018-tól, illetve és 2021-től. Egy német háztartás ma például annyi energiát használ fel egy hét alatt, mint amit a hetvenes években egy nap alatt!

„Az energiahatékonyság javítása az energiafelhasználás racionalizálását jelenti: célja, hogy azonos vagy javuló szolgáltatási színvonal és komfort mellett kevesebb erőforrást használjunk fel. E tekintetben Magyarország is egy nagy áttörés előtt áll. 2018-tól minden új épület építésekor vagy felújításakor már olyan normák lépnek életbe, melyek a mai épületenergetikai elvárásoknál mintegy 40 százalékkal magasabbak. 2021-től pedig minden uniós tagállamban bevezetésre kerül a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó szabályozás. Ez a változás felér egy épületenergetikai forradalommal. Ha az energia-megtakarítási potenciál mértékét érzékeltetni akarjuk, a követelményeknek megfelelő új épületek energiafogyasztása 25-30% százalékkal lesz a mainál kevesebb, felújítások esetén a megtakarítás elérheti vagy meghaladhatja az 50 százalékot.” – mondta Szalai Gabriella, a MEHI munkatársa.

[1] http://ec.europa.eu/europe2020/pdf/csr2016/cr2016_hungary_hu.pdf, 60. oldal

[2] [2] http://www.odyssee-mure.eu/publications/efficiency-by-sector/household/household-eu.pdf, 50. dia

Forrás: mehi.hu

 

 

Forrás: http://www.mehi.hu

<< Vissza a főoldalra