Kérjük itt adja meg a belépéshez szükséges adatokat. A regisztrációhoz vegye fel a kapcsolatot kollégánkkal.
Kérjük itt adja meg a belépéshez szükséges adatokat. A regisztrációhoz vegye fel a kapcsolatot kollégánkkal.
Kérjük, itt adja meg a belépéshez szükséges adatokat. A regisztrációhoz vegye fel a kapcsolatot kollégánkkal.
Egyre többen teszik fel maguknak ugyanazt a kérdést – mit tegyünk, hogy alacsonyabb legyen a villany- és a fűtésszámlánk? Lehetséges olyan házat építeni, amelynek gyakorlatilag semmibe nem kerül a fenntartása? A válasz az hogy: igen! A probléma megoldását a passzív építészet jelenti.
Mikor jelentkezett először igény passzív házakra? A 70-es évek energiaválsága jelentette a fordulópontot, amikor a közel-keleti fegyveres konfliktus következtében a kőolaj ára hirtelen közel 300%-kal megemelkedett. Ekkor indult a kutatás megújuló energiaforrásokat használó alternatív építészeti megoldások iránt. A passzív házak, vagyis azok, amelyek például az ingyenes napsugárzásból nyerik az energiát, ígéretes iránynak bizonyultak.
Mit is jelent tulajdonképpen a passzív ház? Olyan építményt, amelynek nagyon alacsony a hőenergia-igénye. A 90-es években Wolfgang Feist által Darmstadtban kidolgozott definíció szerint ez maximum 15 kWh/m2/év mennyiséget jelent. Összehasonlításképpen: a hagyományos épületek éves energiaigénye körülbelül 120 kWh/m2. És bár a hagyományos házakhoz képest sokkal olcsóbb az üzemeltetésük, a passzív építészet e példája szemlélteti, hogy van lehetőség maximálisan energiatakarékos épület megépítésére.
Sőt, az az irány, amerre az építészet tart világszerte, azt bizonyítja, hogy a közeli jövőben az összes új építésű épületnek passzívnak vagy energiatakarékosnak kell majd lennie. Minden arra utal tehát, hogy a passzív házak néhány éven belül elvárt technológiát fognak képviselni, megfelelve a modern építészet összes hatályos szabványának.
Annak ellenére, hogy egy passzív ház megépítésének költsége körülbelül 20–30%-kal meghaladja a hagyományos beruházásét, töretlenül nő az ilyen jellegű projektek népszerűsége. Először is, a passzív és hagyományos házak építési költsége közötti különbség évről évre csökken – többek között az építőiparra vonatkozó újabb és újabb energetikai korlátozásoknak köszönhetően. A villamos energia és a tüzelőanyag folyamatos áremelkedése sem elhanyagolható. Ezért rávilágítunk a passzív építészet 4 előnyére.
A passzív házak legnagyobb előnye az energiatakarékosság. Mivel arra törekednek, hogy a lehető legkevesebb nem megújuló energiát (áramot, gázt, fűtőolajat, szilárd tüzelőanyagot) használjanak fel, a passzív házak minimális energiamennyiséget használnak fűtéshez, ezért egy ilyen épület fenntartási költsége nagyon alacsony. Az energiaárak emelkedésével párhuzamosan egyre nagyobb és érezhetőbb lesz az ebből eredő megtakarítás.
– A legjobb hatás elérése érdekében passzív házba energiatakarékos ablak-ajtó rendszereket kell választani. A bennük alkalmazott innovatív megoldások a legmagasabb szintű hőszigetelést biztosítják, aminek köszönhetően ezek a rendszerek felhasználhatók passzív házakban. A kiváló hőszigetelésen túl nagyon jó hangszigetelést, víz- és légszigetelést is nyújtanak, továbbá rendkívül szilárd szerkezetet garantálnak – állítja Béres Balázs, az Aluprof cég műszaki tanácsadója.
Egyeseknek előnyt, mások számára hátrányt jelent az épület formája és a hozzá kapcsolódó minimalizmus. A passzív házak alapvetően egyszerű tömb formában épülnek – nem lehet bennük sok törés. Hiába keresünk bennük erkélyt, tetőablakot és ablakfülkét – ezek nehezítenék a falak szigetelését. Passzív projektekben általában garázs sincs.
Ebből fakadóan az egyenes és megfelelően irányított, nagy üvegfelületekkel ellátott falak lehetővé teszik az ingyenes napenergia maximális kihasználását. Ezáltal elkerülhető a hőhidak kialakulása is. Egyeseknek az ilyen jellegű házak túl egyszerűek, sőt, nem esztétikusak, eltérnek az otthonos házról alkotott képtől. A korszerűség és minimalizmus hívei azonban értékelik a passzív házak által nyújtott egyszerűséget.
A passzív házak jelentős mértékben csökkentik a légkörbe jutó szén-dioxid mennyiségét – elsősorban alacsonyabb energiaigényüknek és a megújuló energiaforrások használatának köszönhetően. A globális szinten kevesebb CO2 jobb levegőminőséget eredményez – erre pedig gyakorlatilag az egész világ ügyel. A hatások azonban mikro skálán is érezhetők – tulajdonságaiknak köszönhetően a passzív házak aktívan „támogatják” a szmog elleni küzdelmet, ami továbbra is jelentős probléma Magyarországon, annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben jelentős mértékben csökkent a kibocsátás. Minél több passzív ház van egy környéken, annál nagyobb lesz a presztízse, a lakókomfort, országos viszonylatban pedig könnyebb lesz elérni az EU által meghatározott éghajlat-politikai célokat.
A passzív házak felhasználói szempontból remek beruházásnak minősülnek – a tökéletesen illeszkedő nyílászárókat például jó néhány évtizedig nem kell korszerűsíteni. A 70-es években épített passzív házak gyakran máig az ingyenes energia optimális tárolásának és kinyerésének mintapéldái.
A passzív építészetben nagy hangsúlyt helyezünk a visszanyerésre, vagyis az energetikai hasznosítással járó folyamatos légcserére. E megoldás számos előnye közül az egyik az épület belső terében uralkodó mikroklíma javítása – nem lesz huzat, páratartalom-szabályozó megoldások alkalmazhatók a helyiségekben, továbbá a megfelelő szűrők használatával javítható a levegő minősége. Ez főként azok számára fontos, akik allergiával küzdenek – jelenleg tehát, amikor szenvedünk a szmogtól, ez a társadalom jelentős része számára kínál megoldást.
A teljes cikk itt olvasható.
Forrás: http://nrgreport.hu