Válaszút előtt - Úton a karbonmentes építés felé - Green Future Conference 2023: 1. rész

A HuGBC idei éves konferenciájának a „Válaszút előtt - Úton a karbonmentes építés felé” címet adta. Mind egy nemzetközi hálózat részeként, mind a hazai építési ágazatot megtestesítő szervezetként a HuGBC élen jár abban, hogy hosszú távon elkötelezze az ágazati szereplőket a nulla karbon kibocsátású építés mellett. A célok megvalósításához rendszerszintű elmozduláshoz van szükség. Míg a nemzetközi és hazai stratégiák és szabályozók hosszabb távon körvonalazódnak, azonnali cselekvésre van szükség: kritikus elágazáshoz érkeztünk, mert most kell a megfelelő döntéseket meghoznunk ahhoz, hogy jó irányban mehessünk tovább az ingatlanszektor és épített környezet átalakításában.

1

A konferenciát Szarvas Gábor, a HuGBC elnöke nyitotta meg. Említést tett az egyre sűrűsödő klímaproblémákról, de mégis arra biztatta a jelenlévőket, hogy használják a rendelkezésre álló eszközöket az építőipar területén. Hangsúlyozta, hogy az eddigiekhez mérten a hatásos változások eléréséhez most már az eddiginél jóval erősebb együttműködésre és a pénzügyi ösztönző rendszerek kiépítésére is szükség van.

Christiana Markert, az idei konferencia fővédnöke a Német Nagykövetség képviseletében kiemelte, hogy a karbonmentes átálláshoz elengedhetetlen a lakosság személyes szokásainak fenntartása, amihez innovatív technológiákra van szükség. Az építőipar klímavédelmi céljait az iparági szereplők érdekeinek figyelembevételével lehet csak eredményesen véghezvinni.

Catriona Brady, a WorldGBC stratégiai és fejlesztési igazgatója a globális keretek hangsúlyait vette számba, hogy miért elengedhetetlen az épített környezet az Agenda 2030 szempontjából. Ágazatunk globálisan az energiaigény 34%-áért, az energiával kapcsolatos szén-dioxid-kibocsátás 37%-áért, a természeti erőforrás-felhasználás 50%-áért felelős. Teljes kibocsátása 2050-re várhatóan megduplázódik. Ezzel az építőipar 100 GtCO2e beépített szén-dioxid-kibocsátással a globális karbonmérleg 25%-át fogja kitenni. Az európai épületek több mint 90%-a túl sok energiát fogyaszt, és többségük mélyfelújításra szorul. A mérséklésben mind a szakpolitikának, mind az iparági szereplőknek szerepül van. A nemzetközi szervezet az előttünk álló feladatokat összefoglalva 2023 tavaszán publikálta a fenntartható épített környezetre vonatkozó globális elveket (Global Policy Principles for a Sustainable Built Environment).

Fő feladatnak az épületek felújításának felgyorsítását, az "Energiahatékonyság az első" elv mentén az energiaigény lehető legnagyobb mértékű csökkentését mind az új, mind a meglévő épületek esetében, és az épületek teljes életciklusa során keletkező kibocsátások csökkentését emelte ki. Mindezek eléréséhez az épületenergetikai irányelv (EPBD) felülvizsgálata során a nemzetközi hálózat élén és a tagszervezeteket összefogva aktívan támogatta az energiateljesítményre vonatkozó minimumkövetelmények bevezetését. Szintén fontos az energiateljesítményre vonatkozó tanúsítványok harmonizációja, a teljes életciklusra vonatkozó szén-dioxid-kibocsátásról szóló jelentéstételi kötelezettség, illetve a célértékekkel és határértékekkel kapcsolatos rendelkezések.

Dr. Christine Lemaitre, a German Sustainable Building Council (DGNB) vezetője előadásának fókuszában a klímapozitív épületek álltak. Hangsúlyozta, hogy a késlekedés olyan feltételeket teremtett és teremt, amelyben csak az azonnali és progresszív lépések segítenek. A szervezete a piaci szereplőket összefogva kulcsszereplő Németországban. Olyan minősítési rendszert kínálnak, amely a jogszabályi kötelezettségeket magasan meghaladó megoldásokra ösztönzi az építtetőket. Kiemelte, hogy a környezettudatosság nem pénzkérdés: a magas minősítést szerző épületek költségeiben nem jelent többletet a minőség.

A DGNB klímapozitív épület valóságos, mért adatokkal alátámasztott nulla karbon-kibocsátást jelent. Kiemelte, hogy ebbe csak a helyi megoldások számítanak bele (kompenzálás és ellentételezés nem elfogadott). A célok eléréséhez az épület dekarbonizációs útitervét is be kell mutatni. Ez egyaránt támogatja a valós célok kijelölését és az előrehaladás nyomon követését.

Dirk Bartsch, a német Berlin Hyp AG bank ESG vezetője az épületek dekarbonizációját segítő zöld finanszírozás kereteiről és megoldásairól beszélt. Az Agenda 2030, a Párizsi Éghajlat-változási megállapodás és az EU Green Deal jelölik ki a szabályozási és politikai fejlődés kereteit a fenntarthatóság területén. Ennek részét képezi a Fenntartható Finanszírozási Akcióterv és az EU Taxonómia. Így lehetővé válik a teljes gazdaság és ezen belül az építési ágazatpénzügyi erőforrásainak fenntartható tevékenységekre irányítása.

Az éghajlattal kapcsolatos jogi, műszaki, piaci és megítélésbeli kockázatok potenciális pénzügyi hatásai között kiemelte, hogy növekszik a politikai nyomás az ESG-kérdések előmozdítása érdekében. További, szigorúbb szabályozások várhatók. Ezek teljesítéséhez szükség van a megfelelő adatok és mérések dokumentálására, az EU szabványok szerinti számítások elvégzésére, illetve hatáselemzés és dekarbonizációs terv bemutatására. Előadásában kitért az egyes lépésekhez tartozó módszertani kötelezettségekre is. Az alapok megteremtése után következő lépés az ESG-tényezők beépítése a hitelezési döntésekbe.

A szekció zárásaként panelbeszélgetésre került sor, ahol a résztvevők az épületállomány dekarbonizációjának finanszírozási kérdéseit járták körül. Horváth Áron, a CBRE fenntarthatósági üzletágvezetője által moderált blokkban a beszélgetőpartnerek a zöld finanszírozás és ESG hazai gyakorlatáról és a nemzetközi követendő példákról beszélgettek, valamint arról, hogy ezek hogyan tudnak megvalósulni a magyar gyakorlatban.

Képgaléria: https://www.hugbc.hu/page.php?id=4&gallery=150

<< Vissza a főoldalra