Barta Zsombor

Barta Zsombor
fenntarthatósági szakértő
HuGBC elnök

Az energiavészhelyzet kihirdetésével egyidőben egyre inkább a fókuszba került hazánkban is az energiatudatosság, a fenntarthatóság, a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség mielőbbi visszaszorítása. A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete 2009-es alapítása óta már azon munkálkodik, hogy a hazai építőállományt és építőgazdaságot egy fenntarthatóbb pályára terelje, az érdekelt feleket oktassa, nemzetközi & hazai jó gyakorlatokat mutasson be és egy olyan szakmai közösséget alkosson, mely az épített környezetünk fenntarthatósági vetületeire piacképes és fenntartható válaszokat és megoldásokat tud adni. Jelenleg a szervezet elnökeként támogatom ezt a munkát.

Mindig is hangsúlyoztam, hogy véleményem szerint a fenntarthatóság rendszerszintű gondolkodást és ennek megfelelő megoldásokat igényel. A mostani épületekhez kötött energiafogyasztás és -ellátás drasztikus változásai miatt rendszerszintű optimalizálására van szükség, mert már sokszor nemcsak az a kérdés merül fel, hogy ki tudjuk-e fizetni a magas energia árakat, hanem már az is, hogy egyáltalán lesz-e azokból elegendő. 

Ahhoz, hogy érdemi változásokat eszközölhessünk az építőipari gazdaságban, az összes érintett félnek és szereplőnek rendszer szintűen együtt kell működnie. A szabályozói oldalon lehetővé kell tenni a fenntartható megoldások széleskörű elterjedését és integrálását, a befektetői oldalnak fel kell ismernie, hogy csak a hosszútávú fenntarthatóság a pénzügyileg is fenntartható megoldás és az épületek használóinak és üzemeltetőinek is integrálniuk kell a mindennapokban a hatékony és tudatos használatot. A fenntartható megoldásoknak kell a normává válniuk.

Konkrét lehetőségek

A fosszilis tüzelőanyagoktól csak úgy tudunk megszabadulni, ha alternatívákat léptetünk a helyükbe. Ez a legkönnyebben az alternatív helyi energiatermeléssel valósítható talán meg. Tudjuk egyik oldalról, hogy a természetes területek folyamatos leburkolása és beépítése nagy probléma. A nagy kereskedelmi, logisztikai és ipari létesítmények azonban rendelkeznek olyan nagy (lapos)tető felületekkel, melyek kiválóan alkalmasak napelemek vagy napkollektorok telepítésére. Jelenleg ezek a hatalmas felületek energiatermelés szempontjából szinte teljesen kihasználatlanok. Ha mind a szabályozói, mind a tulajdonosi oldal számára vonzó alternatívává lehet a helybeni, és ezáltal de-centralizált megújuló energiatermelést alakítani, akkor ez egy mindenki számára előnyös megoldás jelenthet.

De természetesen nem elég az egyébként folyamatosan növekvő energiaigényünket pusztán kiváltani valami mással, ezzel párhuzamosan a drasztikus energiafelhasználás csökkentése és optimalizálása is egy nagyon fontos feladat. Jellemzően több mint 10-20% megtakarítási lehetőségeket lehet eszközölni nagyobb és nem éppen optimálisan üzemelő (kereskedelmi) épületek esetén is. Pusztán a napi rutin folyamatok újragondolásával, optimalizásával már rengeteget meg lehet spórolni; Pl. kell-e, hogy mindenhol, mindig égjenek a lámpák (akkor is, ha besüt a nap), az éjszakai díszkivilágítás optimalizálása, csökkentése vagy teljes elhagyása lehet, hogy nem is olyan ördögtől való ötlet? Mennyiszer tapasztaltuk már, hogy hideg időben az épületek zöme egyszerűen túl van fűtve, melegben meg sokszor túl van hűtve? Az épületgépészeti rendszerek újra – és finomhangolásával, energiahatékonyságukat növelő megoldásokkal igazán sokat lehet még a modernnek mondott épületeknél is megspórolni.

De, mivel rendszerszintű gyakorlatokról beszélünk, természetesen nem állhatunk meg a napi rutinok megváltoztatásánál, meg az energiahordozók cseréjénél, hanem a tudatosságot és a közép- és hosszútávú gondolkodás elterjedését is fokozni kell.

Bár minden új építésnél mérlegelendő, hogy ténylegesen szükség van-e arra az új projektre, tényleg szükséges-e a rengeteg erőforrás felemésztése, de ha a válasz ’igen’, akkor a tervezőknek és a beruházóknak ma már egy nagyon komplex tudástárház áll a rendelkezésükre, melyek segítségével létrehozhatóak a nulla kibocsátású épületek. A rendszerszintű gondolkodásmód itt már elengedhetetlen, hisz kezdve a terület kiválasztásával, az épület tájolásával a külső homlokzatok megtervezésével és az anyaghasználttal már rengeteget tehetünk azért, hogy a fenntarthatóságot ténylegesen támogassuk és ne csak aktuális trendeket kövessünk.

A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete a rendszerszintűséget tudja aktívan támogatni azzal, hogy a tagságunk által egy nagyon széles spektrumú szakmai tudáshálózattal rendelkezünk és ezáltal fel tudunk mutatni olyan hatékony megoldási javaslatokat, melyek az építőgazdaságot ténylegesen fenntartható pályára állítják.

<< Vissza a jó gyakorlatokhoz

<< Vissza a főoldalra