Életciklus alapú karbonlábnyom workshopot tartottunk a FUGÁ-ban

Az EU EPBD irányelve 2028-tól kötelezővé teszi minden nagyobb és 2030-tól minden új épület életciklus alapú karbonlábnyomának kiszámítását. INDICATE LIFE projektünk az erre való felkészülést segíti, ennek keretében tartottunk workshopot május 14-én a FUGÁ-ban tagjaink és meghívott szakértők részvételével. A bevezető előadást követően arról gondolkodtunk közösen, hogyan tudjuk elősegíteni az épületek dekarbonizációját az életciklus-elemzés (LCA) segítségével, valamint a támogató szabályozások és módszertanok kifejlesztését.

1

A 32 résztvevő részvételével megtartott workshopon Dr. Szalay Zsuzsa projektvezető előadásában beszélt:

• az üzemeltetési és beépített karbon fogalmáról és arányaikról
• az uniós és az egyes európai tagállamokban érvényben lévő életciklus alapú (WLC) szabályozásokról
• az INDICATE LIFE projektről, amely LCA adatokat generál, referenciaértékeket hoz létre, és támogatja a nemzeti módszertan kidolgozását
• a hazai helyzetképről

Már az előadás elején kiderült, hogy az életciklus alapú megközelítés azért kulcsfontosságú, mert az épületek energiahatékonyságának javulásával az életciklus karbonlábnyomon belül csökken az üzemeltetési karbon, de egyre nagyobb a beépített karbon aránya és mennyisége is.

Az európai országok WLC szabályozásai sokszínű képet mutatnak: egyes országokban még csak javaslat vagy tervezet formájában létezik a jogszabály, máshol már elfogadták, és WLC határértékeket vagy jelentéstételi kötelezettséget tartalmaz.

Az uniós szabályozások szintén határozott léptekkel haladnak az LCA és a karbonlábnyom kötelező alkalmazása felé:

• 2024 májusában hatályba lépett az új EPBD (Energy Performance of Buildings Directive).
• 2025. december 31-ig meg kell jelennie egy uniós szintű számítási keretrendszernek.
• 2027 januárjáig a tagállamoknak nemzeti útitervet kell készíteniük, amely célértékeket és határértékeket is rögzít.
• 2028. januártól minden 1000 m² feletti épület esetén kötelező lesz az életciklus-alapú GWP (Global Warming Potential) számítás, amely az energetikai tanúsítvány részeként jelenik meg.
• 2030. januártól minden új épületre számítani kell a GWP-t és meg kell felelni a nemzeti határértékeknek

Az EPBD-n kívül más EU-s jogszabályokban is megjelenik az életciklus elemzés. Ilyen például az Építési termék rendelet (Construction Products Regulation, CPR), a Taxonómia rendelet, valamint a zöld közbeszerzés. Ezek összehangolása jelenleg folyik.

Az uniós finanszírozású INDICATE LIFE projektünk az adathiány problémájára reagál: hiányzik ugyanis a kellő mennyiségű és minőségű termékadat és épület szintű adat. A projektben Magyarországról a HuGBC vesz részt, feladatai közé tartozik:

• A magyar helyzetkép feltérképezése az életciklus módszerek terén
• Módszertan és adatbázis stratégia kidolgozása
• Érdekeltek bevonása, munkacsoport kialakítása

Az INDICATE LIFE projekt előzménye egy három uniós országban nagy, reprezentatív épületminták elemzésével elvégzett beépített karbon vizsgálat, de Magyarországon is számos eredményre lehet már építeni, például:

• a HuGBC Advancing Net Zero projektje és LCA képzés-sorozata, valamint a Zéró Karbon Útiterv 2050,
• Nemzetközi projektek: IEA EBC Annex 72, Annex 89 és az IS-SusCon
• Hazai kutatási projektek: OTKA kutatási projektek, publikációk

A magyar helyzetképhez hozzátartozik, hogy a magyar épületenergetikai tanúsítvány az energiafogyasztás mellett az üzemeltetési karbonkibocsátást 2023 óta már tartalmazza, de a beépített karbont még nem. A 2023 óta érvényben lévő, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 9/2023. (V.25.) ÉKM rendelet követelményrendszerében a hőátbocsátási tényező, a fajlagos hőveszteség tényező, az összesített energetikai jellemző és a fajlagos CO₂ kibocsátási határérték szerepel. Azaz az épületenergetikai követelmények és az épület energetikai teljesítményének számítása csak az üzemeltetési karbont veszi számításba – a teljes életciklus elemzés hiányzik a szabályozásból.

Egy 2020-ban végzett felmérésből az derült ki, hogy sok hazai építész figyelembe veszi az épület környezetre gyakorolt hatását a tervezési döntéseiben, azonban életciklus elemzést csak nagyon kevesen végeznek. Az életciklus elemzés akadályaként legtöbben azt jelölték meg, hogy az ügyfelek nem igénylik és nem hajlandók fizetni érte, de említették az adathiányt, a szakpolitikai szabályozás és ösztönzés hiányát, valamint a szakértők és képzési lehetőségek hiányát is. A válaszadók több mint 90%-a egyetértett abban, hogy az LCA követelményeket be kellene vezetni az építőipai jogszabályokba, szabályozásokba.

Az INDICATE LIFE projekt keretében 2025-ben négy tanácsadó cég, két építésziroda és két kutató bevonásával készült magyarországi felmérés az épület LCA alkalmazásáról. Ez alapján látszik, hogy az utóbbi években jelentősen növekszik nálunk is az LCA elemzések száma (a megkérdezett tanácsadó cégek 90-100 projektben alkalmazták már), főként zöld minősítések (BREEAM, LEED) részeként, azonban egyáltalán nem elterjedt még a hazai építészeti gyakorlatban.

A prezentációt követően workshopunk résztvevői az alábbi fő témakörök mentén vitatták meg a felmerülő problémákat és lehetőségeket:

• Termékadatok
• Módszertan
• Eszközök, szoftverek
• Cél- és határértékek (benchmarkok)

Termékadatok

Általános vagy specifikus adatok elérhetők például a OneClick, az Ecoinvent vagy a GaBi software adatbázisából, de a környezetvédelmi terméknyilatkozatokból (EPD) is. Az utóbbi néhány évben folyamatosan nő a környezetvédelmi terméknyilatkozatok száma, most mintegy 50 hazai termékre van már, azonban nincs hazai EPD program operátor. A magyar cégek ezért külföldi adatbázisokba regisztrálják termékeiket (pl. International EPD System, finn RTS).  Az ÉMI építési termékek adatbázisa nem teljesértékű, egyszerűsített adatokkal dolgozik, pl. beszállítói távolság.

Kérdésként merült fel, hogy van-e szükség hazai adatbázisra, vagy hasznosabb lenne-e inkább külföldi adatbázist átvenni.

A résztvevők megerősítették, hogy vannak elérhető adatok (cégeknél, külföldi adatbázisokban), de nincsenek egységesen összegyűjtve. A gyártók szívesen látnának egy közös platformot a magyar termékek számára, valamint felvetődött a hazai program operátor szükségessége.

Módszertan

Léteznek termék- és épület-szintű LCA szabványok (EN 15804, EN 15978) továbbá nemzetközi minősítő rendszerek (Level(s), BREEAM, LEED, RICS). Emellett azonban egységes hazai módszertanra lenne szükség: akár saját, nemzeti módszertan kidolgozásával, akár egy már meglevő adaptálásával.

Eldöntendő kérdés többek között, hogy mely épületszerkezeti elemeket és életszakaszokat vegyük figyelembe, és mi legyen a vonatkoztatási egység (pl. bruttó/nettó/fűtött alapterület). Sok számítási részlet (pl. a biogén karbon lekötés) országonként eltér – emiatt a nemzetközi összehasonlítás problematikus, de mindenképp törekedni kell a hazai összehasonlíthatóságra.

A résztvevők felhívták a figyelmet, hogy a természetes építőanyagok akkor segítik jelentősebben az épületek dekarbonizációját, ha rövidebb távolságról szállítjuk őket az építés helyszínére. Magyarország rendelkezik felhasználható faállománnyal, jó minőségű agyaggal, szalmával, ezeket az anyagokat gyakran mégis külföldről szerezzük be, mert például a hazaiak nem rendelkeznek minősítéssel.

Szoftverek, eszközök

Jellemzően a One Click LCA szoftvert használják a hazai szereplők, valamint Excel alapú szoftvereket (KESZ, Belső Udvar). Itt is felmerült, hogy érdemes lenne-e az egységesítés érdekében hazai LCA szoftvert fejleszteni, vagy nemzetközi LCA szoftvert átvenni.

Határértékek, célértékek

Hiányoznak a hazai referenciaértékek. Jelenleg a RIBA Design Target vagy a OneClick LCA benchmarkjaira hagyatkozhatunk. A kérdés ezen a téren is az, hogy hogyan határozzuk meg a cél- és határértékeket. Egy 2024-es tanulmány már vizsgálta a benchmark kidolgozásának módszertanát különböző épülettípusok (egyszintes, többszintes) és különböző építési rendszerekkel épült (pórusbeton, favázas stb.) épületek nagyszámú, generált mintáján.

 

A workshop résztvevői egyetértettek az adatgyűjtés, az egységes módszertan, a mérhetőség és az együttműködés fontosságában, és örömmel köteleződtek el a további szakmai párbeszéd mellett.

<< Vissza a főoldalra