A zöldépület-minősítési rendszerek integrálása a BIM szemléletű tervezésbe 4/4

A TSPC Kft. négyrészes cikksorozatának utolsó részében a grafikus felülírások lehetőségiről ír a BIM rendszerben.

1

A sorozat korábbi cikkei: 1. rész, 2. rész, 3. rész

A grafikus felülírás az ArchiCAD egy igen hatékony eszköze, mellyel a modell elemek 2D-s és 3D-s megjelenítését lehet felülírni anélkül, hogy azok eredeti tulajdonságait megváltoztatnánk. Segítségével nem csak az építész grafika létrejöttét lehet segíteni, de alkalmas hibák vagy bizonyos tulajdonságú elemek kiemelésére, illetve adatvizualizációra. A következő példában egy irodaépület sematikus alaprajzán kerül bemutatásra, hogy hogyan lehet elősegíteni általa az épületminősítés dokumentálását. (1. ábra)

1. ábra Példa irodaépület alaprajz

A következő példában az épületet alkotó helyiségek, illetve az őket határoló falak akusztikai tulajdonságainak és igényeinek vizsgálata kerül bemutatásra. A WELL Building Standard szerint először a helyiségeket szükséges kategóriákra bontani a következő csoportosítás szerint:

1. Zajos helyiségek – Olyan helyiségek, melyek használata nagy zajterheléssel jár, ezért a körülötte lévő helyiségek magas léghanggátlási értékkel bíró válaszfalakkal védendőek. Ide tartoznak például az egyes gépészeti vagy a sportolásra alkalmas helyiségek.
2. Csendes helyiségek – Olyan helyiségek, melyekkel szemben magas hangszigetelési igényeket támasztunk, ezért a körülötte lévő helyiségektől magas léghanggátlási értékkel bíró válaszfalakkal védendő. Ide tartoznak például a tárgyalók, stúdió helyiségek, próbatermek.
3. Vegyes helyiségek – Olyan vegyes használatú helyiségek, melyekben vegyesen előfordulhat nagyobb és alacsonyabb zajterhelés is. Ezeket az általánosnál magasabb léghanggátlású falakkal kell elválasztani a környező helyiségektől. Ide tartoznak például az iroda és a co-working helyiségek.
4. Általános helyiségek – Olyan helyiségek, melyekkel szemben nincsenek extrém akusztikai igények. Ide tartoznak a közlekedő helyiségek, előterek stb.

Ahhoz, hogy a fenti értékeket vizualizálni lehessen grafikus felülírás segítségével, létre kell hozni egy értékkészlet alapú tulajdonságot, melyeket a helyiségként osztályozott elemekhez rendelünk. Az értékkészlet a „zajos”, „csendes”, „vegyes” és „általános” karaktersorokat tartalmazza (2. ábra). A megfelelő értéket manuálisan szükséges választani minden helyiséghez. Ezt listázással megkönnyíthetjük, ha elnevezésük szerint összevonjuk a helyiségeket. Így például az összes irodahelyiség egyszerre kaphatja meg a „vegyes” értéket ahelyett, hogy egyesével mennénk végig rajtuk (3. ábra).   

2. ábra Zajterhelési kategóriaértékek

3. ábra Zajkategória helyiséghez rendelése

A grafikus felülírás segítségével ezután olyan szabályok hozhatók létre, melyek a beállított tulajdonságértékek alapján rendelnek színeket a helyiségekhez. (4. ábra.)

4. ábra Grafikus felülírási szabály

Látható, hogy a szabályok beállítása után a helyiségek különböző kategóriánként különböző színekkel jelenítődnek meg. (5. ábra). Ezzel nem csak a minősítés elbírálása, de a felelős szakággal való kommunikáció is nagyban segíthető. Természetesen a grafikus felülírás funkció más kreditek esetében is használható, más beállításokkal, de hasonló elvek mentén. Előre betáplált adatok alapján kiemelésre kerülhetnek a helyiségek olyan tulajdonságai, mint hogy rendelkeznek-e gépészeti elszívással/befúvással, vagy hogy milyen használati huzamossági kategóriába tartoznak (6. és 7. ábrák).

5. ábra Minta alaprajz a grafikus felülírás után – akusztikai kategóriák

6. ábra Minta alaprajz a grafikus felülírás után – gépészeti elszívás / befúvás

7. ábra Minta alaprajz a grafikus felülírás után – használati huzamossági kategóriák

A  metódus előnye, hogy egy adott modell elem a hozzárendelt egyedi tulajdonságok alapján több különböző nézeten több különböző grafikával jelenhet meg, így nincs szükség az elem duplikálására, vagy másfajta körbedolgozásra. Egy átgondolt tulajdonságrendszerrel és a ráépülő grafikus felülírási szabályokkal így nagyban gyorsítható a dokumentálás, illetve átláthatóbbá és kezelhetőbbé válik maga az építészeti modell is.

<< Vissza a főoldalra