Nem olyan könnyű zöldnek lenni 

Az ikonikus Bosco Verticale – Függőleges Erdő – melyet 2014-ben Stefano Boeri építész irodája tervezett Milánóban, kétségtelenül az utolsó évtized egyik legfelismerhetőbb épülete. Gyakran használják a zöldépítészet mozgalom vizuális elemeként is, mivel 44 emeletet 2 toronyban rendhagyó módon függőlegesen építették be erdővel. A WorldGBC „Az életciklusra vetített összevont karbon előtérbe hozása” c. jelentése kapcsán közelebbről vizsgálja ezt az áttörő projektet: megfejti a fenntarthatósági előnyeit, hogyan birkózik meg mind az üzemeltetési, mind az összevont karbonkibocsátással, melyek a kompromisszumok, a közvetett előnyök és a tanulságok a jövőbeni projektek számára. 

1

A Bosco Verticale innovatív zöld homlokzatával fantasztikus példája a Nemzetközi Zöld Építés Hete ‘Building Life’ kampányának. A két lakótorony 1180 négyzetméternyi fának és bokornak ad otthont, melyek puha zöld héjat alkotnak, tipikus városi beton-, tégla- vagy üveghomlokzat helyett. Minden egyes lakóra 2 fa, 8 cserje és 40 bokor jut, így inkább tekinthető „erdőtoronynak, amit emberek laknak”. Ilyen mennyiségű zöld felület, számos előnyt hoz magával:

Szennyezés-szűrés: A zöld felület ütközőként működik a város és a lakások között, kiszűrve a szennyezéseket, a zajt. Megköti a szén-dioxidot, oxigént termel, így javítja a levegő minőségét.

Energiahatékonyság: A zöld homlokzat csökkentett energiafelhasználást eredményez, köszönhetően a szigetelésnek és árnyékolásnak. Nyáron hűvösen – kb. 3 fokkal – télen melegen tartja az épületet, így kevesebb hűtésre és fűtésre van szükség. Egy tanulmány szerint csak ennek köszönhetően az éves energiaszükséglet 7,5%-al kevesebb. Összességében az épületet úgy tervezték, hogy sokkal kisebb energiaigénye legyen, mint egy másik átlagos milánói épületnek. 

Biodiverzitás: A homlokzat közel 100-féle növénynek ad otthont, valamint függőleges oázist jelent a fészkelő madaraknak és más élőlényeknek.

Városi hősziget: A homlokzat hűtő hatása hozzájárul a környék hőmérsékletének csökkentéséhez. A városi hősziget-hatás így kevésbé érvényesül. A beton- és aszfalttömbök a nap melegét visszaverik, hőt árasztanak magukból, ezért általában a városközpontokban mért hőmérséklet számos fokkal magasabb, mint vidéken.  

Belső komfort: a homlokzat nyújtotta árnyékolás természetes hőszabályozást, fénykontrollt és jobb levegőminőséget jelent. A nyári hónapok alatt, néhány lakó csak a természetes ventilációt használja a belső hőmérséklet szabályozására. Extrém időjárás esetén egy padló alatti passzív hűtőrendszer - mely talajvízzel üzemel - segíti a túlmelegedés megakadályozását.

Lakók elégedettsége: az épület lakói nagyon elégedettek a komfort szinttel és a burjánzó zöld növényzettel.

Mindezek a jellemzők jól megkülönböztetik a Bosco Verticale-t a tradicionális épületektől, a Porta Nuova városrész rehabilitálásának kiemelt fókuszpontját jelentik és mind a bentlakók, mind a környéken élők számára kézzelfogható előnyöket biztosítanak.  

Vajon a magasabb minőség hogyan befolyásolja az összevont karbonkibocsátást?  
A zöld homlokzat masszív növénytartóinak alátámasztására, az építészek fémvázas beton teraszokat terveztek, amelyek a növényzet súlyát is elbírják. Ez azt jelenti, hogy többlet építőanyagot használtak, ami növeli az összevont karbonkibocsátást. A szükséges beton mennyiségét csökkentették, mivel ültetőtalaj, szerves anyagok és vulkanikus kőzet keverékét használták a teraszokra nehezedő súly csökkentésére. 

Az épület LEED Gold minősítéséhez átfogó karbonkibocsátás-elemzést végeztek, hogy felbecsüljék az ültetett növényzet előnyeit. A holisztikus megközelítésnek köszönhetően a növényzet az épület kulcsfontosságú eleme lett, nem csupán esztétikai, hanem technikai szempontból is, hogy megvalósíthassák a környezeti és jólléti előnyöket.  Az öntözőrendszerhez szükséges vízhasználat fontos mérlegelési szempont volt a tervezés során. A többletenergiát, ami a víz emeletekre való felpumpálásához szükséges, egy napelemes pumparendszer biztosítja; az öntözővíz pedig a talajvízből származik, nincs összeköttetésben az ivóvízzel. 

A projekt hatalmas sikere további hasonló koncepciókhoz vezetett szerte a világban; pl. Hollandiában, Svájcban, Kínában és Franciaországban. Ahogy az összevont karbonkibocsátásra irányult a figyelem, alternatív építőanyagok, új technológiai megoldások születtek, hogy csökkentsék a fém tartószerkezetek terhelését, ugyanakkor megtartsák a működési előnyöket, az összevont karbonkibocsátás csökkentése mellett. Például a La Forêt Blanche-t Párizsban kizárólag fa tartószerkezettel tervezték, hogy elbírjon 400 fát. Ezzel a tervezési döntéssel csökkenthető az épület összevont karbonkibocsátása, a fenntartható alapanyagnak köszönhetően. 

Az angol nylevű cikk itt folytatódik.
 

Forrás: http://worldgbc.org

<< Vissza a főoldalra